A munkahelyi szexuális zaklatás témájában még nincs jogharmonizációs kötelezettségünk, mivel az Európai Unió nem alkotott kötelező szabályozást. A Bizottság viszont már 1991 novemberében ajánlást fogadott el a nők és férfiak személyiségi jogainak munkahelyi védelméről, amelyben tűrhetetlennek tartja a személyiségi jogokat sértő szexuális indítékú magatartást a munkahelyen. Az Európai Parlament határozatot, a Gazdasági és Szociális Bizottság pedig állásfoglalást fogadott el e tárgyban, ezek azonban nem kötelezőek a tagállamokra.
Aki megtette az első lépéstA szexuális zaklatás tilalmát kimondó irányelv gondolatát Anna Diamantopolou, az EU foglalkoztatási és szociális biztosa vetette fel a tavaly nyáron New Yorkban tartott nemzetközi nőkonferencián. Diamantopolou maga is munkahelyi zaklatás áldozata volt: 19 évesen szexuális zaklatás miatt hagyta ott munkahelyét. Az irányelvet megelőző intézkedésnek szánja, hogy “csírájában fojthassák el a jelenséget”.
Mi meríti ki a szexuális zaklatás fogalmát?
Az irányelv értelmében szexuális zaklatásnak minősül minden olyan fizikai és szóbeli cselekedet, amely nem kívánt szexuális jellegű kapcsolattal jár. A megalázó fenékre verés, a durva, obszcén megjegyzések minden bizonnyal ilyennek minősülnek. De mi helyzet a kolléga udvarlásával, a pajzán viccekkel, a kedves bókokkal? Vajon a jövőben ezeket is száműznünk kell a munkahelyekről?
A szexuális zaklatás megítélése országonként és kultúránként különbözik. Az Egyesült Államokban például európai szemmel szokatlanul tágan értelmezik a szexuális zaklatás (sexual harrassment) fogalmát.
Az amerikai gyakorlat
Egy hatéves kisfiút például azért tiltottak el az Egyesült Államokban egy napra az iskolalátogatástól, mert megpuszilta (azaz szexuálisan zaklatta) egyik osztálytársnőjét. Ami nálunk egyszerű bóknak minősül – például ha egy kolléganőnek megdicsérik az öltözékét -, azért Amerikában már könnyen pert akaszthatnak az illető nyakába.
KormányköltségenAz Egyesült Államok kormányának felmérése szerint 1994-ben a nők 44 százaléka tapasztalta már a nemkívánatos szexuális figyelem valamilyen formáját munkahelyén. Ez a kormánynak eddig 327 millió dollárjába került. Ez az összeg olyan tételekből jön össze, mint a termelékenység és munkanapok vesztése, perköltségek és kártérítések, a traumás sérülések orvoslására szolgáló tréningek költségei stb). A felmérés szerint a nők háromszor-négyszer gyakrabban szenvednek el ilyen atrocitásokat és kilencszer gyakrabban hagyják el munkahelyüket szexuális zaklatás miatt, mint a férfiak.
Az ilyenfajta kártérítési pereknek nagy bírói gyakorlata alakult ki, elképesztő kártérítési összegekkel. A rekordot egy ügyvédi iroda alkalmazottja tartja, akinek hétmillió dolláros kártérítést ítélt meg a bíróság azért, mert főnöke megdicsérte a kebleit.
Évente mintegy tízezer zaklatásos pert indítanak az amerikai nők, a legkülönfélébb esetekben fedezve fel megaláztatásukat. Egy pennsylvaniai professzorasszony például szexuális zaklatás miatt pert indított kollégája ellen, aki Goya Meztelen Maya című festményét akasztotta ki a falra.
A zaklatás fajtái
A szexuális zaklatásnak különböző fokozatai vannak: a kétértelmű megjegyzés, az obszcén utalás, a nem kívánt fizikai kapcsolat kevésbé súlyos zaklatást jelenthet. Annak megítéléséhez, hogy valóban szexuális zaklatás történt, vagy csak bók, illetve vicc hangzott el, ismerni kell a konkrét körülményeket, a munkatársak egymás közötti viszonyát is.
A szexuális zaklatás súlyosabb megnyilvánulása a szexuális zsarolás. Ekkor a munkaadó, illetve a felettes a beosztottat előnyökért cserébe (fizetésemelést, előléptetést ígérve) kényszeríti szexuális cselekményre.
Hírhedt esetekClinton esete Paula Jonesszal
Az amerikai elnökök közül többen híresek voltak nőügyeikről, de Clinton elnök volt az első, aki ellen emiatt polgári pert indítottak még hivatali ideje alatt. Emlékezetes eset volt, amikor Paula Jones, az egykori állami tisztviselőnő polgári keresetet nyújtott be az elnök ellen, mert az elmondása szerint szexuális zaklatta őt egy Little-Rock-i konferencián. Clinton akkoriban még arkansas-i kormányzó volt, Jones pedig hostessként dolgozott a konferencián. Jones állítása szerint a kormányzó bizalmaskodott vele, illetlen ajánlatot tett, sőt még a nadrágját is letolta. Két hónappal a nyilvános tárgyalás megkezdése előtt a Little Rock-i körzeti bíróság beszüntette az elnökkel szemben szexuális zaklatás címén indított eljárást. Az ítélet szerint a felperes nem tudta elégséges bizonyítékokkal alátámasztani vádját, így nem volt valós alap az ügy folytatására.
Az izraeli miniszterelnök-helyettes lemondott
Jichák Mordeháj izraeli közlekedési miniszter és miniszterelnök-helyettes tavaly lemondani kényszerült tisztségéről, amikor szexuális zaklatás miatt vádat emeltek ellene. Mordeháj tagadta, hogy szexuálisan molesztálta minisztériumának egy 23 éves alkalmazottját.
Az osztrák nőügyi miniszter és a férje
Barbara Prammer osztrák nőügyi miniszter kinevezésekor legfontosabb feladatnak a szexuális zaklatás elleni intézményes fellépést, az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást és országos panasziroda-hálózat létrehozását tartotta. Ám a férje kapcsán kirobbant botrány egy időre elakasztotta lendületét, Prammer asszony férjét ugyanis titkárnője szexuális zaklatással vádolta. A titkárnő szerint főnöke munkaidő után behívatta szobájába, megpróbálta megcsókolni, és vacsorázni hívta. A férj tagadta, hogy molesztálta volna a lányt, állítása szerint csak egy kávéra hívta meg depresszióban szenvedő munkatársát.
A miniszterasszony kínos helyzetbe került, a reformokat pedig inkább elhalasztotta a botrány lecsillapodásáig.
Potenciális áldozatok
Magyarországon a zaklatások nagy része nem tudódik ki, a sértett túlságosan félti munkahelyét ahhoz, hogy feljelentést tegyen. Így még körülbelül sem tudjuk felbecsülni, hány nőt molesztálhatnak a munkahelyén.
Egy Ausztriában végzett felmérés szerint az osztrák nők 81 százalékát érte már szexuális zaklatás. 31 százalék közülük testi támadást is átélt, a többieknél a zaklatás csak kihívó megjegyzésekben, otromba viccekben merült ki. Nagy-Britanniában a felmérések szerint a titkárnők, az oktatásban és a betegápolásban dolgozó nők mintegy 50 százaléka szenvedett már el szexuális zaklatást. A férfiaknak csupán 2 százaléka panaszkodott ilyesmiről.
A sértettek túlnyomó többsége természetesen nő. Közülük is nagyobb veszélynek vannak kitéve az elvált, egyedülálló nők és az etnikai kisebbséghez tartozók, illetve az alacsonyabb beosztásban dolgozók. Vizsgálatok kimutatták, hogy gyakrabban fordul elő szexuális zaklatás azokon a munkahelyeken, ahol a nők alulreprezentáltak, például a honvédség, a rendőrség kötelékében.
Véd a jogszabály?
Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Franciaország és Belgium tiltja kifejezetten a szexuális zaklatást, a többi ország jogszabályai csak felületesen érintik a problémát. Görögországban és Portugáliában pedig egyáltalán nem létezik erre vonatkozó szabályozás.
Eltérő a szabályozás a tekintetben is, melyik törvény rendezi a kérdést. Dániában és Svédországban például az egyenjogúságról szóló törvénybe iktatták a szexuális zaklatás elleni védelmet. Másutt, például Izlandon pedig a Büntető törvénykönyv is tartalmazza ezt a törvényi tényállást.
Magyarországon az Alkotmány rendelkezésein és a Polgári törvénykönyv személyiségi jogokat védelmező szabályain túl a Munka törvénykönyve bizonyos paragrafusait is lehet alkalmazni munkahelyi zaklatás esetén. Így felmerülhet a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalma (Mt 4.§ (1) és (2)), illetve a munkavállalók közötti diszkrimináció tilalma is (Mt 5.§ (1)). Súlyos esetekben a Büntető törvénykönyv is alkalmazandó, ha a zaklatás olyan mértékű, hogy nemi erkölcs elleni bűncselekménynek (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni fajtalanság, stb.) minősül.
