Belföld

A versenytilalmi megállapodás

A törvény tiltja, hogy az alkalmazott veszélyeztesse cége versenypozícióját. De hogyan lehet megakadályozni azt, hogy a volt munkavállaló versenytársként gyümölcsöztesse korábbi cégénél megszerzett tapasztalatait ?

A versenytilalmi megállapodás 1Amikor a munkajog szabályai már nem kötik a volt beosztottat, a tisztesség és a jó erkölcs szabályai és ezek polgári jogi következményei még mindig vonatkoznak rá. Ha viszont a munkáltató ezen túlmenően is biztosra szeretné venni, hogy a munkaviszony megszűnése után sem fogják meglepetések érni, célszerű versenytilalmi megállapodást kötnie a munkavállalóval. A megállapodás lényege, hogy a volt munkavállaló a kikötött ellenérték fejében a munkaviszony megszűnése után meghatározott ideig nem veszélyeztetheti volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit.

Olvassa el……korábbi írásunkat: Ügyfélcsábítás

Ez a gyakorlat nálunk is egyre elterjedtebb, főként vezető tisztségviselőkre vonatkozóan. Ilyen megállapodást már a munkaszerződésbe foglalva vagy később a munkaviszony fennállása alatt bármikor, sőt a munkaviszony megszűnése után is lehet kötni. Bár írásba foglalni nem kötelező, célszerű ha a felek nem hagyatkoznak emlékezetükre, hanem időben papírra vetik a megállapodást.

A versenytilalmi megállapodás 2Mit foglaljunk bele a megállapodásba?

A versenytilalom időtartama: A törvény szerinti leghosszabb időtartam, ameddig a volt munkavállalót a versenytilalom kötheti, legfeljebb három év lehet. A gyakorlatban a felek általában egy, maximum két évre kötnek ilyen megállapodást. Ez az időtartam a munkaviszony megszűnésének napjával kezdődik.

A korábbi munkajogi szabályok szerint csak akkor hatályosulhatott a versenytilalmi megállapodás, ha a munkaviszony a munkavállaló rendes vagy a munkáltató rendkívüli felmondásával szűnt meg. Az 1997. június 30. előtt megkötött megállapodásokra még vonatkozik ez a szűkítő feltétel, 1997. július 1-jétől kezdődően viszont a megállapodás a munkaviszony bármilyen módon történő megszüntetésére köthető.

Az ellenérték összegeA gyakorlatban az ellenérték a vállalt időtartamhoz igazodik: a hónapok számát a munkavállaló utolsó havi átlagkeresetének felével szorozzák. Tehát ha például a versenytilalmat egy évre kötik ki, és az utolsó havi munkabér 200 000 forint volt, a megfelelő ellenérték – tegyük hozzá: legalább – 6*200 000 = 1 200 000 forint, akár egy összegben , akár részletekben (a megállapodás tartamára) fizetve. Ha a kikötött díjazás feltűnően kevés (például kétéves korlátozásra egyhavi átlagkeresetet kíván fizetni a munkáltató), akkor a megállapodás érvénytelen.

Megfelelő ellenérték: A Munka törvénykönyve szerint a volt munkáltató a versenykorlátozásért cserébe “megfelelő ellenérték” fizetésére köteles, ennek mértékét azonban pontosan nem határozza meg a törvény.

Gyakorta előfordul olyan kikötés is, amely szerint a versenytilalom vállalásának ellenértékét a munkabér tartalmazza. Ez önmagában még nem teszi érvénytelenné a megállapodást, de a bíróság minden ilyen esetben külön értékeli, hogy megfelelőnek tekinthető-e az így fizetett ellenérték.

Amit nem kell írásba foglalniA megállapodásba nem kell belefoglalni olyan kikötést, hogy a volt alkalmazott a munkaviszony megszűnése után is köteles a korábbi munkahelyén megszerzett, a munkáltató tevékenységével kapcsolatos információkat megőrizni. A titoktartási kötelezettség ugyanis nemcsak a munkaviszony idején, hanem utána is terheli a munkavállalót, erről tehát nem szükséges külön megállapodást kötni.

A versenytilalom korlátai

A megállapodás alapján a volt munkavállaló a munkaviszonyt követően nem folytathat konkurens gazdasági tevékenységet. Kérdés azonban, hogy milyen terjedelemben lehet ilyen megállapodással korlátozni a vállalkozás és a munka szabad megválasztásának Alkotmányban lefektetett jogát.

A jogszabályok nem rendezik a kérdést, hogy a versenytilalom mekkora földrajzi területre terjed ki, és a munkavállaló teljes szakmai képzettségét érinti-e a tilalom, vagy csak azt a munkakört, amelyben dolgozott. Pontos szabályok tehát erre vonatkozóan nincsenek, de az kétségtelen, hogy a megállapodás méltánytalanul és túlzottan nem nehezítheti meg a munkavállaló megélhetését.

Ezért a megállapodásban mindenképpen meg kell határozni azt a tevékenységi kört (szakterületet, munkakört), valamint azt a működési területet, amelyre a felek a versenytilalmat alkalmazni kívánják. Az aránytalanul korlátozó, a volt alkalmazott elhelyezkedését teljesen lehetetlenné tevő megállapodás érvénytelen.

Itt a mintaHa szüksége van rá, használja fel a FigyelőNet megállapodásmintáját.

Ha meggondolja, ha megszegi…

Ha utólag derül ki, hogy a volt munkavállalónak nem is lenne lehetősége ténylegesen veszélyeztetni a munkáltató gazdasági érdekeit, annak már késő visszakoznia. Megtörtént, hogy a munkáltató nem akarta kifizetni a megállapodásban meghatározott ellenértéket, arra hivatkozva, hogy a volt alkalmazott mégsem potenciális versenytárs. A bíróság szerint a megállapodás köti a feleket, így az ellenértéket a munkáltatónak mégis ki kellett fizetnie.

Ha a volt alkalmazott nem tartja be a vállalt feltételeket, akkor a cég követelheti a tilalmazott versenytevékenység abbahagyását és az ilyen tevékenységgel okozott kárának megtérítését. A munkavállalónak természetesen ilyenkor nem jár a kikötött ellenérték. A megállapodás megszegése esetén a munkáltató azt a megoldást is választhatja, hogy eláll a szerződéstől és visszaköveteli a már kifizetett ellenértéket.

A felek kiköthetnek kötbért is a szerződésszegés esetére. A kötbér mértékét nem feltétlenül kell az ellenértékhez igazítani, de tekintetbe kell venni, hogy a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik