Nem lehet a szövetkezeteket a külső üzletrészek megvásárlására kényszeríteni, a papírok birtokosai nem válthatják át forintra a jogosultságot. Az alkotmánybíróság (AB) ma délelőtt 10 órai nyilvános ülésén több szempontból is alkotmányellenesnek ítélte a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészéről szóló idén januártól érvényes törvényt, és 2001/ 31. sz. végrehajtási rendeletét. A törvényt az első perctől fogva támadták a szövetkezetek és a bankok, nem vitatva, hogy 1992-ben a vagyonnevesítésről szóló törvény rendezetlen tulajdonviszonyokat teremtett.
A részletes indoklás szerint a jogszabály sérti a tulajdonhoz való jogot, a szövetkezeti autonómiát. A törvény révén közhatalmi eszközökkel vonnának el vagyont a szövetkezetektől. Ez egyoldalú és hátrányos megkülönböztetés a mezőgazdasági szövetkezetekkel szemben, mert vételi kényszert írna elő. Mindezekkel együtt egyéb alkotmányossági kifogásokat is figyelembe véve az AB döntése 2001. január1-jétől visszamenőleg hatálytalanította a törvényt és az azzal kapcsolatos rendeleteket.
Az alkotmánybíróság megállapítása szerint alkotmányosan elfogadható cél lehet, hogy az országgyűlés a szövetkezeti üzletrészek jogintézményének megszüntetéséről döntsön. Ha a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az 1992-es vagyonnevesítés keretében juttatott üzletrészekkel nem érte el a kívánt társadalom- és gazdaságpolitikai célt, akkor az alkotmánnyal összeegyeztethető különféle eszközökkel befolyásolhatja az üzletrészek megszüntetését – fejtette ki az alkotmánybíróság.
TörvénytörténetA Népszava szakírójának megfogalmazásában: a tavaly év végén elfogadott jogszabály eredetileg Torgyán József volt földművelésügyi miniszter ötlete. A kisgazda pártelnök azt szerette volna elérni, hogy a szövetkezetek kizárólag saját forrásból, névértéken vásárolják vissza valamennyi külső üzletrészüket. Kezdeményezését azonban még a kisgazdapárt koalíciós partnerei sem támogatták.
Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy jó néhány kormánypárti képviselő személyesen is érintett volt az ügyben. Az elképzelés politikai támogatottságát csökkentette az agrártárca hatáselemzése is, amely kerek perec kimondta: a szövetkezetek jó része képtelen önerőből kifizetni a külső üzletrészek tulajdonosait. Az aggodalmaskodó politikusokhoz csatlakoztak a szövetkezeti szektor összeomlásától tartó érdekképviseletek is.
Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt meglepő, hogy a mezőgazdasági bizottság hosszas vita után végül leszavazta a törvényjavaslatot. A törvény új verziója már csak az alanyi jogon külső üzletrészt szerzők, illetve azok örökösei vagyonrészének megvásárlását írja elő a szövetkezeteknek. Változást jelentett az is, hogy az 1992-ben üzletrészt szerzők névértéken történő kifizetéséhez állami kölcsönt kapnak a szövetkezetek.
Az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály már tervezetének nyilvánosságra hozatalától kezdve heves politikai és szakmai viták kereszttüzében áll. A törvényt kidolgozó kormánypártok és a hozzájuk közel álló érdekképviseletek szerint a törvény átlátható tulajdoni viszonyokat teremt a mezőgazdasági szövetkezetekben, és ezzel megszünteti a jogsértő állapotot, mert a külsőüzletrész-tulajdonosok jelenleg nem tudnak rendelkezni vagyonukkal.
A kormány egyébként felkészült arra, hogy az alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén újabb javaslattal áll elő, s így még a nyári szünet előtt teljesítheti a gazdáknak tett ígéretét. Erre buzdítást is kapott az alkotmánybíróságtól, mert a szándékot elfogadhatónak tartotta a testület, csak a mód volt elfogadhatatlan.
Bárhogy is dönt az alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztörvénnyel kapcsolatban, a kormány az eredeti célt szem előtt tartva akár még a parlament tavaszi ülésszaka alatt ki fogja dolgozni az új formulát – közölte még kedden Borókai Gábor kormányszóvivő. Mint mondta: amennyiben alkotmányossági kételyek merülnek fel a jogszabállyal kapcsolatban, akkor ezek figyelembevételével dolgozzák ki az új törvényt.
“Az olykor felmerülő kétségek ellenére az alkotmánybíróság ítélete megerősítette a hitemet, hogy Magyarország jogállam, ahol nem lehet felhatalmazás nélkül turkálni mások zsebében senkinek, még a kormánynak sem – mondta a FigyelőNetnek Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke. – Sok százezer ember nyugodhat meg a hír hallatán, mert csődbe sodorta volna a törvény a szövetkezetek többségét, ha az alkotmánybíróság nem állítja le a végrehajtást.”
Az is kiderült, a taláros testület döntéséből, hogy nem lehet különbséget tenni a tulajdonosok között, vagyis semmilyen diszkriminációt nem enged meg az alkotmány. Az ÁFÉSZ-ekről is rendelkezniük kell a törvényalkotóknak, ha szabályozni akarják a külső üzletrészek tulajdonosainak helyzetét.
Nagy Tamás az egyik lehetséges megoldásnak a MOSZ által is követett gyakorlatot tartja, ha átalakulnak a szövetkezetek, és az átalakulás során egyedi megállapodást kötnek a külső üzletrészek tulajdonosaival.
Talán nem törvénytelen, de nem lenne szerencsés, ha az adófizetőkkel fizettetnék meg a megváltást úgy, hogy az állam, esetleg a Magyar Fejlesztési Bank révén felvásárolja a külső üzletrészeket, így álcázva a politikai kárpótlást. Akkor ugyanis részleges államosítással avatkozna be a szövetkezetek életébe – mondta Nagy Tamás kora délután a FigyelőNetnek. (Akit a téma részletesebben érdekel az este megnézheti Nagy Tamás és Rogán Antal vitáját az m1-en, az Aktuálisban.)
A kormány felkészültFigyelmet érdemel, hogy a helyettes államtitkár szerint a kormány legutóbbi ülésén – vagyis az ítélethirdetés előtt – felkészült a negatív döntésre, mert határozott arról, hogy a külső üzletrészesek ügyét abban az esetben is meg kell oldani, ha az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a törvényt. A helyettes államtitkár szerint a feladat megoldható abból a 20 milliárd forintból, amelyet a kormány előzőleg erre a célra elkülönített.
A jelenlegi helyzet kezelésére a kormánynál és a tárcánál is van forgatókönyv, ám a konkrét lépéseket még át kell gondolni – közölte
Kovács Zoltán, a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára szerdán Budapesten az alkotmánybíróság szövetkezeti üzletrész törvénnyel kapcsolatos határozatát követően az MTI-vel.
Kovács Zoltán szerint az állam megvásárolhatja a külső üzletrész tulajdonosok üzletrészét, de a szövetkezeteket is kötelezni lehet arra, hogy vonják be az üzletrésztulajdont. Véleménye szerint az új szövetkezeti törvény az üzletrésztulajdon megszüntetéséről rendelkezik, és erre ötéves határidőt ad a szövetkezeteknek.
A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy eddig a tárcához 250 ezren nyújtották be igényüket a külső üzletrész tulajdonosok közül. A minisztérium még legalább ugyanennyi igénylővel számol.
(Összeállításunkat többször kiegészítjük, amint az alkotmánybírósági beadvány megfogalmazói tájékoztatják a közvéleményt, illetve a kormány reagál a fejleményekre.)
