Emelkedéssel zártakA vezető tőzsdeindexek tegnap enyhe emelkedéssel zártak. A Dow Jones 0,75, a Nasdaq pedig 0,19 százalékos pluszt szedett össze a nap végére. A befektetői kedvet az afgán háború kedvező fordulata, a Hewlett-Packard vártnál jobb eredménye (a részvényenként 19 cent jelentősen meghaladta az elemzői 8 centes várakozást) és a kiskereskedelmi eladások robbanása (7,1 százalékos növekedés októberben) hajtotta. Európában egyedül a londoni FTSE index csökkent, 0,69 százalékkal. A távol-keleti börzék szokásuk szerint jóval volatilisebb mozgást mutatnak: a Nikkei 4, a Hang Seng közel 3 százalékos erősödésben van.
Tőzsdeindexek a világban >>
Bár a nemzetközi tőzsdeindexek javarészt emelkedéssel zárták a tegnapi kereskedést, az olajvállalatok papírja nagy zuhanást könyvelhettek el. Úgy tűnik ugyanis, hogy a szeptember 11-e óta meredek zuhanást mutató olajárat, a termelő országok egy részét tömörítő OPEC sem tudja megállítani. Az olajszervezet tagállamai hiába egyeztek meg szerdán abban, hogy január 1-jétől napi 1,5 millió hordóval csökkentik a kitermelést, ha más országok nem támogatják kínálat-visszafogó politikájukat, a mérséklés eredménytelen lesz. (Az OPEC közleménye >>) Az OPEC ugyanis a világ olajtermelésének csupán 40 százalékát adja – ha a többi olajkitermelő nem, csak a szervezet mérsékli kitermelését, ezzel mások piaci részesedését növelheti. Adel al-Subaih, Kuvait olajminisztere látva, hogy a tegnapi kereskedés során a crude típusú olaj hordónkénti ára 4,5 százalékos zuhanás után 19 dollár alá süllyedt, elkeseredésében azt a megjegyzést tette, hogy “az OPEC már nem képes ellenőrizni az olaj világpiaci árát”.
Elkeseredett lépések
Az OPEC idén már 3,5 millió hordóval csökkentette kitermelését, ám a szervezet egyre mérséklődő szerepét jól mutatja, hogy az olaj árának csökkenését így sem tudták elkerülni. Az OPEC 22-28 dolláros ársávot tűzött ki célértéknek, tegnap azonban az irányadó olajár már csak 19,23 dollár volt, 28 százalékkal alacsonyabb, mint szeptember 11-e előtt. A nyersolaj ára összesen 46 százalékot zuhant 12 hónap alatt – van tehát miért aggódniuk a termelő országoknak.
Az OPEC szerdai találkozóján a tagállamok 1,5 millió hordós csökkentésben egyeztek meg, ám a kompromisszumot nehéz volt elérni. Irán ugyanis már korábban azon a véleményen volt, hogy az egésznek semmi értelme sincs, ha a szervezeten kívüli olajkitermelő államok nem támogatják az OPEC csökkentési terveit. Az olajszervezet napi félmillió hordós termeléscsökkentést szeretne látni a többi országtól, és bár egyes államok már jelezték támogatásukat, úgy fest, hogy alig 200-250 ezer hordó fog csak összejönni.
Mérséklődő keresletA világgazdaság erőteljes lefékeződése és a szeptemberi terrorista események kedvezőtlen hatása a légiközlekedésre azzal jár, hogy 1982 óta idén fog a legkisebb mértékben növekedni a nyersanyag iránti világpiaci kereslet. A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint 2001-ben alig 100 ezer hordóval növekszik az olaj iránti napi kereslet, ami alig több, mint a 90-es évek átlagának 10 százaléka. Jövőre némi fellendülést várnak, így a kereslet növekedése akár elérheti a 600 ezer hordót is, ám még ez is jóval a korábbi évek átlaga alatt marad.
Nem jön a segítség
“Az OPEC-nek valóban nagy szüksége van a segítségre” – mondja David Thurtell, az ausztráliai Commonwealth Bank stratégiai elemzője, a segítség azonban késik, vagy egyáltalán nem is érkezik. Bár Mexikó ma bejelentette, hogy napi 100 hordós csökkentést vállal, ez valószínűleg nem fogja kellőképpen ösztönözni a többi nem OPEC-tag államot.
A legnagyobb gondot Oroszország, Szaúd-Arábia után a második legnagyobb olajexportőr jelenti: a múlt héten ugyanis alig 30 ezer hordós termelésvisszafogást jelentettek csak be. Norvégia, a harmadik legnagyobb olajkitermelő egyelőre semmilyen csökkentést nem hajlandó vállalni. Mexikó és Omán várhatóan 150 ezer hordóval csökkenti kitermelését, így a kívánt félmillió hordós csökkentésnek összesen alig a fele fog megvalósulni a nem OPEC-tag államok részéről.
Az OPEC, látva, hogy a többi ország nem siet segítségére az olaj árának stabilizálása érdekében, tegnap este bejelentette, hogy segítség nélkül nem tudja megállítani a nyersanyag árának zuhanását. A hír hallatára azonnal esni kezdett az olaj világpiaci ára. Thurtell elképzelhetőnek tartja, hogy a zuhanás egészen a 15 dolláros szint alá nyomhatja az árat. Az olajvállalatok részvényei az események hatására ugyancsak meredek esésbe kezdtek: az Exxon 4,44 százalékot vesztett értékéből, a ChevronTexaco pedig 3,19 százalékot.
