A pénteken megjelent jelentés az amerikai munkanélküliség alakulásáról (4,9 százalékra szökött fel a mutató, ami négyéves maximumnak felel meg) egyaránt gondolkodóba ejtette a közgazdászokat, az elemzőket és a befektetőket. Miután az indexek 1998-as értékeik közelébe estek vissza, a piaci szereplők késztetést éreztek arra, hogy újra feltegyék maguknak a következő kérdéseket: mennyire beteg a gazdaság, mennyivel romolhat tovább a helyzet és, ami a legfontosabb, mikor számíthatunk javulásra?
Emelkedett a NikkeiA vezető távol-keleti indexnek számító Nikkei-225 egy százalékos emelkedés után 10 300 ponton fejezte be a kereskedést. Ez mindenféleképpen pozitívan értékelendő, hiszen hétfőn három százalékos csökkenés után 1984 autusztusa óta nem látott mélységben zárt a japán tőzsdeindex.
Az emelkedés a fokozottan exportfüggő vállalatok, és élükön a Canon jó szereplésének köszönhető, hiszen a jen gyengülése a cégek ezen csoportját érinti pozitívan. Gyengültek viszont az élelmiszeripari papírok, miután egy kormányjelentés szerint a Tokióhoz közeli Chibában is felbukkant a kergemarhakór. A piaci szereplők menekültek az iparág részvényeitől, hiszen ezek szerint a szigetországot sem kerülte el a kór. A Yoshinoya étteremlánc tulajdonosai 14 százalékos árfolyamveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
Mi történt a piacokon?
A vezető tengerentúli tőzsdéken egy szűk sávban mozogtak az árfolyamok a kereskedés során, az indexek hétfői záróértéke szinte alig mutatott változást péntekhez képest. A Dow Jones Industrial Average stagnált és a technológiai cégek részvényeivel telített Nasdaq Composite is csupán nyolc ponttal emelkedett, és 1695 ponton búcsúzott a parkettől. Az aktivitásra jellemző, hogy a szélesebb piaci hangulatot tükröző Standard & Poors 500 0,6 százalékos emelkedése vitte el a pálmát. Erre az emelkedésre viszont szükség is volt, hiszen ez tartotta a lelket az európai piaci szereplőkben. A londoni Footsie így is becsúszott az ötezer pont alatti tartományba a kereskedés folyamán, amire 1998 októbere óta nem volt példa. Az FTSE-100 5034 ponton fejezte be a kereskedést.
A befektetők azért fordultak el a tőzsdétől, mert az emelkedő munkanélküliséget tükröző makrogazdasági adatok kapcsán kételyeik támadtak, hogy az amerikai gazdaság újboli felpörgése még jócskán várat magára. Ezeket a kételyeket legkorábban a héten megjelenő újabb makroadatok oszlathatják el: a következő napokban a kereskedelmi forgalomról, a termelői árak alakulásáról és az ipari termelésről kapnak jelentés a tőzsdézők.
A munkanélküliségi jelentésről…
Minden recesszió alkalmával eljön az az idő, amikor az emberek már nem hitegethetik tovább magukat, és muszáj beismerniük, hogy csökken a gazdaság teljesítménye – mondta Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza. Az ugyanis, hogy egyre több dolgozó válik állástalanná, nagy mértékben visszavetheti a fogyasztói bizalmat és az állampolgárok vásárlóerejét. A helyzet komolyságát a politikusok is beismerik, hiszen újabb adóreformokat helyeztek kilátásba a munkanélküliség csökkentése érdekében.
Bruce Steinberg, a Merrill Lynch vezető közgazdásza úgy véli, hogy a gazdaság gyors újboli gyors felfutása kapcsán érzett megalapozatlan optimizmust indokolatlan pesszimizmus váltotta fel. Szerinte ugyanis a világ legnagyobb gazdasága fél éven belül újra növekedési pályára állhat. A fogyasztók jóléte ugyanis számottevően nőtt az elmúlt években (ebben nem elhanyagolható szerepe volt a korábban szárnyaló részvényárfolyamoknak), és ez nagyobb hatást gyakorol a vevők vásárlási kedvére, mint bármi más. Optimizmusra adhatna okot az is, hogy a csökkenő kamatszint közepette érezhetően nő a dolgozók reálbére (a munkaszerződések a nominális bért rögzítik), ami indokolná a piacon megjelenő kereslet növekedését. Steinberg szerint a munkanélküliek kieső keresletét bőven ellesúlyozza a még állásban lévők többletkereslete.
A Fed is pesszimista
Minden valószínűség szerint a korábban progonsztizáltnál több időt vesz igénybe, hogy az amerikai gazdaság újra megtalálja a feljáratot a gyorsabb haladást biztosító sztrádára – áll az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve döntéshozóinak legfrissebb jelentésében. A szakértők szerint mindez előrevetíti, hogy a Fed három hét múlva esedékes következő ülésén újra csökkenti majd az irányadó kamatokat.
Anthony Santomero, a Fed philadelphiai tagbankjának elnöke a közelmúltban napvilágot látott GDP- (a gazdaság 0,2 százalékkal bővült az áprilistól júliusig tartó időszakban, ami nyolc év óta a legkisebb növekedésnek felel meg) és munkanélküliségi adatokat pesszimistán kommentálta. A bankár azt mondta ugyanis, hogy, bár a Fed idei hét kamatvágása elindított bizonyos kedvező folyamatokat a gazdaságban, ezek teljes kibontakozása több időt vesz igénybe, mint azt korábban gondoltuk volna. A szakember még csak becslést sem adott arra vonatkozóan, hogy mikor indul be újra a stabil gazdasági növekedés.
A Fed bejelentése nem lepte meg James Paulsent, a Wells Capital Management befektetési ügyintézőjét. Szerinte ugyanis nem változott semmi lényeges a jegybank helyzetértékelésében, csupán a már korábban is bizonytalannak vélt időpontok módosultak. Egész egyszerűen megfogalmazva ősszel már nem lehet arra hivatkozni, hogy még nyáron újra megindul a növekedés gyorsulása – véli Paulsen.
