Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!
Kattintson ide!
Chikán rektor akcióba lendült a Közgázon és olyan rendszert próbál kidolgozni a professzorok számára, ami lehet, hogy újra vonzóvá teszi ezt a sokszor mostohán kezelt pályát. A Magyar Hírlap beszámolója szerint eddigi 160 ezer forintos bruttó fizetésük dupláját vihetik majd haza az egyetem egyes professzorai és docensei, ráadásul olyan úgynevezett vállalati státusokat hirdetnének meg, amelyeket teljes egészében egyes cégek szponzorálnának. A célok dicsérendőek, hiszen az egyetemnek igenis nyitni kell az üzleti szféra felé, ráadásul a jobban fizetett tanároktól magasabb színvonalat várhatnak el a diákok is. Akik hamarosan már igazi diákhitelben is részesülnének, legalábbis a tegnapi kormánydöntés szerint. A hitelt csak a munkába állásukat követően kellene visszafizetniük és a törlesztőrészlet az éppen aktuális bérükhöz igazodna. Elégedett tanárok, jókedvű egyetemisták? Meglátjuk, nem utópia-e ez a szép új világ…
Vegyes. Talán ezzel a szóval összegezhető az, amit két tekintélyes brit lapban olvashatnak ma a Magyarország iránt érdeklődő befektetők. A Financial Times – a rengeteg dicsérő szó mellett – megerősíti bennük, amit eddig már úgyis tudtak: vagyis, hogy bizony az Orbán kormány alaposan megtépázta a külföldi befektetői bizalmat. A cikk nemigen nyugtatja meg őket a jövőre nézvést sem. Az Independent olvasói ráadásul megismerkedhetnek “nemzeti kincsünkkel”, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal első emberével, Grespik Lászlóval is, akit úgy jellemeznek, mint a berlini fal újraépítőjét. A külföldi ingatlanvásárlók ellen valóságos keresztes hadjáratot folytató hivatalnok portréja valószínűleg szintén nem használ a befektetői bizalom helyreállításának, Magyarország jobb megítélésének.
A külföldi lapok nem hozzák, csak mi morgolódhatunk azon, hogy a kormány és a főváros közötti politikai “macska-egér játék” hatásai újból a mi pénztárcánkon is érezhetők. A kormány ugyanis nem vállalt pénzügyi garanciát Budapest egyik környezetvédelmi beruházásának hitelezésére, annak ellenére, hogy a keret nem merült ki, és a főváros nem számít rossz adósnak a piacon. Az Európai Beruházási Bank helyett tehát most kereskedelmi bankoktól kell hitelt felvenni, persze drágábban: a főpolgármester becslése szerint ez egymilliárd forintnyi többletkiadással jár. Választott vezetőink “haragszomrádot” játszanak, a színjátékot telt ház előtt adják, a jegyek drágák.
