Hazánkban miniszteri rendelet (89/1995) köti a munkáltatót, hogy megszervezze a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, és szolgáltatásokat nyújtson dolgozóinak (27/1995, 39/1998, 50/1999-es népjóléti miniszteri rendeletek). Ezek elsősorban: az előzetes és az időszakos munkaköri alkalmasság-vizsgálatok, a munkavédelem, a baleseti és sürgősségi vizsgálatok, illetve a különféle szűrővizsgálatok.
Hol vannak már az üzemorvosi rendelők?Ezt kérdezi az egykori üzemorvos is, aki jelenleg közkereseti társasági formában vállalkozóként látja el a betegeket. Fáradt hangja túlterheltségről árulkodik, ami nem is csoda, hiszen az alapellátásban dolgozó orvosoknál bevezetett funkcionális privatizáció többletterhet rótt a háziorvosokra. A gyógyítás kötelességük, ám csak abból nemigen tudnak megélni. Saját magukat is menedzselniük kell, törekedvén minél több (optimálisan vállalható beteglétszám szerinti) taj-számos kártya begyűjtésére. Aztán persze könyvelni a bevételeket, kiadásokat, s adózni.
Íme, az egészségügyi reform – a maga buktatóival! Ugyanakkor világos, hogy az állam nem tud és nem is akar több pénzt tenni az egészségügyi rendszerbe, ezért aztán sokan vélik úgy, színvonalas ellátásra csak a privatizáció ad esélyt.
Reformkezdemények – egészségpénztárak
Ez utóbbira a multik megtelepedésétől kezdve egyre jobban odafigyelnek a vállalatok – szem előtt tartva a nyugati példákat. Ellenkező esetben előfordulhat ugyanis, hogy többe kerül a leves, mint a hús. A szűrővizsgálatok jelentik a tulajdonképpeni egészségmegőrzést, alaposságuk és minőségük terén éles különbségek mutatkoznak az egyes cégek között. Nem mindegy, milyen szolgáltatóval, milyen csomagra és milyen összegben köt szerződést az adott vállalat.
Az erre szakosodott, zömmel magánkézben lévő egészségpénztárak, illetve a biztosítótársaságoknál prosperáló új egészségbiztosítási üzletágak általában egy-két éve alakultak. Most egyszerre gyűjtik az ügyfeleket és a tapasztalatokat. Alapvető feladatuk kiépíteni a dolgozók és az orvosok, egészségügyi intézmények közti utakat – és rendezni az anyagiakat.
A cégé minden költség
A General Motors magyarországi érdekeltségeinél minden egyes dolgozóra kötöttek egészségbiztosítást, ahogy azt a rendelet előírja. Két éve vannak szerződésben két egészségügyi szolgáltatóval, amelyek a cég elképzeléseihez képest alakították ki a minden igényt kielégítő, kétféle csomagot. Az első csomag mindenkinek szól, azaz átalánydíjas egészségügyi szolgáltatásokat nyújt: a foglalkozás-egészségügy keretében meghatározott szűréseket, szakorvosi ellátásokat.
A program fokozatosan bővül, mostanra már belekerültek például a Hepatitis A és B, a kullancs elleni védőoltások, sőt az allergológiai vizsgálatok is. A másik az úgynevezett topmenedzseri típusú, amely magasabb biztosítási díjjal kalkulál, és természetesen több szolgáltatást is kínál: röntgen, ultrahangos, diagnosztikai, nőgyógyászati, terheléses, látásvizsgálatokat, azaz minden olyan preventív ellátást, amire a fokozott pszichés terhelésnek kitett dolgozónak szüksége lehet.
Az alkalmazottakat nem terheli költség.
Állami támogatással isÚjabb színfolt a palettán a MÁV-nál hagyományos Vasútegészségügy. A gyógyító-preventív szolgáltatást az OEP-pel (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kötött szerződés alapján a társadalombiztosítás finanszírozza. Mivel azonban a tb az amortizációt nem építette be a költségekbe, ám a rendelőket, kórházakat (Szolnokon, Pesten és Budán is van egy-egy MÁV-kórház, illetve rehabilitációs intézet Hévízen, Harkányban és Balatonfüreden) valahogy mégiscsak karban kell tartani, az állam központi támogatás formájában mintegy 500-600 millió forintot bocsát a részvénytársaság rendelkezésére. A miniszteri rendelet alapján meghatározott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás költségeit magától értetődően a cég állja (körülbelül 500 millió Ft/év). A biztosítottak száma a nyugdíjasokkal és családtagokkal együtt 400 ezer, ebből az aktív dolgozóké mintegy 56 ezer. Ezzel Magyarországon a vasútnál van a legnagyobb munkaegészségügyi szervezet.
A dolgozó is hozzájárul
A Matáv már 1991-ben elindította egészségőrző programját, akkor még csak önsegélyező egyesület formájában. Két évvel ezelőtt létrehozta a Dimenzió Egészségpénztárat, amely a maga kategóriájában ma a legnagyobbnak számít (12 ezer taggal, 30 munkáltatóval, 300 egészségügyi szolgáltatóval áll kapcsolatban), többek között a TVK is partnerre talált bennük.
A Matáv dolgozói számára önkéntes a tagság. Hogy jónak találták a pénztár konstrukcióját, azt bizonyítja, hogy a dolgozók mintegy 80 százaléka döntött a belépés mellett.
A bruttó kereset 2,5 százalékát kéri a pénztár havonta, amelyből a munkáltató kettőt átvállalt. A Dimenzió a havi díj 10 százalékából fedezi a működés költségeit, ebből képez likviditási alapot, a többivel az egyén gazdálkodhat. Kétévenként esedékesek a szív-, érrendszeri, és stroke-szűrések, a köztes időszakban pedig minden egyéb, például évenkénti fogászati ellenőrzés van. Az egyéni számla terhére lehet igénybe venni szanatóriumot, gyógyfürdőket vagy fitness-klubot, sőt a summa otthoni ápolásra is költhető. A felgyülemlett pénz a tagság megszűnésével (ha ki akar lépni a biztosított) egy összegben felvehető. A társaság non-profit elven működik.
Írásunkhoz Barna Szilvia, a General Motors személyügyi referense és Kricsfalvy Péter, a Dimenzió Egyéségpénztár ügyvezető igazgatója nyújtott segítséget.
