A nyolcvanas évek addig elképzelhetetlenül gyors, forradalmi változást hoztak a számítástechnikában: szédítő iramban terjedtek a PC-k, a személyi számítógépek. Viszonylag olcsók voltak, és olyan feladatokra lehetett használni őket, amelyekre a nagygépeket nem. Így például szövegszerkesztésre, lapterjesztésre, játékra.
A történelem kezdeteiThomas Watson, az IBM egykori vezére 60 éve még azt gondolta, hogy elég lesz öt nagy komputer a világpiac igényeinek kielégítésére. Az 1940-es években debütáló első generációs, elektroncsövekkel működő számítógépek, mint például a legendás COLOSSUS, az ENIAC, az EDSAC vagy az IAS még egy egész szobát töltöttek be, és így inkább megjelenésükkel, mintsem teljesítményükkel keltettek feltűnést.
A második generációnak a tranzisztoros gépeket tekintik, térhódításuk 1955-ben a DEC híres PDP 1-es gépével kezdődött. A számítógépek történelmében a hatvanas évek közepén feltalált integrált áramkör nyitott újabb fejezetet. Az IBM két sikeres, de teljesen inkompatibilis gépét, a 7094-est és az 1401-est boronálta össze a 360-as sorozat modelljeibe.
Ekkortájt Bill Gates és gyerekkori cimborája, Paul Allen egy Seattle-i garázsban még 80 bájt memóriájú, azaz meglehetősen szerény képességű, ám több millió dollárt érő „behemót”, számítógépeken ismerkedett az informatikával. Álmuk az volt, hogy egyszer minden ember asztalára személyi számítógép kerüljön, és a nagyszabású elképzelés valóra váltásában aktívan ki is vették a részüket, amikor 1975-ben megalapították a Microsoftot.
Az első IBM PC – idegen tollakkal
A nagygépekre specializálódott, piacvezető IBM csak hosszas tanakodás után döntött úgy, hogy beszáll a PC-üzletbe. Menedzserképző iskolákban lehetne tanítani, hogyan veszítette el ezáltal piacvezető pozícióját. Mivel az elavult IBM-alkatrészekből nem tudták saját PC-modelljüket megépíteni, szokatlan lépésre szánták el magukat. A cég egyik vezetőjét, Philip Estridge-t egy zsák pénzzel a New York állambeli Armonkba küldték azzal az utasítással, hogy addig ne jöjjön vissza, amíg nem csinál egy jó PC-t.
Az 1981. augusztus 12-én bemutatott IBM PC-t az Intel 8088-as processzora vezérelte, és a Microsoft DOS 1.0-s operációs rendszere alatt futott. Memória és tárhely kapacitása – 40kb Rom és 64kb Ram – ma már elnéző mosolyt csal arcunkra. A PC-k kezdeti sikerét jól mutatja, hogy bár az IBM az első öt évre 240 ezer gép értékesítését tűzte ki célul, már az első évben 130 ezer gépet adott el.
Kis könyv a felhasználóknak, nagy lépés az emberiségnek
Miért volt a PC forradalmi áttörés a számítógépek történelmében? Részben egy apróság miatt: kiadtak hozzá ugyanis egy referencia-kézikönyvet is. A lépés szokatlan volt, hisz a nyolcvanas évek elején a vállalatok inkább azon igyekeztek, hogy eltitkolják a fejlesztéseik technikai részleteit. Az IBM nyíltsága azonban a PC-ipar felvirágzásához vezetett: a programozók nekiláthattak a szoftverfejlesztésnek, más vállalatok pedig gyárthattak kiegészítő hardvert.
Az IBM ezzel voltaképpen szükségből csinált erényt. Kezdetben ugyanis olyan kevés program létezett PC-re, hogy a vállalat fizetett hirdetésekkel próbálta ösztönözni a szakembereket: fejlesszenek szoftvert az új számítógéphez. Például Ray Ozzie, a Lotus Notes megalkotójának vallomásai szerint szoftverjéhez a kézikönyv adta meg az ötletet.
Bár az emberiség nyert, az IBM üzletileg nagyot vesztett a potom 49 dolláros útmutató megjelentetésén. Rövid időn belül megjelentek ugyanis a piacon az IBM PC-nél jóval olcsóbb IBM PC-klónok, és megindult a PC-k sorozatgyártása.
Egészen a múlt évig a PC-k értékesítése minden évben bővült. Egyes számítások szerint a világon mintegy 500 millió asztali gép található. A legújabb gépek az elődöknél akár 30 ezerszer gyorsabbak és 350-szer nagyobb memóriájuk van.
Lehull a csillag?
A PC mögött fényes múlt áll, de a közeljövő korántsem biztató. Nyugat-Európában a második negyedévben először estek vissza a nagykereskedelmi PC-eladások. A 4 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy ebben a 3 hónapban csupán 6 millió számítógépet szállítottak a kiskereskedőknek.
Vannak, akik szerint a szektor már túl van a nehézségek nagy részén. Közéjük tartozik például Craig Barett, az Intel elnöke is. Az IDC piackutató cég legújabb előrejelzései szerint azonban csak 2003-ra várható számottevő növekedés.
A globális gazdasági visszaesést tetézi, hogy a piac is telítettnek tűnik. A vásárlók egyre kevésbé érzik szükségét az újabb, gyorsabb gépek vásárlásának. A szektor így csak egy újabb, áttörő erejű innovációban reménykedhet.
