A közszféra csúcsán már versenyképesen fizetnek

A közszférában a felsővezetők fizetése tavalyi adatok szerint már összehasonlítható a versenyszféra juttatásaival. Igaz ez mindazokon az állami posztokon, ahol jelentős a cégek munkaerő-elcsábítása.

A távolabbi kilátások még jobbak, idén július elseje óta hatályban van ugyanis a módosított köztisztviselői törvény, amely egyebek mellett rendelkezik egy 300 tagú közigazgatási elitcsapat, a főtisztviselői kar létrehozásáról is. A kiemelt réteg számára meglehetősen magas, államtitkári, sőt miniszteri szintű havi illetményt garantál a jogszabály. A szisztéma azonban még nem működik, mivel a MeH eddig nem tette közzé a pályázás és a bekerülés feltételeit.

A zárszámadásból az átlag derül ki

Addig is lássuk a múlt évet. Idén az országgyűlés előtt lévő zárszámadási törvényjavaslat a korábbi években megszokottnál jóval kevesebb részletet közöl a közjogi méltóságok és a kormánytagok, valamint a közintézmények élén álló személyek fizetéséről. Az eddigi bontásokból még kiderülhettek a vezető tisztségviselők fizetése között meglévő különbségek, idén viszont már nem kaphattak ezekről részletes tájékoztatást a képviselők. A mostani adatközlésnél alkalmazott eljárásnál általában 10-15 tisztségviselő átlagfizetését vonták össze egyetlen megnevezés, az állami vezetők címszó alatt.

Valamiféle fontossági sorrendet is felfedezhetünk. Valószínűleg nem véletlen, hogy a legfontosabb gazdasági tárcák fizetnek vezetőiknek a legjobban. Az így megadott átlagos havi fizetések alapján a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban keresnek a legjobban a vezetők: havi 930 ezret. Ezt a pénzügyi tárca követi 850 ezerrel, a harmadik helyen pedig a Gazdasági Minisztérium áll havi 833 ezer forintos keresettel. A tárcák közül a lista végén az Oktatási Minisztérium vezetői kullognak, ők csupán 510 ezer forintos havi átlagjövedelemhez jutottak 2000-ben.

A legmagasabb szinteken

Az állami felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények vezetői érezhetik magukat a leginkább megbecsülve. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének

elnöki posztja havi 1,8 millió forintot fizetett tavaly, míg egy APEH-elnöki tisztség 949 ezres havi jövedelmet jelentett. A közjogi méltóságok közül a köztársasági elnök havonta 968 ezer forintot kapott tisztsége betöltéséért 2000-ben, míg a Legfelsőbb Bíróság elnöke 896 ezer forintot.

Az Állami Számvevőszék elnöke 682 ezret keresett, egy alkotmánybíró 670 ezer forintot vihetett haza, csaknem fillérre annyit, mint egy-egy országgyűlési biztos. A főbb közjogi méltóságok közül a miniszterelnök keresete 601 ezer forint – a zárszámadási törvényjavaslat szerint.

A főosztályvezetők közt nagy a szórás

A tárcák felső vezetésénél jóval kisebb mértékben cserélődnek az alacsonyabb beosztásúak.

A főosztályvezetők már a viszonylag jobban védett tisztségben vannak. Emiatt figyelemre méltó, hogy e körben milyenek a fizetések. Az egyes tárcák főosztályvezetői jócskán eltérő bért kaptak a múlt évben.

A lista két szélső pontján a pénzügyi és a belügyi tárca áll. Az előbbi minisztériumnál a 166 főosztályvezetői pozícióban álló köztisztviselő havonta átlagosan 562 ezer forintot keresett, míg az utóbbinál 260 ezer forinttal kisebb összeggel honorálták az 55 főosztályvezető működését. A PM-ben még a 166 főosztályvezető-helyettes is havi 397 ezer forintot kapott 2000-ben.

Érdekes módon a Központi Statisztikai Hivatal fizetett főosztályvezetőinek tavaly a legjobban. Ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy csupán 15-en voltak ilyen tisztségben.

A legjobban fizetett helyek alapvetőn a gazdaságpolitikai centrumok. Viszonylag keveset fizet viszont főosztályvezetőinek a Külügyminisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal.