Ennek keretében a szaktárca két tudományos adatbázist (Web of Science, Elsevier Science Direct,) tesz ingyenesen hozzáférhetővé 37 felsőoktatási intézmény és kutatóintézet számára. A szolgáltatások beszerzésére az OM 250 millió, az MTA és az OTKA pedig együttesen 21 millió forintot adott.
A világban a papír alapú információkról egyre inkább a digitálisan rögzített információk felé tolódik a hangsúly. Ennek folytán a tudományos világ újabb eredményeinek jó részét már meg sem jelentetik nyomtatott formában, hanem kizárólag elektronikus úton publikálják, sokkal rövidebb átfutási időt téve így lehetővé. A különböző adatbázisokban digitális formában tárolt cikkekhez való hozzáférés tehát létfontosságú egy ország tudományos kutatói számára, továbbá erősíti a friss tudományos eredményeken alapuló ipar versenyképességét.
Ezt felismerve az Oktatási Minisztérium (OM) kidolgozta, és október 1-jével elindítja az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nemzeti programját, amely ingyenes hozzáférést tesz lehetővé fontos külföldi elektronikus adatbázisokhoz. Az OM a program megvalósítására ebben az évben 250 millió forintot fordít saját forrásból; az összeget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) összesen 21 millió forinttal egészítette ki. Az EISZ-t megerősíti a kormány 2249/2001-es határozata is. Ez előírja: a kutatási fejlesztési tevékenység hátterének megerősítése érdekében olyan nemzeti információs rendszert kell létrehozni, amely elektronikusan megjelenő folyóiratokon alapul. Az oktatási miniszter, az OTKA elnöke és az MTA főtitkára a napokban aláírja azt az együttműködési megállapodást, amely az elektronikus információ szolgáltatás hosszú távú programját jelenti.
E pénzeszközök birtokában a szaktárca két adatbázis-szolgáltatás nemzeti licencét vásárolta meg, ezekhez 37, államilag támogatott felsőoktatási intézmény, illetve az MTA-hoz és a minisztériumokhoz tartozó kutatóintézet regisztrált felhasználói – kutatók, oktatók, doktoranduszok, hallgatók – férhetnek hozzá. A szolgáltatás egyelőre csak az intézmények informatikai hálózatából érhető el az OM honlapján (www.om.hu/eisz), illetve transzparens proxy szerverén keresztül, a későbbiekben azonban – a megfelelő, biztonságos technikai háttér megteremtése után – otthonról is hozzáférhető lesz a jogosultak számára. Az EISZ jóvoltából egyébként az adatbázisokat a 2000. évi ajánlati árnál fajlagosan 30-70 százalékkal olcsóbban lehetett beszerezni.
Az egyik szolgáltatás az Institute for Scientific Information (ISI) citációs bibliográfiai adatbáziscsomagja, a Web of Science (WoS). Ennek a sokoldalú keresést lehetővé tevő indexszolgáltatásnak a jóvoltából a felhasználó megtudhatja, hogy az általa keresett cikket – amelyet az adatbázis kivonatos formában közöl – milyen más folyóiratokban idézték, illetve maga a cikk milyen forrásokra hivatkozik. A WoS több mint 21 ezer periodikumot szemléz három fő tudományterületen, ezek a bölcsészettudományok és művészetek, a természet- és műszaki tudományok, illetve a társadalomtudományok. Magyarországi folyóiratok nem szerepelnek ugyan az adatbázisban, de magyar szerzők külföldön megjelent művei megtalálhatók. A WoS fontosságát mutatja, hogy az általa használatos idézési mutatót, az úgynevezett impaktfaktor-számot használják egy-egy publikáció vagy folyóirat tudományos súlyának az elbírálására.
A másik szolgáltatás az Elsevier tudományos kiadó Science Direct adatbázisa, ebben 1350, magas impaktfaktorú folyóirat érhető el, a cikkek teljes szövegével. Az adatbázis egyenlőre ideiglenes jelleggel 2001. dec. 31-ig áll rendelkezésre. Megrendelésének feltétele ugyanis, hogy az Elsevier jelenleg Magyarországon megrendelt papíralapú folyóiratait a jövőben a megrendelők ne mondják le. Az elkövetkező napokban az Oktatási Minisztérium tárgyalásokat kezdeményez az oktatási és kutatási intézményekkel feltételek teljesítéséről. Az adatbázis fő profiljába természet- és élettudományokkal foglalkozó periodikumok tartoznak, de humán tudományokkal foglalkozó folyóiratok is megtalálhatók benne. Az adatbázishoz kifinomult keresőrendszer tartozik; a kulcsszó- és kategóriarendszerek segítségével egységes, interdiszciplináris kutatás folytatható. Egy harmadik adatbázis, a Swetsnet Navigator a későbbiekben lesz elérhető, ez 161 kiadó 5445 folyóiratának, elmúlt 5 évfolyamához biztosít majd teljes szövegű hozzáférést. A közeljövő terveihez tartozik további külföldi adatbázisok és magyar nyelvű szolgáltatások beszerzése, PhD-dolgozatok publikálása.
Magyarországon 1990 óta mintegy két és félszeresére emelkedett a felsőoktatási hallgatók száma, jelenleg körülbelül 300 ezer diák tanul egyetemen, főiskolán. A hallgatói létszám növekedését azonban nem követte az oktatók létszámának emelkedése, így kevesebb idő jut az oktatók és a hallgatók találkozására. Az oktatás minőségének romlása csak úgy akadályozható meg, ha az intézmény támogatja a hallgatók önálló felkészülését, s ennek jó eszköze az információszolgáltatás.
Bővebb információ a http://www.om.hu/eisz oldalon található.
