Az internet vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy a fokozódó igények miatt az értékpapírpiac szereplői a hálón is egyre több szolgáltatással rukkolnak elő. Az információtengerben most már szinte bárki számára hozzáférhetők tőzsdeadatok, kommentárok és az esetek nagy többségében a brókercégek elemző részlegeinek értékelő munkái.
De mit is lát a gyanútlan befektető, aki kíváncsian kattintva szembekerül egy brókerház által kiadott elemzéssel? Mindenféle szakszavakat, mutatókat, amelyek jelentéstartalma többnyire tisztázatlan. Összefoglalónkkal megpróbálunk segítséget adni a leggyakrabban használt szakkifejezések értelmezésében!
Kosztolanyi: döntő a pszichológia!André Kosztolanyit, a múlt század legnagyobb tőzsdeguruját megkérdezték egyszer arról, hogy mekkora szerepet tulajdonít a pszichológiának és a fundamentumoknak a tőzsde megítélésekor. A mester válasza egészen megdöbbentő volt, szerinte a tőzsde 90 százalékban az érzelmekről szól, és csupán a maradék 10 százalék esik a fundamentumokra.
Első pillantásra
Természetesen elsőként az ajánlásra téved a szemünk, számunkra ugyanis az a legfontosabb, hogy mi is a profik véleménye aktuális vagy kiszemelt részvényünkről. Ehhez elég annyit megjegyeznünk, hogy az elemző társadalomban a rövid táv egy évet (jobb esetben fél évet) jelent, míg a hosszú táv értelemszerűen ennél hosszabb intervallumot takar.
Második blikkre a cél ár (target price) és a reális ár (fair value) ugrik elénk. Az első kifejezés körülbelül annyit takar, hogy az elemző a megadott (általában egy éves) időpontra milyen részvényárfolyamot valószínűsít, a második terminus pedig a jelenlegi környezetben reálisnak ítélt árat fedi. A grafikonokat átugorva a fontosabb részvénymutatókhoz jutunk, itt találjuk a sokat emlegetett P/E és EPS számokat. A P/E hányados alapjában véve nem sokat mond, mégis meghatározó a részvények világában, mivel valamilyen össznépi jelzőszámot azért alkalmazni kell.
Hogyan számítják a P/E mutatót?
Nem nagy ördöngösség, az price (ár) és earning (eredmény) szavak szinte adják magukat. Az “E” tényezőnél egy minimális csavarral kell szembenézni, itt nem a vállalat nettó eredményét, hanem annak egy részvényre jutó értékét (EPS – earning per share) kell figyelembe venni a tizedes tört csökkentése érdekében.
A részvények P/E alapján történő összehasonlítása azonban csak bizonyos keretek között történhet jelentősebb torzítás nélkül. Alapvető, hogy csak azonos tevékenységi körű társaságokat lehet összehasonlítani, nem célszerű például egy bankpapírt egy dot.com részvényhez mérni.
A nevező esetében két dologra kell figyelni. A napilapok például a lezárt pénzügyi év adatai alapján számolják a jelenlegi P/E mutatót, míg az elemzők a jövőben várható eredménnyel is számolnak.
Olvassa el……heti részvényajánlónkat: Részvényajánló – kitartás!
A fontosabb pénzügyi mutatók címszó alatt csemegézhetünk tovább. Előtte vessünk egy pillantást az eredménykimutatásra. Az adózott eredményen kívül érdemes rátekintenünk ennek összetevőire is. Nagy jelentőséggel bír az üzemi eredmény, melyből a társaság meghirdetett tevékenységének profitja látható.
További címszavak
• Egy részvényre jutó könyv szerinti cégérték (Book Value -BV): Az elnevezés önmagáért beszél, a részvényre eső saját tőke értékét mutatja. Általában elmondható, hogy ha a BV/S alá csökken a részvény árfolyam, úgy alulértékeltnek minősíthető az adott részvény.
• Return on Assets (ROA) és Return on Equity (ROE): Vagyis a saját tőke-arányos nyereség és az eszközarányos nyereség. Abszolút mérőszámként ezek sem alkalmazhatók, iparáganként azonban jó összehasonlítási alapot nyújtanak adott szektor társaságainak értékeléséhez.
• DPS (Dividend Per Share): egy részvényre jutó osztalék.
• Osztalékhozam: a kifizetett osztalék és az aktuális árfolyam hányadosa. Nem szabad összekeverni a névleges osztalékkal, amelynél a az egy részvény után fizetett osztalékot a névértékre vetítik.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a felsorolt mutatók csupán kapaszkodót jelentenek a kiszemelt részvény értékelésekor. Megfelelő alapot jelentenek viszont ahhoz, hogy a különböző brókerházak elemzéseit össze tudjuk vetni.
