A rangos Nobel-díjjal kitüntetettekkel szemben az Ig Nobel díjasok nem agyalnak éveket kutatási témájukon. Sokszor nem is az emberiség egyetemes haladásának eszméje, sokkal inkább jelentéktelen tűnő, ám a hétköznapi élet szemszögéből súlyos probléma lebeg szemük előtt.
Miközben a cél az olvasók és a tudósok arcára széles mosolyt csalni, az Ig Nobel díj komoly elismerés is egyben: az díjazott kutatók egyetemeiknek hírnevet, elismerést gyűjtenek, a tudományterület pedig számtalan amatőr érdeklődöt szerezhet. A Harvard Egyetem által szponzorált díjat múlt csütörtökön négy igazi Nobel-díjjal kitüntetett tudós adta át az ez évi díjazottaknak. (Az „ignoble” szó jelentése egyébként alacsony származású, közönséges.)
Morbid tanulmány az adózásrólA közgazdászok a házasságtól a gyermekvállalásig, számos családi eseményt próbáltak közgazdasági hatásokkal magyarázni. Elég extrémnek tűnik a felvetés, hogy a halálozás időpontját is befolyásolhatják gazdasági tényezők. Számos statisztika bizonyítja azonban, hogy a halálozás időpontját befolyásolja az emberi akarat. A 2000. év első hetében több mint 50 százalékkal többen haltak meg New Yorkban, mint 1999 utolsó hetében. A legmeggyőzőbb magyarázat e megdöbbentő tényre az, hogy sokakban az a vágy tartotta a lelket, hogy megéljék az új évezredet. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy számos öreget az tart még hetekig életben, hogy gazdagítani akarja örököseit: ha ugyanis az örökösödési adó csökkentése után hunynak el, nagyobb vagyon marad utódaikra. A tanulmány – a halálozási adatok vizsgálata alapján – úgy látja, hogy bár széles körben nem elterjedt, de a jelenség létezik, igaz, erőteljesen befolyásolja az örökösök viselkedése és a haláleset bejelentésének késleltetése is.
A 2001-es Ig Nobel díj győztesei
Közgazdaságtan: Joel Slemrod, University of Michigan Business School, és Wojciech Kopczuk, University of British Columbia kutatók a jónevű National Bureau of Economics-ban publikált, díjnyertes tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az örökösödési adó változásával az emberek időzítik-e elhalálozásuk időpontját úgy, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetniük.
Irodalom: A díj nyertese John Richards, Boston, Nagy Brittania, az Aposztróf Védő Társaság alapítója. Richards a díjat a helyes központozás érdekébe kifejtett elévülhetetlen érdemei miatt kapta. Munkásságának kiemelt területe a többesszám és a birtokos eset helyes használata: az angolszász zöldségesek körében használt Banana’s for sale felirat helyesen természetesen Bananas for sale – nek írandó.
Fizika: David Schmidt, University of Massachusetts, megoldást talált arra a kérdésre, hogy a zuhanyfüggönyök tusolás közben miért befelé hullámzanak.
David Schmidt, aki munkáját tekintve gépészmérnök, de spray-szakértőként is méltán az élvonalban emlegetik, két hét töprengés után jött rá a zuhanyzófüggönyök rejtélyére.
„Az eredmény nem megdöbbentő, de be kellett bizonyítani, és erre eddig senki sem volt képes. Tusoláskor alapvetően örvény keletkezik. Olyan ez, mintha a függöny egyik oldalán hurrikán lépne fel, amelynek közepén alacsony nyomás uralkodik, ami szinte a centrumába rántja a függönyt. A feszültség jellegéből adódóan a függöny alsó része így befelé mozdul el” – mesélte el Schmidt korszakos feismerését a Wirednek.
Technológia: A díjat az ausztrál John Keogh vehette át, aki ez év júliusában sikeresen levédette a kerék szabadalmi jogát. Az úr civilben szabadalmi ügyekkel foglalkozó jogász, és az új ausztrál törvény ellentmondásaira kívánta felhívni a figyelmet.
Biológia: Buck Weimer (Pueblo, Colorado) a díjat az „Under-Ease” névre keresztelt, szabadalmaztatott alsónadrágért kapta. Az alsó nemcsak légáteresztő, hanem cserélhető faszén szürője a termelődő kellemetlen szagú gázokat azelőtt közömbösíteni képes, mielőtt azok elszökhetnének a légtérbe.
Egészségügy: Chittaranjan Andrade és B.S. Srihari, az indiai Mental Health and Neurosciences intézet kutatóinak kísérlete bebizonyította, hogy az „orrtúrás” a kamaszok körében elterjedt viselkedési zavar.
Megjelent: „A Preliminary Survey of Rhinotillexomania in an Adolescent Sample,” Journal of Clinical Psychiatry, 2001 Június; 62(6):426-31.
Pszichológia: A nyertes Lawrence Sherman, Miami University, Ohio: Az iskoláskor előtti gyerekek jókedvének kiscsoportokon belüli ökológiai tanulmánya.
Megjelent: Child Development, vol. 46, no. 1, March 1975, pp. 53-61., Kiadja: Society for Research in Child Development
„Nagyon büszke vagyok a díjra, igazán nagyszerű” – nyilatkozta az ünnepség után Sherman. A pszichológus a hetvenes évek közepén vette észre, hogy a gyerekek néha minden különösebb ok nélkül hihetetlenül jókedvűekké válnak. Úgy tapasztalta, hogy nem egyedi, hanem társadalmi jelenségről van szó. Sherman egyébként nemcsak munkájában, hanem magánéletében is keresi a vidám pillanatokat: korábban a Humor Tudományok Nemzetközi Társaságának az elnöke volt. „A kitüntetések szórakoztatóak. Csakúgy, mint a humor.”
Orvostudomány: Peter Brass, McGill University: Kókuszdió-hullás közben szerezhető sérülések
Megjelent: The Journal of Trauma, vol. 21, no. 11, 1984, pp. 990-1.
Asztrofizika: Dr. Jack és Rexella Van Impe, Rochester Hills, Michigan: a szerzőpáros felismerése szerint a világűr fekete lyukai minden technikai követelménynek megfelelnek ahhoz, hogy bennük helyezkedjen el a Pokol.
Felfedezésüket 2001 márciusában tévés műsorukban és internetes rádiójukon is ismertették. Szájtjukat szerényen a „Bibliai jövendölések portáljának” titulálják.
Béke: A Békedíjat idén a litván Viliumas Malinauskus érdemelte ki, a „Sztálin világa” elnevezésű szórakoztató park létrehozásáért. Az úr főállásban gombákat és gyümölcsöket konzervál, szájtja betekintést nyújt a kínálatba.
