A minimálbér ügyében a kormány láthatóan él a múlt évben saját maga számára megalkotott eszközökkel. Stratégiája a kifárasztásra épül. A korábban bevált háromoldalú érdekegyeztetés helyett először a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk. Később ezt hagyja jóvá vagy veti el a kormányzat. Sikertelen kétoldalú alku után önállóan dönthet a minimálbérről.
TöbbletkiadásokA gazdasági tárca felmérése szerint a versenyszférában az öt főnél nagyobb vállalkozások körében 617 ezer munkavállalót érintene az ötvenezer forintos bruttó minimálbér. A legkisebb fizetés ilyen szintre emelése a cégek számára mintegy 60 milliárd forint többletköltséget jelent. Nemzetgazdasági szinten pedig – közszférával együtt – a teljes többletkiadás 100-120 milliárd forintra tehető.
A kormány sem egységes
A szorító határidő miatt az utóbbi napokban elszabadult a különböző érdekképviseletek fantáziája a jövő évi minimálbér megállapításával kapcsolatban. Egyre több az elképzelés, miközben a kormányzat csupán 15 napot engedélyezett az érdemi vitára. Ha szeptember 25-éig nincs kompromisszum, a kormány maga dönt – várhatóan a havi bruttó 50 ezer forint mellett. Ez a megoldás a gazdasági szereplők számára összesen mintegy 120 milliárd forint többletköltséget jelent.
A FigyelőNet információi szerint a pénzügyi és a gazdasági tárca képviselői hétfőn döntenek a hivatalos kormányzati javaslatról. A kormánynak ugyanis egyelőre nincs végleges hivatalos álláspontja. Tavaly ugyan az 50 ezer forint mellett tett hitet, de ezt semmilyen kötelező érvényű iratban nem rögzítették. Árnyalja a képet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hét közepén akár 50 ezer forintot meghaladó minimálbérértéket is elképzelhetőnek tartott.
Önálló döntés
A kötelező érdekegyeztetés ellenére a kormányzat valószínűleg maga szeretne dönteni a jövő évi minimálbérről. Ezt jelzi, hogy csak a jogszabály által előírt utolsó napra, szeptember 10-ére hívta össze az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) plenáris ülését.
Tavaly többfordulós egyeztetés után sem tudtak a szociális partnerek megegyezni a kormányzattal. Így végül a kormány önállóan dönthetett a csaknem kétharmados emelésről, és vezette be a 40 ezer forintos értéket erre az évre.
Eltérő koncepciók
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 46 ezer forintos minimálbért javasol 2002-re. Ennél nagyobb értéket csak a jelenleg 4200 forintos egészségügyi hozzájárulás jelentős csökkentésével, illetve egy normatív alapon működő – legalább 10 milliárd forintos keretű – kompenzációs rendszer bevezetésével tart elfogadhatónak.
Az MGYOSZ szerint nem lehet az alacsony magyarországi bérszínvonalat néhány év alatt uniós szintre hozni. A szervezet minden negyedik tagvállalatánál bérfeszültséget okozott már az idei 40 ezer forintos minimálbér bevezetése is, amit leépítéssel, átcsoportosítással vagy a dolgozók részmunkaidőre való átállításával kezeltek.
Minél magasabb annál jobbA Szakszervezet Együttműködési Fóruma várhatóan a minél magasabb minimálbér bevezetését támogatja, bár hivatalos álláspontját csupán jövő csütörtökön alakítja ki – mondta el a FigyelőNetnek Szabó Endre, a szervezet elnöke.
Különösen az egészségügyi és a szociális szféra számára fontos a növelés. E két ágazatban ugyanis már az idei 40 ezer forint is a munkavállalók felét érintette előnyösen.
Véleménye szerint a további bértorlódást úgy lehetne megakadályozni, ha a közszféra egészében is az eddig tervezett 7,6 százaléknál nagyobb mértékben növelnék az átlagos nettó bérszintet. Ez a bruttó bérek emelésén kívül az elvonások csökkentésével is megvalósítható.
A kilenc munkaadói szervezet a havi 40 ezer forintos összeg változatlanul hagyása mellett a minimálbér adómentessé tételét javasolja. Az adómentes megoldás mindkét szociális partner számára kedvező, emellett inflációnövelő hatása sincs – véli Ungvárszky Ágnes, a munkáltatók szakértője.
A munkavállalói oldalon álló szakszervezeti konföderáció 57,5 ezer forintra emelné 2002-ben a minimálbér havi összegét, számításaik szerint ezzel érné el az átlagbér 60 százalékát. Az európai szociális charta ugyanis a minimálbér-átlagbér arányra ilyen célt tűz ki.
A munkavállalók minimális célja a 40-42 ezer forintos nettó minimálbér elérése. Ez a gyakorlatban megfelel a létminimum szintjének. A havi bruttó 50 ezer forint a gyakorlatban nettó 38,5 ezer forintos fizetést jelent.
A két szociális partner szakértői hétfőn egyeztetnek az OMT bérügyi munkabizottságában, majd pénteken az OMT plenáris ülésén a kormány képviselőivel kiegészülve tárgyalnak. A munka törvénykönyve – a kormány javaslatára tavaly módosított szabálya – szerint az országosan kötelező minimálbér mértékéről az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) minden év szeptember tizedikéig lehet egyeztetni. Megegyezés hiányában a további alkuhoz még legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.
