Olcsó az élet Budapesten
Legalább is az Economist Intelligence Unit legfrissebb elemzése szerint az. Kész szerencse, hogy ez a felméres nem nekünk, hanem a dollárral fizető külföldi kiküldötteknek készült, különben még azt is hihetnének, elfelejtették frissíteni adatbázisukat. Ezen a listán Budapest hátulról a tizedik – egészen pontosan a 121-ik – helyet foglalja el, és tavalyhoz képest is csupán egy hellyel került előre. A magyar főváros árszintje a New York-i árakat alapul vevő 100-as indexhez képest 49 százalékos, vagyis a megélhetési “kosár” nem egészen fele annyiba kerül, mint New Yorkban.
A lista A londoni gazdaságelemző jelentése 131 világvárost rangsorolt aszerint, hogy mennyibe kerül a megélhetés a tartósan ott dolgozóknak.
A világon egyébként Tokióban, Hongkongon és Szingapúrban, Európában Oslóban és Londonban a legdrágább a megélhetés, az amerikai városok közül New York a legdrágább. Elgondolkodtató, hogy Moszkva a mezőny első negyedében foglal helyet. A közép-kelet-európai városok közül Kijev a 85., Varsó a 89., Prága a 108. helyen van. Budapestnél Bukarest és Belgrád olcsóbb a térségben.
Magyar gazdaság: jó pont az OECD-től, mínusz a bécsi kutatóktól
A fejlett gazdaságok magánosítási folyamatait tekintve a magyar privatizáció hozta a legnagyobb GDP arányos bevételt az elmúlt tíz évben – szól elismerően az OECD legfrissebb elemzése. A működőtőke terén azonban tovább romlott pozíciónk a közép-európai régióban, már Csehország is lehagyott bennünket – árnyékolják be az eredményeket a bécsi WIIW és WIFO adatai. Valójában ez utóbbi miatt nincs okunk aggodalomra, hiszen a környező országokba azért érkezik most több tőke, mivel ott a privatizáció még most is zajlik.
Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!
Kattintson ide!
Az OECD számok arról árulkodnak, hogy Magyarországon 1990 és 2000 között összesen 11,5 milliárd dollár folyt be a magánosításból. Ez az összeg töredéke csupán annak a közel ezermilliárd dolláros privatizációs bevételnek, amelyet a világon ez idő alatt regisztráltak, a bruttó hazai termékhez viszonyítva, azonban a magyar arány kiugróan magas: az OECD 3 százalékos átlagával szemben 28 százalék. A beáramló működőtőkét tekintve azonban már évek óta előttünk jár Cseh- és Lengyelország, 2000-ben pedig már Szlovákia is. Az idén várhatóan a tavalyi 1,7 milliárd dollárnál több, 2 milliárd dollár körüli külföldi működőtőke áramlik a magyar gazdaságba – jósolja a WIIW és a WIFO. A két bécsi kutatóintézet közös elemzése Szlovákiába ugyanennyi, Csehországba 4, Lengyelországba pedig 8 milliárd dollár beruházását valószínűsíti.
Egyre komolyabb méreteket ölt az internetes bűnözés
Elektronikus bűncselekmények – tőlünk nyugatra realitás, idehaza a többség szerint még csak a jövő. Az európai cégek ellen elkövetett bűncselekmények toplistáját jelenleg még a sikkasztás, a korrupció és a pénzmosás vezeti, a megkérdezettek 43 százaléka mégis attól tart, hogy a jövőben az internetes bűnözés jelenti majd a legnagyobb veszélyt – világít rá a PricewaterhouseCoopers nemrégiben közzétett, 15 ország 3400 cégvezetőjének megkérdezésére épített felméréséből. Az internetes bűncselekmények elburjánzása előbb-utóbb Magyarországot is veszélyezteti. Ezt jelezi a Világgazdaság értesülései alapján közzétett példa. Eszerint egy fiktív vevőkörrel internetes áruházat létrehozó bűnelkövető csoport 54 millió forintot csalt ki a velük szerződésben álló banktól.
