Az elkövetkező 18 hónapban a az Xbox brandnek a fogyasztók pszichéjének mélyebb rétegeibe való rögzítésére a Microsoft brutális összeget, félmilliárd dollárt költ. Izgalmas történet, hogy milyen eszközökkel próbál meg a játékkonzol nappalink legfőbb szellemi táplálékává válni, ám üzleti szempontból még nagyobb csoda, hogy egy szoftvergyártó, amely soha még egy gyárat sem üzemeltetett, hogyan száll versenybe a Sonyval, a világ vezető szórakoztatóelektronikai gyártójával.
“A piszkos munkák kiadása és költségmegtakarítás”
A Flextronics nélkül az Xbox csupán egy remek ötlet maradt volna. “A Microsoftnak rengeteg pénze van, ám ha gyárakat kellett volna felhúznia az ötlet kivitelezésére, nem kezd bele a projektbe” – mondta Michael Marks, a Flextronics elnök-vezérigazgatója a Wired Magazinnak.
Az üzlettel persze a Flextronics óriási kockázatot is vállalt: a rengeteg befektetett energia mellett 50 millió dollárt fordított a gyártás feltételeinek megteremtésére. Az észak-amerikai igények kielégítésére a cég gyárat épített Guadalajarában, Mexikóban, az európai keresletet pedig a sárvári gyár hivatott kiszolgálni.
A Flextronics az elektronikus kütyük legyártására és összeszerelésére (EMS- Electronics Manufacturing Services) szakosodott: a PC-től a háztartási és szórakoztató készülékekig mindent vállal. “Miért is építenének megrendelőink saját gyárakat, amikor a piszkos munkát kiadhatják nekünk is, és még pénzt is megtakarítanak?” – érvel a cégvezető.
Öt év alatt háromszorosára
Eltelt azonban egy kis idő, mire a piac meghallotta a Flextronics hívó szavát. Míg 1993-ban a cég bevétele 93 millió dollár volt, 2001-ben már megközelíti a 15 milliárdot, 2006-ra pedig 46 milliárd dollárra prognosztizálják. Az EMS szektoron belül piaci kapitalizációja a legnagyobb, a bevételek terén pedig a hosszú ideje piaci első Solectron után a második. (A Solectron piaci részesedése 17, míg a Flextronics-é 11 százalék.)
A tech-buborék kipukkadása részben még jót is tett a cégnek. Számos ügyfele költségtakarékoskodás végett bezárta saját gyárait, s ezek közül jó néhányat a Flextronics vásárolt fel. A legutóbbi áldozat a a svéd távközlési szolgáltató Telia egyik üzletága, illetve a Xerox irodai berendezéseket gyártó részlege.
A terjeszkedésnek azonban ára van. A szeptember végén zárult negyedévben a cég 329,8 millió dollár veszteséget könyvelhetett el. Október végén pedig 10 ezer munkás leépítését volt kénytelen bejelenteni.
Flextronics MagyraországonA Flextronics az elmúlt öt évben három magyar ipari parkba – Sárvár, Zalaegerszeg, Nyíregyháza – költözött be. A cég az elmúlt öt évben 800 millió dollárt fektetett be hazánkban, amiért cserébe az olcsó munkaerőn kívül is számos kedvezményt kapott. Az állam a társasági adót tíz évre engedte el a cégnek, a vidéki városok pedig az iparűzési adó elengedésével versengtek a multi kegyeiért. Ezenkívül mindhárom ipari park vámszabad terület is.
Olcsó munkaerővel a legnagyobbaknak
A világ 28 országában 80 gyárat üzemeltető, szingapúri központú Flextronics mobilkészülékeket gyárt például az Ericssonnak, a routereket a Ciscónak, nyomtatókat a Hewlett-Packardnak – érdekesség, hogy a HP PC-it a rivális SCI Systems készíti -, vagy PDA-kat a Palmnak. Az Ericsson jelenleg a cég bevételeinek 13 százalékát adja, a többi nagy vállalatnak a megrendeléseken belüli részesedése nem éri el a 10 százalékot.
Kelet-Európában a Flextronics a legjelentősebb EMS szereplő, és van keresnivalója Japánban is. Az előrejelzések szerint a távol-keleti országban az elektronikus szórakoztatóipar 2003-ra 253 milliárd dolláros iparággá nő. A japán cégek szintén kacérkodnak már az outsourcing gondolatával: a Toshiba és az Epson adott is megrendeléseket a Flextronicsnak, a Sony pedig bejelentette, hogy 2002-re csökkenteni kívánja a cég által birtokolt gyárak számát.
A Flextronics titka egyébként az olcsó munkaerőben és a költséghatékony telephelyek kiválasztásában rejlik. Gyárai világszerte vannak, a termelés összes fázisának helyt adó ipari parkjai viszont csak Braziliában, Kínában, Magyarországon és Mexikóban. A munkások órabére 70 centtől (Kína) 4,5 dollárig (Brazília) terjed. Az alacsony munkaerő-költségű régiókban a Flextronics ilyen kiadása 75 százalékkal alacsonyabb annál, mint ha az USA-ban termelne.
Inkább a design és a marketing
A szórakoztatóelektronikai iparág nagy vertikális konglomerátumai, mint a Matsushita (Panasonic), a Sony vagy a Philips pozíciói a előállítás gazdaságosságából adódó kicsi marginok miatt természetesen megingathatatlanok. Ám az innovációra koncentráló kis cégek is méltó ellenfelei lehetnek már a titánoknak az outsourcing révén.
Többé ugyanis nem az elektronikus készülékek elkészítése a nagy tett, sokkal inkább kitalálásuk, a design és a marketing. Bear Stearns júniusi jelentésében úgy véli, hogy a gyártás 50 százaléka, körülbelül 500 milliárd dollár értékű termék az évtized végére “outsourcingolva” lesz.
Jelenleg ez az arány csupán 13 százalék. Egy a közelmúltban készült felmérés szerint a korábban gyártó- és összeszerelő szalagokat fenntartó IT cégek 85 százaléka az elkövetkező években növelni kívánja az EMS cégekkel elvégeztetett munkák aránya.
Teljes erőbedobással az Xboxon
Jelenleg a cég legjelentősebb projektje az Xbox gyártása. Míg a Sony a PlayStation 2 piacra dobásakor sziliciumkínálati problémák miatt nem tudta a kezdeti érdeklődését maradéktalanul kielégíteni, a Microsoft azt ígérte, hogy az Xboxszal ilyen nem történhet meg. (A Nintendo, amely GameCube nevű új konzoljának amerikai piacra dobását eredetileg az Xbox megjelenése előtti napokra tervezte, úgy döntött, hogy november végére halasztja a bevezetést.)
November 15-ére, az Xbox amerikai piacra dobására a Flextronics mexikói gyára 800 ezer konzolt szállít, az év végéig pedig további 700 ezret. Ahhoz, hogy a terveket teljesíteni tudják, a kibocsátás előtti egy hónapban a 4800 embert alkalmazó mexikói gyár a hét minden napján napi 24 órában üzemel. És ha az Xbox olyan sikertörténet lesz, mint ahogy azt a Microsoft reméli, a Flextronics megduplázhatja mexikói kapacitását.
