Hatnapi keserves alkudozás után a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 142 tagországa kifejezte egyetértését az új, “széles körű és kiegyensúlyozott” körtárgyalási forduló – az úgynevezett Doha-round – megtartásáról. A nyitónyilatkozat azonban azt is hangsúlyozza, hogy megtartásuk ténye korántsem biztosíték a tárgyalások sikeres kimenetelére.
Örökzöldek is az asztalon
A témák között az agrárkereskedelmet érintő további belső támogatások csökkentése, a mezőgazdasági piacnyitás, valamint – európai kezdeményezésre – a környezetvédelem is szerepel a közeljövőben induló új WTO tárgyalási fordulón. Emellett az EU a WTO-szabályok alól kivett eljárás keretében alakíthatja együttműködését közel 80 volt gyarmati (afrikai, karibi és csendes-óceáni) állammal. Indiai követelésre azonban az utóbbi téma csak 2004-ben kerülhet terítékre.
A Világbank első becslése szerint a új tárgyalási forduló nyomán 2015-ig 1500 milliárd dollárral több áru kerülhet forgalomba. A növekvő kereskedelem pedig emberek százmillióit emelheti ki a szegénységből.
A miniszteri találkozó szerint a beinduló új forduló három év alatt, 2005-re fejeződik be. A felek arról is megállapodtak, hogy a gazdasági szempontok mellett a szociális, politikai, a környezetvédelmi, valamint a vidékfejlesztési célokat is szem előtt próbálják tartani az agrárkereskedelemben.
Új elem, hogy az új fordulóban a tagországok többsége a belső exporttámogatások végleges megszüntetésére törekszik majd. További új témák lehetnek a versenyszabályokat, a tőkeberuházást, a kereskedelem és az eladósodás valamint a technológiai transzfer kapcsolatát érintő területek.
Nem csökken a kínai passzívumA magyar-kínai kereskedelmi forgalom szinte csak kínai kivitelből áll. Idén az első kilenc hónapban a Kínába irányuló magyar export értéke csupán 58 millió dollár volt, szinte kizárólag gépekből és gépi berendezésekből állt. Ezzel szemben az onnan érkező behozatal meghaladta a 970 millió dollárt. Az import nagy részét irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, híradástechnikai, valamint villamos készülékek teszik ki. Egyre több kínai kereskedő cég használja fel Budapestet kiindulópontként a kétoldalú kereskedelem bővítéséhez, valamint európai terjeszkedésénél elosztóközpontként. Többek közt e két célt szolgálja a jövő év végén elkészülő Asia Center nevű, több mint 200 ezer négyzetméteren elterülő, 200 millió eurós költséggel épülő nagykereskedelmi, kiállítási és szórakoztató központ. Kína WTO-tagságától nem várható a rendkívül kiegyensúlyozatlan magyar-kínai kereskedelem arányának ugrásszerű változása – véli Balás Péter külgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
Kedvező magyar tapasztalatok
Magyarországnak szinte kizárólag pozitív tapasztalatai vannak a szabadkereskedelem intézményével. Az Európai Unió országaival, a CEFTA-tagállamokkal, valamint az EFTA-beli gazdaságokkal jórészt ilyen formában zajlik az áruforgalom. Ennek eredményeként az év eddigi részében a teljes magyar export több mint 80 százalékát szabadkereskedelmi szabályok alapján bonyolították le, míg az importnál ez az arány megközelíti a 75 százalékot.
Annak ellenére, hogy például a CEFTA-n belül folyamatosak a súrlódások – főleg az agrártermékek kereskedelménél -, a viták többsége tárgyalások útján rendezhető. Ha viszont nincs meg az intézményesített párbeszéd lehetősége, nézeteltérés esetén az egyes országok között gyakoriak a vámháborúk és egyoldalú importnehezítő lépések.
Kis sokk belépéskorA magyar hazai gazdaság védettségében változást okoz a csatlakozáskor, hogy a harmadik országokból származó termékek importját terhelő vámok átlagos szintje 6,9 százalékról 3,8 százalékra mérséklődik. Magyarország jelenleg semmiféle dömpingellenes, illetve piacvédelmi intézkedést nem alkalmaz a WTO-országokkal szemben, a csatlakozás napjától azonban át kell vennie az EU akár több száz antidömping és értékkiegyenlítő vámját. A csatlakozással a vámszabadterületi tevékenység feltételei megváltoznak.
Közel az unió
A jelenlegi magyar kereskedelempolitika és külgazdasági kapcsolatrendszer az ipari termékeknél nem áll messze az Európai Unió irányvonalától, így csatlakozáskor a közös kereskedelempolitika átvétele várhatóan nem okoz megrázkódtatásokat – állapítja meg az érvényes magyar külgazdasági stratégia.
Magyarország a külgazdasági fejezetet 2000 decemberében ideiglenesen lezárta. A csatlakozás napjától hatályon kívül helyezik az idevágó nemzeti jogszabályokat. A 2005 előtt bekövetkező csatlakozás esetén Magyarországnak át kell vennie a közösség érvényben levő és a textilimportot szabályozó rendszerét, beleértve a bérmunka-szabályozást.
Az EU-tagság elnyerésének időpontjában Magyarország elveszíti kereskedelempolitikai önállóságát, és átveszi az EU közös rendszerét. Ennek megfelelően az egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokat addigra fel kell mondania. A belépéssel Magyarország csatlakozik az unió által kötött nemzetközi megállapodásokhoz, kiterjednek rá annak korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásai. A szabadkereskedelem aránya várhatóan kis mértékben tovább nő, mivel az EU preferenciális kapcsolatai bővebbek a magyarnál.
A csatlakozás azt is jelenti, hogy Magyarország átveszi az EU vámszabályozását és a közös vámtarifát. Egy termék esetében a csatlakozás után három évig, de maximum 2007 végéig a közösséginél alacsonyabb vámtételeket alkalmazhatunk vámkontingensek keretében. Egy másik termék esetében a közösség megígérte, hogy az Általános Vámpreferenciális Rendszer (GSP) keretében a magyar behozatal nagy része az EU legnagyobb kedvezményes vámjánál alacsonyabb vámmal kerülhet a piacra.
