Pénz- és állampapírpiacVáltozatlan szinten, 10,74 százalékon maradt a hozamszint az MNB kötvény hétfői aukcióján
. A meghirdetett 87 milliárdnyi papírra 134 milliárdnyi ajánlat érkezett.
Kedden kismértékben csökkent a legrövidebb diszkont aukciós átlaghozama (10,71 százalék), a kibocsátó négyszeres túljegyzés mellett ezúttal is a meghirdetett nyolcmilliárdnyi papírt dobta piacra. Nyolc illetve huszonhat bázisponttal emelkedett a hat és a tizenkét hónapos diszkont kincstárjegyek hozama (10,62; illetve10,55 százalék). Az ÁKK mindkét esetben az előzetesen meghirdetett mennyiséget bocsátotta ki, kétszeres túljegyzés mellett.
Pénteken az előrehozott MNB aukción tizenegy bázisponttal ugrott meg a hozamszint (10,85 százalék) hétfőhöz képest. A meghirdetett 53 milliárdnyi kötvényre 81 milliárdnyi ajánlat érkezett, melyből a kibocsátó 40 milliárdot fogadott el.
A hét első felében csökkenést, utána emelkedést mutattak a másodpiaci hozamok. A lengyel pótköltségvetés híre, a gyengülő forint mellett minden lejáraton hozamemelkedést eredményezett.
A DWIX index értéke egy bázisponttal 10,56 százalékra emelkedett.
A bankközi devizapiacon a forint egy százalékot vesztett a dollárral (279,0) szemben az elmúlt pár napban, a sávban az előző heti tíz százalékról 7,3 százalékra esett vissza.
A heti vesztesek listáját egyértelműen Latin-Amerika tőzsdéi vezették, a brazil piac hét, a mexikói hat, az argentin pedig öt százalékot vesztett értékéből öt nap alatt dollárban mérve. Az ismét kiújuló argentin krízishelyzet (további hiteleiket egyelőre fagyasztja az IMF) mellett persze nem vehették felfelé az irányt az észak-amerikai piacok sem, pedig voltak kedvező jelek.
A héten megjelenő fontosabb makroadatok mind kellemesebb képest festettek a vártnál, júliusban a várakozásokon felüli mértékben csökkent a fogyasztói árak növekedése, a konszenzusnál kisebb volt az ipari termelés visszaesése, a kiskereskedelmi forgalom pedig stagnált az előre jelzett visszaesés helyett.
A részvénypiacok azonban ezúttal nagyban tettek az indikátorokra, inkább a negatív vállalati hírekből mazsolázgattak. Be kell látni, hogy volt miből, szinte minden napra jutott egy profit warning a tengerentúli tőzsdék meghatározó tagjától. Kedden a Wal-Mart kereskedelmi társaság, csütörtökön a Ciena telekomcég, csütörtökön a Dell számítógépgyártó, pénteken pedig a Ford figyelmeztetett arra, hogy a piac vigye lejjebb eredményvárakozásait, különben nagy csalódás lesz a vége.
A leszállított eredménybecslésekhez természetesen az árfolyamok jelentős csökkenése is hozzátartozik, főleg ha még további negatív hírek járulnak hozzá. A Microsoftot igen kellemetlenül érinti, hogy antitröszt pere folytatódik, annak ellenére, hogy a társaság kérelmezte a halasztást. A Dell azon kívül, hogy riogatta a piacot, gyenge negyedéves eredményét is közölte, a kétéves mélypontjára eső a Hewlett-Packard mellett, a technológiai szektor zuhanását előre borítékolni lehetett.
A Nasdaq négy és fél százalékos zuhanása mellett a Dow Jones sem úszta meg a hetet, több mint másfél százalékkal csökkent az index értéke, nem utolsósorban az S&P által bejelentett várható General Motors leminősítésnek.
Európában
szépen igazodtak az indexek tengerentúli társaikhoz. A német piac esése volt a legnagyobb, a Deutsche Telekom egymaga egy százalékot vállalt magára a heti négyből, annak ellenére, hogy a legnagyobb befektetési társaságoknál kilincselt, részvényeinek békén hagyása érdekében. A Bayer miután az előző héten történetének legnagyobb zuhanását mutatta be, a héten tovább csorgott lefelé, az amerikai halálesetek után várható per nyomán a társaság el si halasztotta részvényének tengerentúli bevezetését. A DAX így közel két éves mélypontjára esett, de nem jártak sokkal jobban a kontinens többi tőzsdéjén sem, bár a másfél százalékos francia és angol visszaesés láttán nem csak a németek, hanem például a 2002-es költségvetést pénzügyminiszterének visszadobó kormányukat megsínylő lengyelek és a japánok is irigyelhették.
Idehaza
áprilisi szintjére esett vissza a BUX, belekóstolva a 6 400 pont alatti régióba. Az előző heti forgalomnak nyoma sem volt, ezúttal a részvények volumene egyik napon sem érte el az ötmilliárd forintot. Szerdán a forgalom nem érte el a kétmilliárd forintot sem, így kis számolással akár az is valószínűsíthető, hogy az Esztergomban koronát néző (vagy csak strandra kiugró) állami alkalmazottak közül kerül ki a tőzsdézők fele.
A vártnak megfelelően 9,4 százalékra csökkenő inflációs adat nem hatott a részvénypiacra, a gyenge vállalati eredmények és a nyugati besszhangulat annál inkább.
Több gyorsjelentés is elénk került a héten, pozitív meglepetéssel a Matáv és az Egis tudott előrukkolni, azonban mindez kevés volt az üdvösséghez. Kedden közölte eredményét a MOL is (többek szerint inkább ne tette volna), gázüzletág vártnál nagyobb buktája után szép nagy mínusszal büszkélkedhetett az első félévben. Az OTP sikersorozata is megszakadt, ezúttal várakozáson aluli negyedévet mondhatott magáénak a társaság.
Az eredmények felsorolása helyett nézzük inkább, hogyan teljesítettek részvényeink az elmúlt pár napban:
Az abszolút vesztes a gyorsjelentését közzétevő Graboplast volt, tizenegy százalékos esésével (ebből képet alkothatunk a társaság eredmény-kimutatásáról), tovább zuhant a Synergon (a heti kilenc százalékos esés után újabb történelmi minimumról beszélhetünk). Hét százalékot meghaladó mértékben gyengült az IEB, a Danubius és a Humet.
Mindössze három fontosabb papír tudott a héten emelkedést felmutatni, mindhárom esetben a piac várakozásait felülmúló eredményt ünnepelték a befektetők, a Nabi három, az Egis két, a Matáv fél százalékkal javult.
Ha a vállalati eredmények ennyire tudták felpörgetni” a pesti tőzsdét, elég pesszimistán nézhetünk az elkövetkezendő hét elé, maximum abban bízhatunk, hogy a FED keddi kamatcsökkentése után valamelyik amerikai befektetési társaság brókere félrekattintva nálunk vásárol be.
