Jövőre a magyar állam nem vesz fel külföldön adósságfinanszírozó hitelt. A nettó finanszírozást 2002-ben belföldi kötvénykibocsátással oldják meg – jelentette be Járai Zsigmond pénteken, a gazdasági csúcsot követően. Emiatt az államadósságot finanszírozó kötvénykibocsátás a jövő évben nettó 400 milliárd forint helyett 750 milliárdra nő, a bruttó kötvénykibocsátás meghaladja a 3800 milliárd forintot.
A nettó kötvényállomány növekedése nem veszélyezteti az inflációs célok teljesülését – szögezte le a jegybankelnök. Előnye viszont, hogy a költségmegtakarítás mellett javul az ország hitelképessége külföldön.
Teljes körű adósságképetAz államháztartás információs rendszere 1997 és 2000 között nem tette lehetővé a belföldi államadósság államháztartási szinten történő egységes, megbízható számbavételét – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átfogó jelentése. A számvevők azt javasolják, hogy dolgozzanak ki egy olyan rendszert, amely az államháztartási alrendszerek teljes körű adósságát is képes szemmel tartani.
Magyarországon 1997-1999 között a bruttó adósságállomány és a belföldi követelésállomány egyaránt nőtt. Ezalatt viszont az államháztartás eladósodottsága a bruttó hazai termék (GDP) arányában 63,7 százalékról 61,1 százalékra mérséklődött.
Az állam bruttó adósságállománya a múlt év végén 7321,5 milliárd forint volt, ez a GDP 56,9 százalékát tette ki. Ez már jócskán az EMU-kritériumok között megfogalmazott 60 százalék alatt van.
Az MNB csak javasol
A kormány azt követően döntött így, hogy két héttel ezelőtt a jegybank azt tanácsolta a miniszterelnöknek: a jelenlegihez képest csökkentsék a devizatartalékok szintjét. Ezzel párhuzamosan az eddiginél nagyobb mértékben bocsásson ki a magyar állam forintkötvényeket – tette meg javaslatát levélben Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A javaslat érdekessége, hogy a jegybankelnök egyenesen a kormányfőhöz fordult a Pénzügyminisztérium helyett. Holott a devizafinanszírozással kapcsolatos stratégiai és elvi döntéseket a pénzügyminiszter hozza, az ÁKK igazgatóságának javaslatára. A költségvetésben rögzítik az ÁKK következő évi kibocsátási tervét is. Az ÁKK technikailag képes a többletkibocsátás megszervezésére.
A jegybank elképzelése csupán egy javaslat volt, amelyet a kormányfő vagy elfogad, vagy nem – hangsúlyozta a FigyelőNetnek Misura Gábor, a jegybankelnök tanácsadója. Az MNB véleménye szerint a devizatartalékok szintje jelenleg túlságosan magas, az ésszerű csökkentéséről már régóta gondolkodnak. Ennek egy lépése lenne a mostani elképzelés megvalósítása. Ha ez nem működne, más utat keresnek.
Az MNB által kitalált megoldás erőteljes stratégiaváltást jelent az államadósság kezelésében. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a közelmúltban tárgyalt a devizatartalékhoz kapcsolódó tervekről. Ennek kapcsán fogalmazták meg azt a javaslatot, hogy 2002-ben a magyar állam ne vonjon be devizaforrásokat az államadósság kezelésébe, hanem a lejáró kötelezettségek miatt szükséges forrásokat forintkötvények kibocsátásával finanszírozza.
A lépés az MNB által kezelt devizatartalékok szükségesnél magasabb szintje miatt célszerű – véli a jegybanktanács. A javaslat értelmében a jövőre lejáró, 1,2 milliárd euró, azaz 300 milliárd forintnyi devizaadósság megújítása belföldi kötvénykibocsátással valósul meg.
Devizaadósság mostA központi költségvetés devizaadóssága 2001 első nyolc hónapjában 26,4 milliárd forinttal csökkent. Augusztus végére a devizaadósság 38,6 százalékát állampapírok alkották 957,6 milliárd forint értékben, ebből 938,2 milliárd forintot tett ki az 1999-től kibocsátott új devizakötvények állománya. A devizaadósság 13,7 százalékát kitevő közvetlen külföldi hiteladósság, amely a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett hitelek állományát jelenti, augusztus végéig az új hitelfelvételek, az esedékes törlesztések és a forint árfolyamváltozása révén 29,2 milliárd forinttal csökkent. Augusztus végére az MNB-vel szemben fennálló devizaadósság az árfolyamnyereség és a törlesztések következtében 1184,9 milliárd forintra nőtt.
Közvetlenül ötmilliárd megtakarítás évente
A javaslat eredményeképpen jövőre mintegy 5 milliárd forinttal csökkenne az államadósság kezelésének költsége. Jelenleg ugyanis a lejáró devizaadósság tőkerészét devizában újítja meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A kamatokat, valamint a folyó költségvetési hiányt azonban forintban denominált állampapírok kibocsátásával finanszírozza.
A jegybank ötlete alapján ezentúl a lejáró devizaadósság tőkerészét is forintforrásból újítanák meg. Az MNB jelenleg a mintegy 13 milliárd eurós devizatartalék után 3,5 százalékos kamathoz jut, az ÁKK által kezelt 10 milliárd eurós államadósság után pedig az éves átlagos kamatfizetés 5,1 százalék körüli. Ha tehát mindkét állományt 1,2 milliárd euróval csökkentik, az – a kapott, illetve a fizetendő kamatok közti különbség miatt – a jelenlegi euróárfolyam mellett csaknem 5 milliárd forint megtakarítást jelentene az állam számára. Ez a haszon azonban makroszinten gyakorlatilag értelmezhetetlen.
A jegybank számára mégiscsak hasznos lehet az, hogy a devizatartalék csökkenésével párhuzamosan mérsékelheti a nála lévő sterilizációs állományt. Ennek értéke a múlt év december 31-én 918 milliárd forintra rúgott, ebből 461 milliárd forint MNB-kötvényben volt. Az állomány csökkenése pedig a jegybank kamatveszteségét csökkenti. Így miközben a jegybank saját mozgásterét növeli, a terheket a növekvő forintkibocsátás révén egy elegáns mozdulattal átteszi a pénzügyi tárca, illetve az ÁKK vállára.
Több a hátrány?
A javaslat hátulütője ugyanakkor az, hogy jelentősen megnövekedne a hazai kibocsátású, forintalapú állampapír-állomány. Idén a bruttó állampapír-kibocsátás mintegy 3200 milliárd forint, a nettó pedig 552 milliárd euróra rúg. A jövő évit mintegy 310 milliárd forinttal növeli meg a javasolt megoldás. Nem mellesleg pedig jelentősen növekedhet az ÁKK havi állampapír-kibocsátása az aukciókon.
Az állampapírtöbbletnek több negatív hatása is lehet. Az állomány gyors növekedése egyrészt a kamatok emelkedésének irányába hathat. Ez az ára ugyanis a nagyobb kötvényállomány befogadásának. Másrészt igencsak kérdéses, hogy a piac felszívja a többletmennyiséget. A befektetők többsége jelenleg is külföldi. Nem biztos, hogy hajlandóak ekkora mennyiségben forintkötvényt vásárolni. Ez pedig már önmagában is veszélyezteti az akció sikerét.
