A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) állami támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt indított eljárást számos budapesti iskolaigazgató ellen. Több általános iskolában ugyanis fiktív indokokkal vettek fel állami támogatást: a támogatási alapként bemutatott szakkörök sok esetben egyáltalán nem léteztek, illetve ha léteztek is, a tálaltnál lényegesen alacsonyabb létszámmal. Az igazgatók feltehetően az intézmények nehéz pénzügyi helyzetét szem előtt tartva cselekedtek így. Az iskolák ugyanis az intézmény típusától függően minden tanuló után 130-240 ezer forintnyi állami támogatást kapnak egy naptári évre. Ez akár tetemes összeget is jelenthet. Az iskolák azonban egyéb kiskapukat is használnak: gyakori, hogy a tanév eleji iskolaváltáskor a távozó tanulót szeptember 16-ai dátummal írják ki, a befogadó iskola pedig már a hónap elejétől szerepelteti névsorában. A költségvetés ugyanis az iskolai dokumentumokban szereplő létszám alapján utalja a pénzt, méghozzá minden évben a szeptember 15-ei állapot szerint. A visszaélésekre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mutathat rá. A homályos ügyek felderítésében az iskolákat fenntartó önkormányzatok is érdekeltek, hiszen az állami normatívát ők – szintén létszámarányosan – kiegészítik.
Egy évet is veszíthet Magyarország a SAPARD-programból, hiába próbálja behozni lemaradását. Szakértők szerint az idén már nem írhatók ki a pályázatok, mivel nem zárul le a SAPARD Hivatal akkreditációja. Ezért aztán egy év marad a mintegy tízmilliárd forint (38 millió euró) elköltésére. A 2000. évi keretet ugyanis a jelenlegi szabályok szerint csak 2002 végéig használhatja fel hazánk. Európai bizottsági források szintén úgy vélik, hogy még ideális esetben is csak október közepére kaphatja meg Magyarország az akkreditációt. Ehhez pedig az kell, hogy a SAPARD Hivatal április végére elkészítse az önértékelést, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig június végére fejezze be az úgynevezett előakkreditációt. Az így elkészült dokumentációt át kell adni a bizottságnak, amely tíz-tizenkét hetet szabott magának az akkreditáció elvégzéséhez. Közben persze folyamatosan egyeztetnek majd a magyar hatóságokkal is, de ha komolyabb probléma merül fel, akkor csúszhatnak a határidők.
A hazai bankszektor éltanuló a strukturális reformok véghezvitelében – állítja a Raiffeisen Zentralbank-csoport (RZB) legfrissebb elemzése. Magyarország ezzel megelőzi Észt-, Cseh- és Lengyelországot, valamint Szlovéniát, holott 1993-ban még azonos szinten volt velük. A magyar bankszektor mérete viszont az egyik legkisebb az ország GDP-jéhez viszonyítva. A banki kölcsönök esetében ugyanis 35 százalékos, az együttes mérlegfőösszegnél pedig 70 százalék alatti a kérdéses arány. Ezen a ponton Csehország pipál le minket, hiszen náluk közel 60, illetve 140 százalékra rúg a két mutató. A tőkemegfelelési mutató terén Csehország (16 százalék) és Szlovénia (13 százalék) is magasabb értéket tudhat magáénak, mint a 12 százalékos átlagos magyar érték. Ez azonban semmi esetre sem tekinthető rossznak, hiszen egyrészt a hazai mutató is bőven meghaladja az előírt 8 százalékos minimumszintet, másrészt a túl magas arány utalhat az alacsony működési hatékonyságra is.
