A hét elején még annak örültünk, hogy Magyarország három újabb csatlakozási fejezetet zárt le sikerrel, és az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontja egyre közelebb került. Mindezek ellenére az Európai Unió államainak pénteken kezdődött göteborgi csúcstalálkozója a csatlakozás pontos időpontját illetően, úgy tűnik, nem hozza meg a várt áttörést. Míg a tagjelöltek – tegyük hozzá jogosan – egyre türelmetlenebbül a bővítés pontos dátuma után faggatóznak, és sorra reményüket fejezik ki, hogy a csatlakozás akár már 2004-ben is megtörténhet, az unió vezetői képtelenek egy bővítési menetrend kidolgozására.
A közelmúltban az ír választópolgárok elutasították a Nizzai Szerződés ratifikálását, amelyet a korábbi menetrend szerint 2002 végéig kell a tagországoknak elfogadniuk, a héten pedig egy belga lap közvélemény-kutatása váltott ki éles visszhangot. A cikk szerint a belgák többsége ellenzi a bővítést. Göteborgra időzítve egy brüsszeli bővítésellenes tanulmány is napvilágra került. Eszerint az Európai Unió keleti bővítése gazdasági szempontból alig fog hasznot hozni a régi tagállamoknak, az új kelet-európai tagok pedig 20 év múlva sem érik el a régi tagok jóléti színvonalának háromnegyedét. Mindeközben a globalizáció ellenzői hevesen tüntetnek, és utcai harcokat vívnak az ellenük kivezényelt katonákkal. Ami a konferencia eredményeit illetően biztosnak látszik: az uniós csúcsot Göteborg belvárosa nem ússza meg sebek nélkül. Göteborgban a vélemények egyelőre nem közeledtek egymáshoz, az ír miniszterelnök pedig “huzamosabb gondolkodási időt kért”. Ma a tagjelölt országok vezetői, köztük Orbán Viktor is, megjelennek a svéd városban.
Míg az MSZP és a Fidesz fej-fej melletti harcot vív a választópolgárok megnyeréséért, az SZDSZ és az FKGP egyelőre belviszályait igyekszik rendezni. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta azt az első fokon hozott ítéletet, mely szerint Lányi Zsolt nem lehet az FKGP elnöke, maradt tehát Torgyán József a pártelnök. A bíróság az FKGP alapszabályzatára hivatkozva utasította el Lányi bejegyzését. Lányi ezek után menthetetlennek nevezte a kisgazdapárt helyzetét, véleménye szerint a különféle csoportosulások előbb-utóbb beolvadnak majd a Fideszbe.
Valamivel optimistábbak a szabaddemokraták, akik a párt elnöki posztjáról csütörtökön lemondott Demszky Gábor helyére vasárnap választanak ügyvezetőt. A párt berkeiben biztosra veszik, hogy a főpolgármester utódja Kuncze Gábor lesz. Megfigyelők véleménye szerint Demszky a pártnak a választások során követendő stratégiájával kapcsolatban az SZDSZ többi vezetőjétől markánsan eltérő véleményt képviselt. Ő ugyanis úgy vélte, hogy a Fidesz leváltására csak akkor van esély, ha a szabaddemokraták 10 százalékos párttá erősödve harmadik erőként szállnak versenybe a jövő évi választásokon. Ehhez a pártelnök egyenlő távolságot kívánt tartani mind a Fidesztől, mind az MSZP-től. Kuncze megválasztásával várhatóan a szocialisták irányába jóval nyitottabb politizálás veszi kezdetét.
