A pályázat ugyan még nem zárult le, de igazi fordulópontnak tekinthető az, hogy Aldona Kamela-Sowinska kincstárügyi miniszter bejelentette, kormánya a továbbiakban már kizárólag a Mollal szándékozik folytatni az üzleti tárgyalásokat. „A Mol folytathat kizárólagos tárgyalásokat, és ha teljesíti a feltételeket, az év végéig megvásárolhatja a PKN részvényeit” – mondta a miniszter asszony.
A nem részletezett feltételek között említette, hogy létre kell hozni egy nagy nemzetközi közép-európai konszernt, meg kell őrizni a PKN Orlen „főszerepét” a tervezett konszernben, és lehetővé kell tenni a piac felosztását a konszern részvényesei között. A kormány arra törekszik – mondta -, hogy a PKN Orlen 17,58 százalékos részvénycsomagjáért cserébe ugyanekkora pakettet szerezhessen a magyar nagyvállalat részvényeiből.
A PKN OrlenA PKN Orlent 1999-ben alapították Lengyelország legnagyobb kőolaj-finomító cége, a Petrochemia Plock és a legnagyobb lengyel kőolaj-értékesítő, a CPN összeolvasztásával. A vállalat a lengyelországi kőolaj-finomítás és -termelés 73 százalékát, az értékesítés 60 százalékát tartja ellenőrzése alatt. A PKN Lengyelország második legnagyobb, tőzsdén is jegyzett cége. Jelenleg részvényeinek 18 százaléka a Nafta Polska, 10,4 százaléka az államkincstár tulajdonában van, második részvénykibocsátását követően a cég papírjainak 71,6 százaléka forog londoni, illetve a varsói tőzsdén.
Nem a Mol Rt. volt az egyedüli kérő
A Mol Rt. 2001. augusztus 13-án nyújtotta be vételi ajánlatát a Polski Koncern Naftowy Orlen S.A. (PKN) lengyel olajipari társaság 17,58 százalékos részvénycsomagjára. A magyar társaság az OMV osztrák olajipari cég ellenében versengett a pakettért. A Mol szándékainak komolyságát jelezte, hogy ajánlatában 30 zlotyt kínált részvényenként, a piaci ár kétszeresét. Ez összességében több mint félmilliárd dolláros vételárat jelentene.
A magyar olajipari konszern ajánlatában kitért annak lehetőségére, hogy az ügylet során ellentétes irányú adásvétel is létrejöjjön, tehát a PKN ugyancsak szelethez jusson a Mol „tortájából”. Ehhez előzetesen a magyar kormány beleegyezését is ki kellett kérnie, mivel a magyar állam a privatizációs szervezet révén 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvényt birtokol a magyar olajipari cégben. A magyar kormány arról is biztosította a lengyeleket, hogy a Mol gázüzletágban felhalmozott tetemes adóssága nem terheli majd a társaságot.
Miből finanszírozzák?
Elemzők kétségbe vonják a Mol képességét ekkora felvásárlás finanszírozására, mivel a cég adóssága több mint egymilliárd dollár, adósság-vagyon aránya pedig megközelítőleg 45 százalékos. A magyar olajipari cég tervei szerint a vételárat készpénzben fizetné ki, de nem sokkal a tranzakció után tőkét emelne, amelyet a PKN jegyezne le.
Így a lengyel olajipari cég is tulajdonos lenne a Molban és így közvetetten a Slovnaftban is. Ennek a Mol 36,2 százalékban tulajdonosa, de opciója van arra, hogy részesedését 50+1 szavazat fölé emelje 2002-ig.
A korábban nyilvánosságra került elképzelések szerint az egyesülés után a társaságok külön székhellyel, szervezetileg és jogilag elkülönülten működnének – hasonlóan a Royal Dutch/Shellhez. E szerint közös lenne az igazgatótanács, de külön vállalatvezetés irányítaná a társaságokat.
Ugyancsak hasonlóan a Royal Dutch/Shell konstrukcióhoz a csoportot nemcsak a budapesti, hanem a varsói értéktőzsdén is jegyeznék. A költségek és a haszon elosztását a két társaság közötti szerződések szabályoznák.
Nem marad veszteséges?
A Mol jelenleg naponta jelentős összeget veszít a kormány ármaximálása miatt: első féléves nettó vesztesége 17,2 millió dollár lett. A magyar olajipari cég jó ideje szeretné eladni gázüzletágát, de mostanáig nem talált rá vevőt az általa elképzelt áron.
Hírügynökségi jelentések szerint a Ruhrgas Energie Beteiligungs-AG (RGE) novemberben ajánlatot tesz az üzletág 49 százalékára. A német cég vezetői szerint az értékesítés akár már az idén befejeződhet. Ulrich Schöler, a társaság közép-kelet európai igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a cég növekedési stratégiájába beleillik a Mol gázüzletága, részleteket azonban titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem árult el.
A német szakember véleménye szerint a földgáznak nagy a jelentősége Magyarország energiaellátásában, így a jelenleg veszteséget termelő gázüzletág problémájára mindenképpen megoldást kell találni. Erre szerinte új lehetőségek tárulnak fel egy stratégiai befektető bevonása esetén. Az igazgató azt is elmondta, hogy terveik szerint Magyarországon keresztül szállítanának gázt Horvátországba és Romániába is.
