Belföld

Nem klasszikus háború

Hétfőn este már az ötödik hullámban bombázták Afganisztánt. Az Afganisztán elleni akció nem az Irak elleni háborúra hasonlít, sokkal inkább arra a hadműveletre, amit még az idősebb Bush 1989-ben Panama ellen kezdeményezett.

Újra bombáznakA CNN jelentése szerint hétfő este, sötétedés után ismét támadást indítottak amerikai és brit vadászbombázók Afganisztán ellen. Az első beszámolók szerint Kandahár térségében értek találatok épületeket, közülük több lángokban áll. Ez a vasárnap este kezdődött válaszcsapások ötödik hulláma. A negyedik hullám napközben az angol bombázás volt, amelyet távolról, irányított rakétákkal, óránként hajtottak végre.

Az egykori panamai kormány keményen belekeveredett a drogüzletbe – ezt pedig Bush elnök nem nézhette jó szemmel. A Pentagon így egy pontosan kitervelt akcióban, a légierő, majd pedig szárazföldi csapatok segítségével megbuktatta a kormányt. Az elnök azonban nem George W. Bush volt, hanem George H.W. Bush, a jelenlegi elnök édesapja. Ennek megfelelően az ellenséges ország sem Afganisztán, hanem Panama, és nem 2001-et, hanem 1989-et írtak a katonai akció idejében.

12 évvel ezelőtt ugyanis az idősebb Bushék buktatták meg a panamai diktátort, Manuel Noriegát. És hogy miért is fontos most ez a világ számára? Az Afganisztán elleni, Tartós Szabadság névre keresztelt hadművelet sokkal jobban hasonlít a panamai Igaz Ügy (Just Cause) akcióra, mint az öbölháborús Sivatagi Viharra.

Nem vallási háborúA bombázással egy időben az amerikai repülők elkezdték a segélycsomagok és élelmiszerek szétszórását is az afgán lakosság részére. Ez a lépés azt is demonstrálja, hogy a küzdelem nem az iszlám vallás ellen folyik. David Rumsfeld amerikai hadügyminiszter korábban már közölte, hogy az USA több muszlim közösséget is támogatott Boszniában, Koszovóban, Szomáliában, Észak-Irakban és Kuvaitban.

A mostani támadás célja nem területszerzés, hanem az, hogy gyors és jól megszervezett akciókkal megbuktassák a tálib kormányt és a speciálisan kiképzett osztagok megtalálják Oszama Bin Ladent. Panamához hasonlóan nem elfoglalni akarják az országot – így a hadművelet koránt sem fog olyan hosszan tartani, mint az szovjetek Afganisztán ellenei háborúja, és jóval kevesebb áldozatot fog követelni.

Túl a fegyverekenA katonai támadás mellett az afgán terroristák elleni kampány szerves része a humanitárius programcsomag is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az a amerikaiak fenntartsák a nemzetközi koalíciót, valamint megnyugtassák a többi iszlám országot is. Az USA már korábban megtette az első lépést: a pakisztáni segítségért cserében elengedte az ország adósságainak egy részét, és lobbizik az IMF-nél, hogy részesítse kedvezményes hitelben az országot. Ezen felül több mint 300 millió dollárral járult hozzá az ENSZ segélyezési programjához, és aktívan részt vesznek abban az agytrösztben, amely tartós politikai megoldáson töri a fejét az afgán nép számára.

A nagy különbség

Bár igen szembetűnők a két katonai művelet közti hasonlóságok, egy igen fontos különbséget nem szabad elfelejteni. Panamában már évek óta ott állomásoztak az amerikai katonák, ismerték a helyi viszonyokat, és az ország minden apró zugát. Afganisztán azonban szinte teljesen ismeretlen terület számukra: nagy részben az angol, az orosz és a pakisztáni hírszerzésre kell hagyatkozniuk.

A következő lépések

A vasárnapi bombázások után minden valószínűség szerint a speciális szárazföldi egységeké lehet a következő feladat. Céljuk nem csak a szeptember 11-ei terrorista cselekménnyel vádolt Oszama Bin Laden, és társainak elfogása, hanem hogy közvetlenül segítsék megbuktatni a tálib kormányt. Mivel a jelenlegi afgán vezetés hatalma koránt sem olyan szilárd, mint például Szaddám Huszeiné Irakban, és az ellenzéki Északi Szövetség már régóta fegyveres konfliktusban van a tálibokkal, így a rendszer megbuktatása valószínűleg csak pár napot, esetleg hetet vesz majd igénybe.

Jack Straw brit védelmi miniszter ma azt nyilatkozta, hogy bár komoly károkat sikerült a bombázással okozni, ha valami drámai esemény nem történik, akkor a katonai akció pár nap helyett akár hetekig is eltarthat. Azt azonban Bush és Blair is tudja, hogy csupán a vasárnapi bombázásokkal még nem lehet megnyerni ezt a harcot.

Dilemmák

A legnagyobb kérdés azonban most az, hogy az amerikai kormány mikor tesz valamit (ha egyáltalán tesz) a többi, terrorizmust támogató arab ország ellen, mint Irak vagy Irán. Bush elnök kijelentette, hogy az USA fontolgatja ezen országok ellenséges állammá való „átminősítését” is. Politikai szakértők szerint egyelőre megvárják, hogy a vasárnapi támadássorozatnak milyen fogadtatása lesz ezekben az országokban, és utána döntenek a katonai akciók esetleges kiterjesztéséről. Addig is megpróbálták elkerülni, hogy iszlám országok segítségét kelljen kérni az afgánok elleni csapáshoz – nehogy ezzel is magukra haragítsák a térség lakóit.

Bajban van a pakisztáni vezetés is. Pervez Musarraf katonai vezető ma délutáni sajtótájékoztatóján elismerte, hogy Pakisztán rendelkezésre bocsátotta logisztikai bázisait, hírszerzését és légterének egy részét a támadásokhoz, ám kiemelte, hogy egyetlen rakéta sem érkezett tőlük. A sajtótájékoztató alatt Amerika-ellenes tüntetés zajlott az afgán határhoz közel. A több ezer feldühödött embert a rendőrség csak gázlövedékekkel tudta megfékezni. Egy tüntető a lőtt sebtől meghalt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik