Üzenet az őrzökhöz…
Bizonyára nem gyakorlatlanságról van szó, hanem alaposan végiggondolt lépéssorozat kezdődött azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank szóvivője a tüntetően semleges fórumon, nem magyar lapban, hanem a világ pénzügyi befektetői számára autentikusnak tekintett fórum riporterének mondta, hogy ha nem talál vissza a forint az MNB által jónak tartott helyre, akkor valószínűleg közbeavatkoznak. Az a dolguk.
Meg kell védeni a forintot a bárhonnan érkező spekulációtól, mert volt már a történelemben, a közelmúlt történelmében is példa arra, hogy valakik úgy tekintettek egy nemzet valutájára, mint egy pénzügyi játszma egyik szereplőjére, és sok-sok milliárd dollárt nyertek azon, hogy bedöntötték a például a fontot. Szerencsére mi ehhez kicsik vagyunk, olyan sokat rajtunk nem is lehetne nyerni, meg vannak, akik figyelnek, és azonnal lépnek, ha sötét alakok felbukkanása sejlik az árnyasban.
A piac egyébként azonnal reagált, vagyis az első lépés eredményesnek tűnt, nincs szükség igazi beavatkozásra, ami azért is jó, mert túl hamar dőlne be a sávszélesítés melletti elkötelezettség. Arról folyamtosan írunk, hogy kinek jó, kinek rossz a teljes szabadság, még a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez közvetlenül feltett kérdések között is szerepelt a téma, és már születnek a tanulmányok a köztestületnél, hogy a cégek kellemetlenségeit enyhítsék.
Nem vállalható
Persze nem árt a nagy tudás sem, amiből mától bizonyosan kevesebb lesz a Magyar Nemzeti Bankban, mert a magyar közgazdász társadalom legtekintélyesebb tagja, Kornai János, nyugodtan mondható a világban is a legelismertebb mai magyar közgazdász úgy érzete, hogy elfogyott a bankban körülötte a levegő és ezért lemondott a jegybanktanácsi tagságáról. Már csak heten vannak a Jegybanktanácsban, de az MNB szerint megvan a minimális létszám. A Népszava megkérdezte Szekeres Imrét, a költségvetési bizottság elnökét, aki szerint mindez már-már a jegybank működését veszélyezteti.
Kornai János egyetemi tanár levélben tájékoztatta lemondásáról a köztársasági elnököt. Úgy fogalmazott: “A most elfogadott új jegybanktörvény mélyrehatóan megváltoztatja az irányító testület munkafeltételeit. Az új feltételek nem egyeztethetőek össze kutatói és tanári élethivatásommal és értékrendemmel.”
Az országgyűlés kedden fogadta el az új jegybanktörvényt, amely szerint az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A legfeljebb kilenctagú testület tagjai megbizatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. A tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább két alkalommal ülésezik. A jogszabály, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
A most módosított jegybanktörvény a Monetáris Tanácsot lépteti a Jegybanktanács helyére és a tagokat alkalmazza az MNB-ben. A látszám minimum 7 fő, de meg kell hallgatnia az új jelöltet a költségvetési bizottságnak. Nyáron erre nincs mód. Hivatalosan pedig veszélyezteti a jegybank működését, ha hiányos a Monetáris Tanács. Jelentős jogok vannak ott. Úgyhogy mindenkinek jó egészséget kívánunk!
Már az alapszerződés érvényességét is megkérdőjelezik Romániában
Váratlan gyorsasággal zárkóztak fel a román kormányfő, Adrian Nastase mögé a szomszédos országokat irányító politikusok. Iliescu román elnök pedig pénteken már azt sem zárta ki, hogy Románia a státustörvény miatt felfüggeszti alapszerződését Magyarországgal. Bírálta a státustörvényt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is. A bírálatokra válaszolva Martonyi János külügyminiszter a kormányok közötti párbeszédet szorgalmazta – írják a lapok. Hamar feladta a kormány az első napra kitalált taktikát, hogy össze-vissza beszélnek a román tömegtájékoztatásban, mert az egyikben felháborodott mondatokat adnak a román kormányfő szájába, a másikban pedig békülékenyet. Úgy csinált a Külügyminisztérium, mintha a magyar lakosságot azzal meg lehetne nyugtatni, hogy zavarodott a román sajtó. Csakhogy ezek a szövegek eljutnak a határon túlra, valamint most nem a magyar lakosság kezelése a legfontosabb. Mára tárgyalási készséget mutat a kormány, és arról beszél, hogy alaptalanok a vádak, amelyekkel a törvényt illetik.
A román fél közelmúltbeli sajtómegnyilatkozásai a szerződéses kapcsolatok megkérdőjelezéseként is értelmezhetőek, jóllehet a hivatalos és diplomáciai közlések erre nem utalnak -nyilatkozta Martonyi János az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy előzőleg Nastase azzal fenyegetőzött: a státustörvény miatt Románia kész – az 1996-os alapszerződésen kívül -valamennyi kétoldalú magyar-román megállapodást felmondani. Martonyi kiemelte: a Magyarország és Románia között az elmúlt években közösen kialakított együttműködés modellértékűvé vált a térségben. Itt az ideje, hogy mielőbb újítsák fel munkájukat az alapszerződés alapján létrehozott magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi, valamint más szakbizottságai – mondta Martonyi. Mint hozzátette: a magyar fél reméli, hogy a kinyilvánított román készség alapján ez a kétoldalú fórum is hozzájárulhat a félreértések és megalapozatlan fenntartások tisztázásához.
A pozsonyi SITA hírügynökség által idézett Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szerint a budapesti státustörvény nem jó, nem felel meg az Európai Uniói jogi normáinak. A jogszabály Szlovákiát úgysem fogja érinteni, hiszen Pozsony két és fél év múlva esedékes európai uniós csatlakozásáig Magyarország már aligha tudja majd érvényesíteni a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabályt – mondta Dzurinda.
A jugoszláv külügyminiszter szerint a státustörvény több vonatkozása ellentétes országa alkotmányával. Goran Szvilanovics a jugoszláv alkotmánnyal ellentétesnek nevezte, hogy a státustörvény révén a magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok kiváltságos helyzetbe kerülnek, és nagyon kényes kérdésnek minősítette, hogy egyes szervezetek, személyek vagy nem kormányzati szervezetek adnak majd ki igazolásokat arról, hogy ki magyar nemzetiségű.
Most válik el, hogy a nemzetközi porondon hogyan működik a magyar kormány offenziv politikája. Történelmi fordulópont lenne, ha egyszerre szereznének előjogokat a határon túli magyarok, és ugyanakkor a különbségek felszámolása, az integráció is felgyorsulna.
