Belföld

Emelkedés volt, forgalom nem

A héten a legjobban teljesítő tőzsdék közé furakodott be a magyar. Kelet-Európában ezzel a legjobb helyezést érte el, de nem kellett nagyon szomorkodni a kontinens és a tengerentúl felé pislogóknak sem.

Amerikában a hetet két felé lehetett bontani, a választóvonalat a FED szerda esti ülése jelentette. Az első három napon folyamatosan gyengültek a Wall Street papírjai és a technológiai részvények is előző heti szintjükön tudtak csak toporogni. Igaz ugyan, hogy a gazdaság javulásában bízók számára felcsillant a reménysugár a keddi makromutatókat látva, a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya ugyanis váratlanul nagyot ugrott és emelkedett a fogyasztói bizalmi index is. “Amerika mosógépet vásárolt” – értékelték az elemzők. Az üdvösséghez azonban ez kevésnek bizonyult, a hét folyamán több chipgyártó is profit warningot jelentett be. Bár az ilyen eseményekhez már hozzászokott a piac, a Merrill Lynch befektetési bank hasonló bejelentése már jelentősen megrázta a tőzsdéket.

Pénz- és állampapírpiacNem kísérte túl nagy érdeklődés a héten tartott állampapír aukciókat. Hétfőn az MNB által felajánlott 35 milliárdnyi három hónapos zéró kupon kötvényt aluljegyezték (pedig mostanában nem ehhez szoktunk hozzá), így végül mindössze 20 milliárd került kibocsátásra, az átlaghozam (10,69 százalék) 2 bázispontos emelkedése mellett. Tízmilliárdnyi három hónapos diszkont kincstárjegy talált gazdára a keddi aukción, a kibocsátáson az átlaghozam és annak emelkedése megegyezett az MNB kötvény kibocsátásán kialakulttal.

A héten két államkötvényt bocsátott ki az ÁKK, a három éves (2004/J) papírra 40 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, melyből a kibocsátó az előre meghirdetett 30 milliárdot fogadta el. Az átlaghozam 8,6 százalékra csökkent, ami az előző havi aukcióhoz képest 59 bázispontos elmozdulást jelentett. Az ÁKK 8 milliárdnyi változó kamatozású öt éves kötvényt (2005/F) is piacra dobott, az átlagos árfolyam 99,3 százalék volt, a beérkező tízmilliárdnyi ajánlat mellett.

Kismértékű hozamemelkedés volt megfigyelhető a rövidebb papírok között a másodlagos piacon, a hosszabb oldalon a két-, illetve három referenciahozamok csökkentek számottevően, a távolabbi lejártatok erősebb hozamemelkedést mutattak.

A DWIX index értéke két bázisponttal 10,61 százalékra csökkent a héten.

Továbbra is jelentős kereslet mutatkozik a forint iránt, így az tovább erősödött a sávban, a középtől számítva 11,8 százalékra állt hét közben, pénteken viszont 11,04 százaléknyira zárt. A nemzeti valuta a dollárhoz képest közel egy százalékot gyengült a napokban (287,6).

A FED huszonöt bázispontos csökkentése ezúttal kivételesen már a döntés napján éreztette hatását, a rakéták azonban csütörtökön indultak be igazán. Bill Gates nyugodtabb éjszakáinak lehetősége is fűtötte az emelkedést – a technológiai papírok szépen teljesítettek, miután a washingtoni fellebbviteli bíróság érvénytelenítette a társaság feldarabolásáról régebben hozott bírósági ítéletet (ilyet már láthattunk filmeken, hogy megy). Cikkünk a témáról >>

Érdekesség a pénteken történt malőr: a Nasdaqon ugyanis egy órán keresztül nem lehetett kereskedni, mivel a kereskedési hálózat üzemeltetője egy apróbb hibának köszönhetően lefagyasztotta a rendszert. A negyedév utolsó kereskedési napján (pozíciók zárása, és egyebek) ez igazán nem jött jól…

Európa tőzsdéi hűséges kutya módjára viselkedtek, önállóságot nem nagyon mutatva szerdáig estek, majd a FED kamatvágása után “nagy meglepetésre” felfelé indultak, bár annak mértéke már nem volt olyan meggyőző, mint az előző három nap európai – főleg német – profit warningokkal átitatott zakója.

Itthon a vállalati szféra nem szállított jelentősebb híreket a börzére, azonban általános vásárlások indultak be, amit a hét utolsó napján két fontosabb makromutató is segített. Az előzetesnél erőteljesebb (4,2 százalékos) bővülést mutató első negyedéves GDP, illetve a májusban várt emelkedéssel szemben jelentősen csökkenő termelői árindex mindenképpen pozitívnak minősült.

Régiótársainknál ellenben nagy volt a pörgés: a Vivendi felvásárolta a lengyel Elektrim telekommunikációs társaságot, a Societe Generale pedig megszerezte magának az OTP-nél jóval nagyobb cseh Kommercni Banká-t; az S&P hitelminősítő pedig kedvezőbb besorolásúvá változtatta Oroszország hitelállományát, Lengyelországban pedig ismét kamatot vágtak.

Hasonló hírekkel mi nem szolgálhattunk, de a BUX hétfőtől péntekig folyamatosan emelkedett. Mielőtt tenyerünket dörzsölve hátradőlnénk, érdemes egy pillantást vetni a forgalmi statisztikákra, a részvények napi forgalma egyik napon sem haladta meg az ötmilliárd forintot.

Pénteken a zárás percében ritkán látható eseménynek lehettünk szemtanúi, a félévet árbeállítással zárták a brókercégek, így az index 6700 pont fölé emelkedett, pár másodperc alatt jó negyven pontot ugorva.

A hét nyertesei az előző hetek legjobban elázott papírjai közül kerültek ki, a Humet tizenegy, a – társaság vezetője szerint idén nyereséges – Synergon öt százalékot ugrott. A macedón válsághelyzet ellenére keresett volt szeretett és szidott távközlési papírunk a Matáv, mely hét százalékkal javult, oroszlánrészt vállalva ezzel a BUX emelkedésében. A fontosabb papírok mind pluszban zárták a hetet, a legrosszabbul teljesítők a viszonylag illikvid kategóriából kerültek ki. A spekuláció elmúltával hét százalékot esett az Antenna, melyet a Globus, az Inter-Európa és a Graboplast követett a sorban.

Az elkövetkezendő tőzsdenapok már az USA vállalatainak negyedéves eredményei jegyében fognak eltelni, itthon két fontosabb makroadat – a fizetési mérleg és az ipari termelés májusi számai – okozhat galibát. Európában ugyan ülésezik az ECB és az angol jegybank, kamatcsökkentésre azonban ne számítsunk (Cikkünk az ECB válságáról >>). Reménykedjünk inkább a hétezer pontos BUX-ban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik