Az osztrák Erste Bank gyors ütemű keleti irányú terjeszkedése során – mindössze három év alatt –
Bővebben• Mibe fektesse be pénzét?• Hogyan válasszon brókercéget?• Hogyan válasszon bankot?• Hogyan vegyen külföldi részvényt?
öt újonnan vásárolt bankkal és több mint 7 millió ügyféllel gazdagodott, ezzel megtizenháromszorozta ügyfeleinek számát. A meglehetősen dinamikus akvizíciós időszak január közepén egy időre leáll, mivel az Erste néhány évig leánybankjai konszolidálására kíván összpontosítani.
Az ideális méretA lakossági ügyfeleket, valamint a kis- és középvállalkozókat kiszolgáló pénzügyi tevékenység – azaz az úgynevezett retail banking – az európai pénzintézetek java részének vélekedése szerint regionális “ügy”, annál sem nagyobb, sem kisebb területen “nem fér meg”. Egyrészről ugyanis ez az ügyfélkör – hiába is vesszük az összes lehetséges bankolási csatornát figyelembe, kezdve az ATM-től az interneten át egészen a fiókig – sohasem lesz globális vagy akár pán-európai pénzügyi szolgáltatások vásárlója, annál jóval személyesebb kapcsolatot kíván meg.
Másrészről az már javában kirajzolódni látszik, hogy Európában egy-egy ország nem elég nagy ahhoz, hogy elegendő ügyfelet adjon a bank számára, így alakult ki először is a skandináv országok, majd a “latin övezet” banki régiója, a Benelux államoké Franciaországgal, és a német térség. Éppen ezért kell Ausztriának is versenyképes méretű terepet “birtokba vennie”.
Irány kelet!
Amikor az Erste 1997-ben úgy döntött, tőzsdére vonul, célcsoportjává a lakossági ügyfeleket, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat tette meg. Az éppen három évvel ezelőtt született új stratégia egészen pontosan úgy összegezte mindezt, hogy az Erste Közép-Európa középosztályának bankjává óhajt válni.
E megfogalmazásban Közép-Európa Ausztrián túli vidékének meghódítása akkor még puszta vágy volt, mégis, igencsak konkrét célokban fogalmazódott meg. E térség – benne Cseh-, Horvát-, Lengyel- és Magyarország, valamint Szlovákia – az Erste Bank konszern “kiterjesztett hazai piaca” minősítést kapta meg, a terjeszkedést pedig nem puszta kalandvágy, hanem az a szándék vezette, hogy az osztrák pénzintézet számára regionális hátteret teremtsen.
Hogy lesz a hátrányból előny?
A konszern manapság kézzelfogható hátrányban van más európai hitelintézetekhez képest, hiszen azok kockázati besorolása javarészt jóval előkelőbb: legalább az AA régióban mozog, míg az Erste mindössze Ausztriában AAA “kategóriájú”, mindenhol másutt legfeljebb BBB minősítésűek az érdekeltségei.
Ez pedig költségesebb finanszírozást jelent, s bár szép számú ügyféllel foglalkozik a bank, az itt zajló ügyletek korántsem olyan jövedelmezőek, mint amilyen tranzakciókat például az említett skandináv rivális hajthat végre.
Mindezen ráfordítások, átmeneti veszteségek azonban – ha a rövid távú hátrányokat és a hosszú távú előnyöket számszerűen nem lehet is összevetni – nagyjából öt év múltán jövedelmezőre fordulhatnak. Ehhez azonban meg kell várniuk, hogy az ügyfelek tehetősebbé váljanak.
Az osztrák anyacég kénytelen volt régi alapigazságokat megtanulni Magyarországon: jelesül, hogy a helyi környezet és közösség a döntő,
A legkisebbA magyarországi Erste jelenlét egyelőre a legkisebb a régióban, hiszen az ügyfelek számát illetően a piacnak csupán 3-4 százalékát tudhatja magáénak, szemben az új szlovák vagy éppen a cseh leánybankkal, melyek a helyi lakossági és a kisebb vállalati ügyfelek mintegy 35 százalékát szolgálják ki máris. Kisbenedek Péter, az Erste Bank Hungary vezérigazgatója szerint azonban az Erste piaci részesedése 3-5 éven belül Magyarországon is eléri a 25 százalékot, a bővülésben a saját növekedésnek és az akvizícióknak egyaránt szerepe lesz.
azaz a meglévő kapcsolatokra épüljön rá a pénzintézet, s ne igyekezzen minden helyszínre egyetlen kultúrát erőltetni. Mindabban, amivel az ügyfél szembesül – a termékekben, kapcsolattartásban, döntésekben, hitelelbírálásban, kamatokban – legyen helyi és egyedi.
Mindezek alapján mára tehát egyértelműen hibának tűnik fel, hogy Magyarországon annak idején nem helyi bankvezért neveztek ki. Ezt a hibát hivatott kiköszörülni az a döntés, amelynek eredményeként január elsejétől hivatalosan is – és immár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyásával – Kisbenedek Péter az Erste Bank Hungary vezérigazgatója.
Nagy lett a kicsiből
A magyar menedzsment kezdeti híja mellett az is hibának bizonyult, hogy “elfelejtették” motiválni a munkatársakat. A bankvezetés szerint a bank stratégiája mellett manapság már éppen csapat az Erste Bank konszern egyik legfőbb erőssége.
Az erősségként számba vett stratégiából következik az Erste tán egyetlen igazi – ám átmeneti – gyengesége is. A gyors gyarapodás következtében a bank ugyanis nagyon is sebezhető, csakúgy, mint minden más hirtelen növekvő társaság.
Így az elkövetkező időszak a konszolidációé, amikor is a részletek kerülnek előtérbe. Annak “megemésztése”, hogy az Erste három éve még egy osztrák takarékszövetkezet volt, Ausztriára korlátozódó fiókhálózattal, mára pedig multikulturális intézmény, amelynek négyszer annyi fiókja van Ausztria határain kívül, mint belül.
