Öt és fél millió európai előfizetője közül 17 027-et kérdezett meg a Reader’s Digest a múlt év végén arról, hogy mit gondolnak önmagukról és a társadalomról, amelyben élnek, a szervezetekről, intézményekről, amelyekben az ügyeiket intézik, a cégekről, amelyek versenyeznek a kegyeikért és a termékekről, amelyekkel körülveszik magukat. Valószínűleg ez a valaha végzett legnagyobb és legátfogóbb felmérés az európaiak házassághoz, reklámhoz, autókhoz, rendőrséghez, egyházhoz, sajtóhoz, optimizmushoz vagy pesszimizmushoz, unióhoz való viszonyáról.
Érdeklik a részletek?Ide kattintva megtalálja a tanulmány eredményét táblázatokba foglalva.
Márkák, termékek, intézmények
A Megbízható márkák (Trusted Brands) című tanulmány 18 európai ország, beleértve Közép- és Kelet-Európa lakosainak fogyasztói szokásairól nyújt átfogó, több tucat táblázatban rendszerezett aktuális képet. Köztük természetesen a magyarokéról is. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a 18 termékkategória márkái közül melyikben bíznak a legjobban az európaiak, és hogyan osztályozzák ezeket a márkákat a minőség, az ár-érték arány, a megbízhatóság, az imázs és a fogyasztói igények megértése szempontjából. Európa-szerte összesen 221 535 szavazat érkezett 18 termékkategóriában, 4000 márkanévről.
Az is kiderül a tanulmányból, hogyan és mennyiben változott meg az európai polgárok véleménye a különböző intézményekről az elmúlt évtizedben. Megtudhatjuk, hogy melyik nemzet tartja magát a legoptimistábbnak vagy a legszenvedélyesebbnek. Az eredményeket olvasva rádöbbenhetünk, hogy milyennek tartjuk magunkat mi magyarok az európai nemzetek sorában.
Dirigálni, azt tudunkA felmérés szerint a magyarok meglehetősen komolyan veszik magukat. Magyarországon találjuk a legmagasabb százalékban azokat az embereket, akik globálisan gondolkodnak és vezető szelleműek, de a magyarok csak kilencedikek a modernitás területén – még így is jóval megelőzve Finnországot és Nagy-Britanniát.
Miben bízik a magyar?
A magyaroknál az autók közül az Opel, a mobiltelefonok közül a Nokia, a vitaminok kategóriájában a Béres csepp, a bankoknál, lakás-takarékpénztáraknál az OTP, a mosóporok között az Ariel, a kozmetikai szereknél, bőrápolási termékeknél a Nivea, a háztartási kisgépek közül a Moulinex, míg a személyi számítógépeknél az IBM volt a nyertes. Árulkodó, hogy márkaválasztásunk közelebb áll a portugálokéhoz és a szlovákokéhoz, mint bármely más európai népéhez.
A magyar lakosság többsége számára a házasság a legfontosabb intézmény: 75 százalékuk válaszolt úgy, hogy “bízik” benne. Több mint a válaszadók fele (57 százalék) “nem nagyon bízik” a jogrendszerben. A rendőrséget a magyarok 38 százaléka találta megbízhatónak, ez megfelel az európai átlagnak. A többi európai országtól messze elmaradva a magyarok bíznak a legkevésbé a szakszervezetekben: mindössze 18 százalékuk válaszolt úgy, hogy “nagyon bízik bennük”.
Például a BBC?A 18 országból nyolcban a lakosság nagy része úgy nyilatkozott, hogy “nagyon bízik” a sajtóban: 69 százalékkal Finnország áll az első helyen. A sajtóba vetett bizalom Nagy-Britanniában, Oroszországban és Olaszországban volt a legalacsonyabb.
Hogyan szerepeltek az európaiak?
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb európai lojálisnak, optimistának és aktívnak tartja magát. A franciák a legfeszültebbnek, a dánok a legoptimistábbnak, a portugálok a legszenvedélyesebbnek ítélték magukat.
Meglepő módon minden ötödik európai válaszolt úgy, hogy “egyáltalán nem bízik” az egyházban. A legjobban a skandináv országok, Lengyelország, Portugália, míg a legkevésbé Belgium és a Csehország polgárai bíznak benne.
Tíz európaiból hat “nem nagyon bízik” vagy “egyáltalán nem bízik” az Európai Unióban. Érdekes módon a kelet-közép-európai államok nagyobb bizalmat táplálnak az Unió iránt, mint a tagállamok. Az EU tagok közül Nagy-Britanniában, Németországban és Svédországban a legkisebb a bizalom az intézmény iránt.
Egész Európában feleannyi ember bízik a szakszervezetekben, mint amennyi nem, de nagyok a területi eltérések. A kelet-közép-európai államok lakói általában “kevésbé bíznak” a szakszervezetekben, mint észak-európai szomszédaik.
