Erősödő kkv-kA bankok kis- és középvállalatok iránti érdeklődése azonban más szempontból is megalapozottnak tűnik. A szektorba tartozó cégek mostanra erősödtek meg gazdaságilag, ez persze hiteléhségüket is csak tovább fokozza. Jelentőségüket mutatja, hogy az 1999 végén 170 ezer jogi és 650 ezer nem jogi személyiségű vállalkozást összefogó szektor a hazai alkalmazottak mintegy 60 százalékát foglalkoztatta, s 48 százalékkal járult hozzá a GDP-hez.
Az utóbbi öt-hat év előbb a nagyvállalati, majd a lakossági ügyfelekért folytatott harcról szólt a bankok körében, s annak eredményeként ezekben a szegmensekben mára viszonylag stabil erőviszonyok alakultak ki. Éppen ezért most a kis- és középvállalkozások (kkv) meghódításán van a sor, hiszen a terjeszkedésnek csupán ez a stratégiája maradt a pénzintézetek számára a szűk hazai piacon.
A kkv-k felé történő nyitás a legtöbb bank esetében az ügyfélkör holdudvarszerű felépítéséből is levezethető. A stratégia lényege, hogy egy nagyvállalat meghódítása után az azzal kapcsolatban álló kisebb ügyfelek már könnyebben elérhetőek.
Kedvező körülmények
A mostani hitelkamatokat össze sem lehet hasonlítani a korábbiakkal: az átlagos forrásköltség például az utóbbi másfél évben több mint 5 százalékponttal csökkent.
A bankok aktívabb hitelezését az is táplálja továbbá, hogy a kormány deklarált szándéka szerint az elkövetkező két évben háromszor akkora összeggel támogatja a többségi hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat, mint korábban.
A vállalkozóknak azonban számos dologra figyelniük kell, ha hitelhez akarnak jutni:
• Kamaton kívüli egyéb díjak és garanciák
• A különböző hiteltermékek ismertetése
A folyamat akár a vállalati hitelpiac jelenleg kiegyensúlyozott erőviszonyait is átrendezheti, mivel a kkv-k felé elsőként nyitó bankok részesedése számottevően növekedhet. Szakértők becslése szerint a kétezer milliárd forintos vállalati hitelállomány mintegy ötödét adják a kis- és középvállalkozások számára nyújtott hiteltermékek. De míg a teljes állomány éves szinten csupán 20 százalékkal bővül, az utóbbiak növekedési üteme ennek csaknem a másfélszerese.
Felismerve a kínálkozó lehetőséget, a bankok egy része újabb és újabb, mindinkább testre szabott konstrukciókkal próbálja meg a piac növekedési potenciálját a saját javára fordítani.
• A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) a piac egyik legerősebb szereplője, a nagyvállalatok finanszírozásában is kiemelkedő pozíciót tudhat magáénak. E pénzintézet eddig is több mint 8 ezer kis- és középvállalati ügyfél 50 milliárd forint fölötti hitelállományát kezelte, ezáltal ebben a szegmensben meghatározó, 10 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik. A hitelintézet az idén nyáron jelent meg testre szabott hiteltermékeivel a piacon. A banknak mennyiségi és minőségi célkitűzéseik egyaránt vannak: mindenekelőtt a jelenlegi ügyfélszámot szeretnék megduplázni. Az ügyfélkör bővítését úgy kívánják elérni, hogy termékpalettájukat fokozatosan szélesítik a kisebb árbevételű cégek igényei alapján.
• Az OTP Bank a lakossági szegmensben abszolút piacvezető. A kétszintű bankrendszer kialakulását követően – 1987 után – azonban a kisvállalkozások (a kisiparosok és kiskereskedők) finanszírozásába is bekapcsolódott, s a becslések szerint manapság ezen a területen is a meghatározó szereplők közé sorolható. Egyik sikerterméke a több mint egy évvel ezelőtt bevezetett, a kis- és középvállalkozásokat megcélzó gyorshitel konstrukciója. (Az ingatlanfedezeten alapuló termékhez a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet nyújt.) Előnye, hogy a bank nem vizsgálja a hitelcélt, nem kér üzleti tervet, a hitelszerződés pedig az értékbecslést követő ötödik munkanapon megköthető.
• A CIB Bank a vizsgált területre az elsők között érkezett, mivel nagyvállalati ügyfélkörén keresztül az utóbbi 5 évben folyamatosan gyarapította középvállalati kapcsolatait. Több mint 10 ezer vállalatiügyfél-számlája mind nagyobb hányada kis- és középvállalkozásokhoz kötődik. A CIB az üzletág kialakítását azzal indokolta, hogy a cégek többéves múltja és folyamatos növekedése ismeretében ez az ügyfélkör mára már kockázati szempontból is megbízhatónak tekinthető. Sikerességüket mindenekelőtt gyorsított hitelbírálati rendszerükben látják.
• A Budapest Banknál sem igazán új keletű a kkv-k finanszírozása, immár 3 éve foglalkoznak kiemelten ezzel az ügyfélkörrel, a vállalati piacot pedig családi minivállalkozásokra, kis-, közepes és nagyvállalatokra osztják. Piaci részesedésük a kkv-s hitelkihelyezéseknél 10-15 százalékra tehető, ami dobogós helynek számít.
• A Raiffeisen is hagyományosan vállalati banknak számít, azonban kifejezetten kkv-k igényeket kiszolgáló üzletággal még nem rendelkezik. Erre azonban nem kell sokáig várni, hónapokon belül beindul az új divízió.
Az elkövetkező évek igazán perspektivikusnak ígérkeznek mindkét fél számára: amennyiben a hitelkamatok az inflációs prognózisokat követve csökkennek, és a gazdasági növekedés is tartósnak bizonyul, a növekvő hitelkínálatra égető szükség lesz. A kis- és közepes vállalkozások hiteligénye alacsonyabb forrásköltség mellett látványosan bővülhet, míg a bankok jövedelmezőségét alapvetően a kamatmarzs alakulása befolyásolja majd.
