Amikor a gazdaságról szóló politikai és szakmai értékelések között a szakadék néha már akkora, hogy alig lehet átlátni a túlsó oldalra, akkor nagy öröm, ha elfogulatlan, mert a torzításban semmilyen módon nem érdekelt véleményre bukkan az ember. Nekem ilyen a Nemzetközi Valutaalap mindenkori jelentése, még akkor is, ha tudom, hogy a szempontrendszerükben nincsen semmi magyaros. Vagy talán éppen ezért.
Már tárgyilagossági gyakorlatnak is érdekes, arról nem beszélve, hogy a világ vezető testületei, piaci szereplői is valószínűleg jobban hiszenek nekik, mint a nem ritkán szándékosan elfogult, jobbra vagy balra húzó nyilatkozatoknak. Vagyis: hogyan látnak bennünket az IMF-esek? Alapvetően elismeréssel értékelték a magyar gazdaság eredményeit. A hivatalosan tegnap napvilágot látott jelentés ugyanakkor szigorú ajánlásokat és kritikákat is megfogalmaz. Az alap igazgatói változatlanul javasolják, hogy a kormány gyorsan kezdje meg a hátralévő strukturális reformokat a nyugdíj, az egészségügy, a helyi önkormányzatok finanszírozása és a közigazgatás területén – írja a Magyar Hírlap.
A valutaalap elismerően nyilatkozik a gazdaság eredményeiről és állapotáról, és nagyra értékelték az export növekedését és a pénzügyi szektor átalakításának lépéseit is. Hasznosnak tartják a forint árfolyamsávjának szélesítését, ami megítélésük szerint segíthet a gazdasági problémák megoldásában. Ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot több kérdésben is. A költségvetési politika súlyosbíthatja az inflációs nyomást és a tőkebeáramlás is okozhat problémákat – mindezek együttes következménye: a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja a tervezettet.
Bár az IMF igazgatói nem kifogásolták a Széchenyi tervet, de hangsúlyozták, hogy idén és jövőre is megszorításokat kellene alkalmazni a költségvetési előirányzatokban a tervezeten kívüli kiadásokban is. Szerintük a javasolt megszorítások finanszírozhatók a büdzsé bevételi többleteiből és a költségvetésen kívüli kiadások.
Nincs minden rendben a minimálbér emelésével: az idei és jövő évi emelés mértéke veszélyezteti a foglalkoztatást a gyengébb szektorokban és valószínűleg fokozza az inflációs nyomást is. Magyarország középtávú gazdasági kilátásai ígéretesek, de az európai uniós csatlakozás költségvetési hatásai jelentősek lesznek. Ezért előnyös lenne a tervezettnél nagyobb költségvetési konszolidáció, különös tekintettel a magánszektor megtakarítási viselkedésével kapcsolatos bizonytalanságokra. Elismerve a politikai aggályokat, sürgették a hatóságokat, hogy gyorsan kezdjék meg a hátralévő strukturális reformokat a nyugdíj, az egészségügy, a helyi önkormányzatok finanszírozása és a közigazgatás területén.
A tv2 és a Népszabadság értesülései szerint Orbán Viktor elveszítette a türelmét, és ha kell akár közvetlen beavatkozással, vagyis az export támogatásának befagyasztásával letöri a húsárak emelkedését. A javaslat készítői úgy kalkulálnak, hogy ha nem éri meg kivinni a sertéshúst, mert nem kapnak a gazdák kiegészítést, akkor a felesleget majd itthon adják el, de mert túlkínálat lesz, az árak visszatérnek a korábbi, néhány évvel ezelőtti, vagyis 30-40 százalékkal olcsóbb szintre. Napokon belül a kormány elé kerülhet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelettervezete. Kormányközeli források szerint a javaslat elkészítésére a hét elején kapott utasítást Vonza András, az agrártárca vezetője. A gyorsan növekvő élelmiszerárak egyre inkább aggasztják ugyanis a kabinetet és – legalábbis a meg nem erősített hírek szerint – személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Ha kivonnak csaknem öt milliárd forintot az ágazatból, mert ennyi az expport támogatás, akkor azért lehet, hogy az ott hiányozni fog, ennek következményeit pedig most kellene kiszámolni, mielőtt újabb húsbomba robbannna.
A húsipari érdekképviseletek megbízottai, valamint az FVM és más minisztériumok képviselői a héten folyamatosan tárgyaltak a húsipari árszabályozás, illetve az exporttámogatás ügyéről. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a termelők exportérdekeltségét megtartva nem vonják el az exporttámogatást, ugyanakkor az élő állatért fizetett árakat szeretnék alacsonyabb szintre hozni. A sertéshús és a belőle készült élelmiszer-ipari termékek közül egyes cikkek ára egy év alatt 40-50 százalékkal is emelkedett. A vártnál jóval nagyobb drágulást a szakma egybehangzó értékelése szerint a növekvő takarmányárak és az emelkedő járulékos költségek okozták. Az árszintek növekedése a hazai piacon egyelőre nem okozott komolyabb egyensúlyzavart.
Látszólag nincs köze a gazdasági folyamatokhoz, de mégis nagyon izgalmas, amit György Péter ír az Élet és Irodalomban, az összeesküvés elméletekről, azok újra éledéséről. A politikai gondolkozásmód torzulásai, az irracionalizmus terjedése rossz fényt vet Magyarországra és az már bizonyosan jár gazdasági következményekkel. Csak azoknak ajánlom a cikket, akiket nem zavar a napsütés – olvasás közben. És azoknak, akik, ha már ott vannak betekintenek a közbeszéd szereplőinek egyikéről összeszedett, rengeteg izgalmas dokumentumba. Nem árt tudni, hogy mennyire hiteles személyiség a nyilvánosság örvényeit vehemensen kavaró médiasztár, a hisztériakeltés egyik nagyágyúja.
