Az érettségi vizsga után a kis Arran – kezében macijával – lelkesen mesélt az újságíróknak a számsorozatok és a logaritmus iránti szeretetéről, illetve jövőbeli terveiről. Ezek szerint matematikus, teherautósofőr vagy űrhajós szeretne lenni nagy korában – írja a Guardian.
„Természetesen borzasztó büszkék vagyunk Arranre, ám úgy véljük, hogy megfelelő bátorítással és ösztönzéssel minden gyereknél elérhető hasonló eredmény” – állítja a politikai gazdaságtannal foglalkozó papa és a fordító mama. Nem meglepő talán, hogy a szülők ajándékul nem új biciklivel vagy egy csomag Pokemon kártyával lepték meg gyermeküket, hanem egy különleges mértani idommal, egy fából készült csonka kockával.
Gyorsított iramban az érettségiig
Arran nem járt bölcsödébe vagy óvodába, szülei foglalkoztak vele, és egy szemeszteren át látogatta a watfordi Ryde College tutori képzését is. Az 1982-ben indított, családias légkörű magániskola gyorsított tanítási módszereivel és az átlagnál jóval fiatalabb érettségizőivel szerzett magának hírnevet.
Az intézet igazgatója szerint nem kiemelkedő tehetségekkel, hanem olyan átlagos képességű diákokkal foglalkoznak, akik égnek a vágytól, hogy tanulhassanak, és minél előbb vizsgákat tegyenek. Filozófiájuk alapja az a tény, hogy fiatalabban a gyerekek sokkal fogékonyabbak a tanulásra, ha pedig már készen állnak vizsgáikra, miért is várnának 16 éves korukig, amikor az angol fiatalok rendszerint leérettségiznek.
Az iskola idén 89 diákot vizsgáztatott, mindnyájukat sikeresen, és az érettségizők 60 százaléka 13 évnél fiatalabb volt. A hét minden napján nyitva tartó, a tutori képzési formát támogató iskolát olyan gyerekek is látogatják, akik hétfőtől péntekig nappali tagozatos állami iskolába járnak, hétvégeken viszont szüleik a Ryde-ban külön órákat fizetnek számukra. A képzés egyébként nem olcsó, óránként 17 font, azaz hétezer forint, ehhez jön még a vizsga díja és az utazás költsége. Az iskola erőssége a számítástechnika, a matematika, az angol és a francia.
Minden rendben van ezekkel a gyerkőcökkel?
Arran az elsőbbséget egy olyan kisfiútól hódította el, aki tavaly, hatévesen tette le sikeresen a matematikavizsgát, őt megelőzően pedig egy 1980-ban nyolcévesen érettségiző kislány volt a rekorder. Bennünk, kívülállókban az elképedés mellett rendszerint a részvét is felbukkan a zseni csöppségekkel szemben: mi lesz velük később, mekkora szülői terror alatt élhetnek ezek a gyerekek?
Az angol közvélemény szintén megosztott a kis Arran sikerével kapcsolatban. A Guardiannek indulatosan nyilatkozó Tony Gardiner, a Birminghami Egyetem akadémikusa szerint például a Ryde College-t fel kellene gyújtani. „Elhiszem, hogy jól bánnak a gyerekekkel, de ezek a kölykök semmire sem fogják vinni az életben. Nem istenáldott tehetségű gyerekek ők, hanem egyszerűen csak olyan fiúk, lányok, akik idő előtt tették le vizsgáikat. És mit csinálnak később? A gyerekek nagy része a vizsga után sutba veti könyveit, és befejezi a tárgy tanulását. Mi értelme van ennek?”
A kormány is támogatja a gyors vizsgaszerzést
A tiltakozó pszichológusokkal és pedagógusokkal szemben azonban, úgy tűnik, a brit kormány is egyetért a „gyorstalpaló” iskolák szellemiségével. Jónevű iskolákban a kiválóság és a gyors vizsgaszerzés egymás szinonímájává kezd válni, és a helyi hatóságok kérik az oktatási intézményeket, tűzzék ki célul, hogy diákjaik bizonyos százaléka 16 éves kora előtt abszolválja vizsgáit. A középiskolák a kiemelkedő képességű diákok arányát többnyire 5-10 százalékban határozzák meg, őket ösztönzik is az idő előtti vizsgatételre.
