Fradit vesz a Fotex: szinergiahatások
A hír igaz, szó sincs drukker heccről. Bár, ha jobban belegondolunk, ennek hallatán a fradisták hátán alighanem a hideg futkározik, hiszen a Fotex meghatározó tulajdonosának, Várszegi Gábornak az érdekeltségébe tartozik a nagy rivális MTK. Ettől az apróságtól eltekintve az üzlettel tulajdonképpen mindkét fél jól jár. A Fradi égető anyagi problémái egy csapásra megoldódnak, Várszegi pedig egy olyan csapathoz jut, amely némi szerencsével az előselejtezők után akár a milliárdokat jelentő Bajnokok Ligájába is bekerülhet. Az elmúlt pár év bajnoki végeredményeire gondolva Várszegi megduplázta annak esélyét, hogy legyen egy olyan csapata, amelyik a nemzetközi porondon szerepelhet. Első osztályú diverzifikációs stratégia.
Irány a tőzsde!?”Nemzetközi mércével is jelentős céget szeretnénk létrehozni, részvénytársasággá kívánjuk átalakítani a kft.-t, és két éven belül meg fogunk jelenni a tőzsdén.” – nyilatkozta Furulyás János klubelnök az Indexnek. Nemzetközi tendencia a nagy klubok részvényeinek tőzsdei bevezetése, csakhogy a pesti börze zsugorodása akadályt gördíthet az FTC tőzsdei ambícióinak útjába.
A 2,4 milliárd forintos vételár csupán 100 millióval kevesebb, mint amennyit még áprilisban kínált a manchesteri székhelyű World Sport Solutions a Ferencvárosi Labdarúgó Kft. 80 százalékáért. A különbség gyakorlatilag elhanyagolható, a pénzre viszont mielőbb szükség van, az angolok pedig mostanában nem hallattak magukról. A szerződés szombati aláírása után augusztus elején már meg is érkezhet a Fradi bankszámlájára az első 600 millió, s ennek az FTC hitelezői örülhetnek leginkább. A teljes képhez tartozik, hogy a kérők között volt az OTP is, de értesülésünk szerint a bank nagyságrendekkel kisebb összeget lett volna hajlandó a klub megvételére fordítani.
Microsoft gyorsjelentés: egyik szemük sír, a másik sem nevet
Egy hír, két kommentárA CNNfn és a Bloomberg eltérően értelmezte a gyorsjelentést. Előbbi jobban bedőlt a Microsoftnak, és a kielégítő negyedik negyedéves eredménynek adott hangsúlyt, míg a Bloomberg a részvényárfolyam esésére keresett magyarázatot, és a menedzsment mini profit warningjára hegyezte ki a sztorit.
Ilyesfélét érezhettek a szoftveróriás részvényesei, amikor a társaság tegnap este közétett negyedéves gyorsjelentésével szembesültek. Igazság szerint nincs szó drasztikus visszaesésről. De hát az elemzőknek csak kell találniuk valamiféle magyarázatot arra, hogy vajon miért esett a bejelentést követően csaknem 3 százalékkal a részvényárfolyam – előtte meg ugyanennyivel emelkedett, vagyis csak a nap eleji nyereséget veszítette el.
A baj nem is a múlttal van. A június végével zárult negyedik negyedévben elért 66 millió dolláros, részvényenként egycentes nyereség kielégítő. Pontosan megegyezik a piaci várakozásokkal. A befektetők orra alá a menedzsment következő három hónapra szóló útmutatása (guidance) tört borsot. Eszerint ugyanis a korábban előre jelzett 45 centes egy részvényre jutó profit helyett be kell érniük 39-40 centtel, és a forgalom is csupán 6-6,2 milliárd közé várható, holott korábban még 6,3 milliárdról volt szó. Ezt aztán tényleg nem könnyű megemészteni, talán azért is, mert az idei évben igazán nem panaszkodhattak a Microsoft részvényesek – a papír a Dow Jones egyik legjobbjaként 67 százalékos drágulással ajándékozta meg őket.
Eurostat: kiválóak a magyar munkanélküliségi adatok
Kedvező fényben tünteti fel Magyarországot az Eurostat legfrissebb jelentése. Az uniós tagjelöltek között egy ország sem akad, ahol a magyarnál alacsonyabb lenne a munkanélküliség. Miközben régiónkban az átlag 12,5 százalék, nálunk csupán 6,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. Ez a bentlévőkkel összevetve is megállja a helyét, csupán hét országnak van a miénknél kedvezőbb mutatója.
Eurostat jelentésHa a teljes elemzés érdekli, klikkeljen ide! >>
A magyar adatok regionális bontásban tekintve is igen jók. A tagjelöltek összesen 51 régióján belül a legalacsonyabb rátával büszkélkedő hat térség közül négy Magyarországon található! Az elemzésből kikövetkeztethető az is, hogy a magyar munkanélküliség regionális különbségei uniós viszonylatban egyáltalán nem számítanak nagynak.
