Attól csak fejfájást kap az ember, ha a politikai mező két oldalán álló pártok vezetői átmutogatnak a másik térfélre, és artikulátlanul vagy mosolyogva teszik hozzá: a másik nem mond igazat. Erre a legkézenfekvőbb példa a médiatörvény, amelynek e heti általános vitáján a parlamentben hallhattuk: a túloldal hazudik. Ilyenkor felértékelődik a külső szemlélő véleménye. Nagyon látszik a jelentésből, hogy nem az Országimázs Központban készült, pedig az ő hatáskörük lett volna, hiszen ezúttal a németországi magyar befektetők alkottak képet Magyarországról. Aki nem brossurából olvassa, annak nem térkép e táj. A német beruházók számára a legfontosabb befektetési motívummá a politikai stabilitás lépett elő, megelőzve a piacszerzési lehetőséget, illetve a képzett munkaerő rendelkezésre állását – összegezte az ezer német vállalat körében végzett felmérést Jürgen Illing, a kamara ügyvezető elnöke. Ugyanakkor kijózanító – fogalmaz a tanulmány -, hogy a politikai stabilitással kapcsolatos várakozások a cégek 55 százalékánál teljesültek csupán.
A tanulmány számára nyilatkozók még nem tudhatták, hogy milyen képet mutat majd az a parlament, amelyben a koalíciós pártok egyikének elnöke a függetlenek közé lett kiültetve a saját frakciójából. Még néhányszor elmondja majd a kormányfő, hogy a kisgazda belviszály nem veszélyezteti a kormányzást és a koalíciót, mert nem engedi be a kabinetbe. Elmondta a héten is, igaz, akkor még nem tudta, hogy visszahívják a második minisztert a kisgazdák a kormányból és az egyik államtitkárnak pedig ő mond fel. Mit csinálnak a kormányülésen, ha nem zavarja őket, ami körülöttük zajlik? Figyelmeztető jelnek tekintik-e, hogy a megkérdezett ezer befolyásos gazdasági vezetőnek alig több mint a fele gondolta csak, hogy Magyarországon stabil a politikai helyzet, legalább annyira, hogy érdemes legyen itt befektetni. Mert egyébként miért is érdekelné őket. Az országos mérlegben egyelőre nem látszik a kritikus megállapítás hatása. A Gazdasági Minsiztérium tegnapi jelentése szerint az elmúlt öt évi részadatokhoz viszonyítva rekordösszegű működő tőke jött az országba az első negyedévben, csaknem 510 millió euró értékben.
Az első negyedévben 50 százalékkal több kis- és középvállalkozót ellenőrzött az APEH, mint tavaly az első három hónapban. A kisebb cégek eddigieknél sűrűbb vizsgálatát az Állami Számvevőszék is sürgette. Az a kisvállalkozás, amely négy éven át folyamatosan veszteséget mutatott ki, szinte biztosan számíthat az adóhatóság jelentkezésére – nyilatkozta a Népszabadságnak a APEH elnökhelyettese. De ezt úgy teszik, hogy a nagyokat nem hagyják ellenőrízetlenül, mert az ezer legnagyobb vállalkozás fizeti be az összes adó felét, a tízezer legnagyobb cég pedig a bevételek 75 százalékát. Amikor Simicska Lajos átvette a hivatalt, akkor a feladata a nagy halak kipecázása volt. Legalábbis ezt ígérték. A horog valahol elveszett, vagy beakadt, de nincs óriási botrány, viszont minden évben túlteljesülnek a magasra tervezett bevételek. Tökéletesen úgy működött a marketing, ahogy azt kiötlötték. A gazdaság teljesítményének növekedésénel nagyobb lett az adózási hajlandóság. Most erre még egy kicsit ráerősítenek, nehogy felébredjen a kisebb cégekben az adókerülés utáni vágy.
