A németországi központú Siemens, elektronikai cég működési költségeinek csökkentésére kényszerül az európai és amerikai piacok visszaesése miatt. Az elbocsátások helyett új módszert vet be. Szeptembertől 14 500 alkalmazottjának ajánlotta fel, hogy 3 hónaptól egy évig terjedő fizetett szabadságot vehetnek ki. A programban résztvevő dolgozók számára a kivett szabadság arányában kevesebb fizetést kapnak – egy évre a rendes havi fizetés 20 százalékát, fél évre 40, három hónapos szabadságra 50 százalékot.
Rendkívüli szabadságAz angolszász országokban általánossá vált a „sabbatical”, az egy helyen ledolgozott évek után járó hosszabb szabadság. A munkaszerződésekben előre meghatározzák a sabbatical feltételeit. A rendkívüli szabadság ideje alatt az alkalmazottak a szerződéses és a szabadságon töltött időszak arányában kapnak fizetést. Az Egyesült Államokból terjed az a szokás, hogy a középvezetők évtizedenként hattól tizenkét hónapig terjedő rendkívüli szabadságot kapnak.
A Siemens úgy véli, hogy a költséges program bevezetésével az általa átmenetinek vélt recessziót követően gyorsabban és kevesebb költséggel tudja helyreállítani a normális termelést. A dolgozók ezalatt munkahelyi karrierjüket persze nem tudják tovább építeni, de továbbképzésben vehetnek részt vagy szabadon felhasználhatják szabadságukat. Félő azonban: a munkavállaló számára a hosszabb szabadság arra is lehetőséget ad, hogy megmaradt fizetését kiegészítve munkát vállaljon az időszak végéig.
Hatórás munkanap?
A német cégek Európában mindig élen jártak új vezetési, munkaszervezési ötletek bevezetésével. A Magyarországon jellemző 40 órás munkahéttel szemben Németországban már 1983 óta a 36-37 órás munkahét a jellemző. A Volkswagen üzemeiben a munkások egy héten átlag 28,8 órát dolgoznak a fémipari átlagnál 10-15 százalékkal magasabb fizetésért.
A növekvő német munkanélküliségre válaszul 2001. augusztusában – a legnagyobb német szakszervezettel, az IG-Metallal egyetértésben – a Volkswagen vezetése úgy döntött, hogy üzemeiben munkanélkülieket kíván foglalkoztatni. Az új dolgozók az iparban átlagosnak mondható 4500 márkás havi fizetés mellett teljesítménytől függő prémiumra is szert tehetnek. Fizetésük ezzel együtt is a német autóipari cégek átlagfizetésétől mintegy 20 százalékkal elmarad. A Volkswagen számára anyagilag kedvező a program bevezetése, mert az alacsonyabb bérköltségek mellett a német államtól pénzügyi támogatást kap a foglalkoztatott munkanélküliek után.
Még mindig csökken a magyar állástalanok száma
Magyarországon egyelőre nem nő az állástalanok száma. A gazdasági tárca adatai szerint 2001. augusztus végén 345 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. Ez a létszám 18 ezer fővel kevesebb az egy hónappal és 25 ezer fővel az egy évvel korábbinál. A jelenleginél kevesebb munkanélküli utoljára 1991-ben szerepelt a nyilvántartásban.
A regisztrált állástalanok között érezhetően csökkent a tartósan munka nélkül lévők aránya. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók összesen 34 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi szervezeteknél, így a rendelkezésre álló álláshelyek száma augusztusban összesen 72 ezer volt. A hónap végén 48 ezer álláshelyek maradt betöltetlenül.
Növekvő reálkeresetekA magyarországi reálkeresetek idén az első hét hónapban 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint. A bruttó átlagkereset 2001-ben az első hét hónapban 16,5 százalékkal, a nettó pedig 15,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete júliusban 99,1 ezer forint volt, a nettó pedig 62,6 ezer forint. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset 101,7 ezer, a költségvetési területen pedig 93,6 ezer forint volt. A legjobban fizető gazdasági ágazat továbbra is a pénzügyi tevékenység, amely átlagosan havi 212 ezer forintot ad. Legkevesebbet, mintegy 60 ezer forintot a szociális ellátásban dolgozók keresnek.
A fizetett szabadság költséges luxus
Magyarországon a eddig nem születtek újnak számító megoldások az elbocsátások elkerülésére. A100 legnagyobb foglalkoztatóközött szereplő Magyar Suzuki Rt. az autóipari visszaesés idején szünetelteti az alkalmazottak csoportos felvételét, csak a hiánypótlás jegyében vesz föl alkalmazottakat bizonyos részterületekre. A cégnél az elbocsátások elkerülésére – átképzést követően – az alkalmazottakat az üzemek között átirányítják – mondta el Baka Béla, az emberi erőforrás osztály osztályvezető-helyettese a FigyelőNetnek. A Siemens példájára reagálva úgy vélekedett: Magyarországon kevés cég engedheti meg magának, hogy hosszabb fizetett szabadságra küldje alkalmazottait csak azért, hogy később is a vállalatnál dolgozzanak.
Csak a tünetek kezeléséhez elég
Bár a Matáv Rt. sem tudja elkerülni az elbocsátásokat, dolgozóit aktívan segíti az újraelhelyezkedésben – tudtuk meg Viniczai Ferencnétől, a cég személyügyi és érdekegyeztetési osztályának vezetőjétől. A Matávtól kikerülő alkalmazottak számára komplett „outplacement” programot szerveztek. Ez munkajogi és pszichológiai tréninget egyaránt jelent, amely az elbocsátottak számára segít alkalmazkodni a megváltozott munkapiaci körülményekhez. A program az elbocsátást megelőző egy hónapban tart.
A Matáv emellett dolgozói megtartása érdekében egy úgynevezett free-job rendszert is kiépítetett. Ennek révén a megüresedő munkaköröket az első három hónapban a Matáv más alkalmazottaival próbálják betölteni.
A szakszervezetek rövidebb munkaidőt akarnak
Magyarországon a jellemző 40 órás munkahét helyett a köz- és termelőszféra szakszervezetei a munkahelyeken eltöltött időt heti 36-37 órában határoznák meg. Az MSZOSZ felmérése szerint a munkakörök többségében a dolgozók munkaidejük alig felét töltik aktív munkával. Emiatt a munkaidő csökkentése nem eredményezne automatikusan alacsonyabb termelékenységet.
A szakszervezetek a munkaidő csökkentését csak úgy tudják elfogadni, ha ez nem jár együtt a bérek arányos csökkentésével. A statisztikai adatok szerint Magyarországon az elmúlt 15 évben némileg csökkent a munkára fordított idő, de ez főleg a megnövekedett munkanélküliség hatása. Az aktív dolgozók ugyanis ma átlagosan több időt töltenek munkával, mint korábban.
