Tőzsdehét – szemben Amerikával

A hét első két napján nem nagyon mozdultak előző pénteki értékükről a nyugati indexek, megváltást a Fed kedd esti kamatcsökkentésétől vártak. Így az USA ipari termelési mutatójának jelentős visszaesése és a legnagyobb kiskereskedelmi társaságok vártnál kedvezőbb negyedéves számokat tartalmazó eredménye sem volt hatással a stagnáló piacokra, azok kedd este nyolcig leginkább vízszintes vonalat húztak.

A bejelentett és a várakozásokkal teljes mértékben egybecsengő fél százalékos kamatcsökkentés nem hatotta meg egyből a befektetőket, ahogy az lenni szokott, csak másnap indultak meg az árfolyamok. Ez az emelkedés azonban kitartott péntekig. A kamatszint sok éve nem látott mélysége mellett az infláció vártnál kedvezőbb számai is adták a lovat a részvényesek alá, gyorsan elfeledtetve a nagy számítógépgyártók: a Dell és a HP gyenge negyedévét, illetve a Palm profit warningját.

A Dow Jones már szerdán áttörte a tizenegyezer pontos lélektani határt, és pénteken már hetven pontra megközelítette 11 400 pontos abszolút csúcsát. A Nasdaq is követte a nagy testvért.

Európa piacai azonban ezúttal (is) kimaradtak a száguldásból – természetesen a magyarral együtt. Szerdán a kamatcsökkentés tengerentúli rezignált fogadtatását látván csúnya zuhanást mutattak az indexek, ezt persze a rekordszintre emelkedő (2,9 százalékos) európai inflációs adat is támogatta. Péntekre valamennyire magukhoz tértek a börzék az öreg kontinensen, legalább pozitív heti szaldót felmutatva.

Az olajár csendes, de folyamatos emelkedése árugrásba csapott át. Pénteken ismét a februári harmincdolláros szinten kötöttek Londonban. Ez ugyan felfelé húzta az olajrészvényeket, hosszabb távon azonban újfent kellemetlenségeket okozhat a világgazdaságban.

Darwin díjra jelölhető az az angol bróker, aki tévedésből kétszázalékos indexesét okozott hétfőn a londoni tőzsdén. Eladási ajánlatában egy nullával többet ütött a kelleténél, s ezzel mélybe taszította a FTSE-t.

Itthon lefelé tartottak a részvényárak. Ezt a siralmas gyorsjelentések láttán egyáltalában nem lehet meglepőnek nevezni (Cikkünk a gyosjelentésekről >>). A héten jelentek meg a legfontosabb cégek első negyedéves eredményei, a BUX-ban egy százalék feletti súlyt képviselő társaságok szinte mindegyike a piac várakozásai alatt teljesített. Az OTP ugyan hozta szokásosan jó eredményét, és az Egis számai is optimizmust sugalltak, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a Mol és a Matáv rendkívül gyenge negyedévét, főleg úgy, hogy a sorba a Démász, a Danubius és a Rába is beállt.

Fontosabb magyar makromutató nem jelent meg a héten. Az ipari termelés és a folyó fizetési mérleg véglegesített és az előzetesnél kedvezőbb márciusi adatai nem mozgatták meg a spekulánsok fantáziáját. A BUX így egy százalékot meghaladó veszteséggel zárta a hetet.

A hét nyertesei a kisebb részvények voltak, a meglehetősen összevissza mozgó – és részvényeseinek idegét folyamatosan tépázó – Prímagáz és a Phylaxia hétszázalékos emelkedést mutatott. Amerikai társaikat követve jól muzsikáltak az amúgy gyenge gyorsjelentéseket kiadó informatikai társaságok részvényei, a Synergon négy, a Graphisoft három százalék feletti javulást produkált.

A blue chipeknek nevezett részvények közül az OTP mutatott nagyobb emelkedést, bár a Mol is pluszban zárta a hetet. A napok alatt lenyomott olajrészvényen nem éreztette hatását az első negyedév, és a lengyel akvizíciós célpont menedzsmentjének lemondásán is túltették magukat a megbízók, pedig az a privatizáció csúszását, esetleg törlését okozhatja. Ennek ellenére egy százalék körüli javulást mutatott a papír. Cikkünk a Mol lengyel üzletéről >>

Az osztalékfizetések beindulása alaposan megkavarta a hét veszteseinek sorrendjét. A kiugró hozamú osztalékszelvénytől “megszabadulván” egyötödével vált olcsóbbá a Démász, feleennyit vesztett a Zwack. Az osztalékmizériát leszámítva a múlt hét legrosszabbul teljesítő részvénye a Pick volt, árfolyama tizenöt százalékot zuhant, ezzel megdöntve az orosz válság alatt kialakult negatív árrekordját is. Kétéves csúcsot döntött az értékének egytizedét vesztő Rába is.

Csendesnek ígérkezik a hét makrofronton. Itthon egyetlen adattól sem kell rettegnünk, Amerikában pedig csak az első negyedéves GDP adat felülvizsgálata okozhat nagyobb galibát.