A Nippon Telegraph & Telephon kétharmados tulajdonában lévő, 39 millió előfizetővel rendelkező DoCoMo eredetileg májusra ígérte a hang- és videofájlok gyors letöltését lehetővé tevő rendszer indítását. A hálózat instabilitása és a készülékek szoftverhibái miatt azonban 4 hónapos kísérleti időszak mellett döntött. A próbaüzemben résztvevő 4500 szerencsés kiválasztott három készüléket tesztelt: egy fejlettebb hangátviteli képességekkel rendelkező telefont, egy digitális kamerával felszerelt videotelefont és egy kéziszámítógépet.
Miért DoCoMo? A DoCoMo mozaikszó a „Do Communications over the Mobil network” szlogent rejti, a dokomo kifejezés pedig japánul azt jelenti, hogy mindenhol.
A DoCoMo számára is életbevágó a 3G-s szolgáltatás sikere, a vállalat azonban egész más helyzetben van, mint európai társai. Míg az európai telkók hatalmas adósságokba verték magukat, hogy harmadik generációs szolgáltatási engedélyt szerezzenek, a japán kormány ingyen biztosított frekvenciát a DoCoMo és a többi japán mobilszolgáltató számára.
Az egyetlen feltétel az volt, hogy harmadik generációs szolgáltatás biztosítsanak rajta. Erre a DoCoMot azonban nem igen kell bíztatni, mivel a rendelkezésére álló frekvenciákon már egyre nehezebben tudta lebonyolítani az ügyfelek hang- és adatforgalmát.
Európai és amerikai partraszállás
A nyolc éve alapított, óvatos terjeszkedési stratégiát folytató DoCoMo természetesen megpróbálja megvetni a lábát az amerikai és az európai kontinensen is.
Tavaly télen 10 milliárd dollárért 16 százalékos részesedést vásárolt az Egyesült Államok harmadik legnagyobb mobilszolgáltatójában, az AT&T Wirelessben. (Az amerikai cég az ügylet feltételeként elkötelezte magát, hogy a DoCoMo által kidolgozott WCMDA (wideband code division multiple access) szabványt fogadja el.)
A japán vállalat Európában kisebbségi részesedéssel rendelkezik a holland KPN-ben, valamint a brit Hutchison 3G-ben. Tavaly év végén abban is megegyezett a KPN-nel és a Telecom Italia Mobile-lal, hogy az i-mode-hoz hasonló szolgáltatást indítanak Európában.
A technológiai piaci összeomlás miatt az UMTS-szolgáltatásra Európában – a mobiltelefóniában igencsak lemaradt Egyesült Államokról nem is beszélve – valószínűleg még jó ideig várni kell. A japán cég egyelőre csak azon dolgozik, hogyan adaptálhatná a külföldi piacokra az odahaza oly sikeres i-mode szolgáltatást.
Az i-mode nem technológia, hanem üzleti ötlet
Míg Európában a WAP-szolgáltatás csúfos kudarcot vallott, Japánban a csomagkapcsolt technológiára és internetes programnyelvekre épülő i-mode (i=információ, nem pedig internet) két év alatt sikertörténet lett.
Az 1999 szeptemberében indult i-mode szolgáltatást három „outsider” gondolta ki, akik elsősorban azt próbálták kitalálni, mit akar a fogyasztó, különösen a húszas éveiben járó japán nő. (Tartalmát egy női magazinokat kiadó vállalat popkultúrán edződött szerkesztője állította össze.)
Olvassa el……korábbi írásainkat a témában: • Új szövetségek a német mobilpiacon
• Jön, láthatatlan, és győzni fog?
•Gödörben a KPN
A szolgáltatásnak jelenleg 27 millió előfizetője van, vagyis minden ötödik japán a cég ügyfele. A felhasználók 1800 hivatalos és 46 ezer más, kifejezetten az i-mode ügyfelek számára készült szájt tartalmában böngészhetnek – a Nikkei és a Bloomberg híreitől, a különféle banki, tőzsdei és üzleti szolgáltatásokon keresztül a multiplayer online játékokig.
Nem tesz úgy, mintha médiacég lenne
Az európai mobilcégek lehetőleg részesedést próbálnak szerezni azokban a vállalatokban, amelyek a mobilinternet lényegét, a tartalmat szolgáltatják. A DoCoMo viszont elfogadta, hogy ő csak az infrastruktúrát és a marketinget biztosítja, és nem tesz úgy, mintha médiacég is lenne.
A tartalomszolgáltatók ennek ellenére versengenek, hogy bekerüljenek a hivatalos szájtok közé. A DoCoMo ugyanis ekkor a számlázásért kért 9 százalékos jutalék ellenében begyűjti számukra az általa meghatározott előfizetési díjat.
A berendezésgyártók is a kegyeit keresik
Piaci részesedésének köszönhetően a DoCoMo diktálhatja a feltételeket a berendezésgyártóknak is. Az ún. „társfejlesztők”, köztük a NEC, a Panasonic, a Mitsubishi, a Fujitsu és a Sony, a DoCoMo mérnökeivel közösen fejlesztik ki a legújabb készülékeket.
A készülékek kiskereskedelmi árát azonban nem ők állapítják meg, hanem a DoCoMo, mely megpróbál mindent olyan olcsón adni, hogy a fogyasztók ne foglalkozzanak különösebben sem a berendezések, sem a szolgáltatások áraival. Mivel a DoCoMo előfizetőinek száma továbbra is több mint 1 millióval növekeszik havonta, a társfejlesztők még azt is elfogadják, hogy a készülékeken egyedül a DoCoMo neve jelenik meg.
