A digitális televízió ALAPJELLEMZŐK.
A digitális televízió (DTV) a képet és a hangot a számítógéphez hasonlóan digitális formában, adatként kezeli, s ezáltal a digitális műsorszóró több információt képes továbbítani, mint az, amelyik hagyományos analóg technológiát használ. Egy analóg csatorna helyén 4-6 digitális csatorna fér el, ezért a jelenlegi analóg technológiával sugárzott legjobb kép- és hangminőségű műsorokból egyidejűleg többet lehet adni, de a szolgáltató úgy is dönthet, hogy nagyfelbontású tévékép, HDTV továbbítására használja a több helyet, amely film-minőségű képet és CD-minőségű hangot tesz lehetővé. DTV technológiával nagy mennyiségű másfajta (nem televíziós) adatot is továbbítani lehet, s ehhez a tévékészüléken vagy a számítógépen hozzá lehet férni.
VÉTELI LEHETŐSÉG. A terjesztés lehetséges műholdon, földi sugárzással, illetve erre alkalmassá tett kábelrendszeren. Műholdas digitális műsorszórásnál kisebb átmérőjű parabolaantenna is elegendő, mint analóg műsorszórásnál. A földi sugárzású DTV-vételhez megfelel az az antenna, amely jó minőségű analóg vételt nyújt.
ÚJF AJT A SZOLGÁLT ATÁSOK. A tévéműsorokat több különböző nyelven, illetőleg feliratozással sugározhatják, a sportműsoroknál pedig a néző kiválaszthatja a neki legjobban tetsző kameraállást, lehívhat statisztikákat, meccseredményeket vagy más információt. Továbbíthatók a tévékészülékre újságok, sporteredmények, tőzsdehírek, számítógépes szoftver, telefonkönyv, interaktív tananyag vagy játék és bármely más információ, amely digitalizálható. Lehetővé válik az elektronikus kereskedelem és a home banking (távbankolás) is, az elektronikus műsorkalauz (electronic programme guide) segítségével pedig böngészhetünk a felkínált számtalan műsor között. Földi vagy digitális sugárzásnál az interaktív szolgáltatások megvalósításához szükséges vezetékes- vagy mobiltelefon-kapcsolat is, a néző ugyanis ezen az úton tudja jelezni kívánságait. Kábeles digitális terjesztés esetén természetesen visszafelé is a kábelen megy a jel.
KÉSZÜLÉKIGÉNY. Nem feltétlenül kell új tévékészüléket vásárolni ahhoz, hogy digitális adást lehessen nézni. A régi analóg tévék mellé azonban szükség van egy speciális konverterre, más néven dekóderre vagy beltéri egységre (set-top-box). A kép ekkor olyan lesz, mint egy jó minőségű analóg kép, például nem lesz kásás vagy szellemképes, de a HDTV-minőséget nem fogja elérni, ehhez digitális tévékészülékre – és persze HDTV szabvány szerint továbbított képre – van szükség.
KÖLTSÉGEK. Jelenleg a digitális tévékészülékek egy nagyságrenddel drágábbak, mint az analógok konverterrel együtt. Várható azonban, hogy az idő előrehaladtával olcsóbbak lesznek; megjelenésükkor a színes tévék is nagyon drágák voltak a fekete-fehérekhez képest.
Egyelőre nem alakult ki a digitális televíziózásnak az a formája, amelyre a nézők nagy tömegei vevők lennének. Napjainkban gyakorlatilag fizető televíziózásra alkalmazzák a digitális technológiát, vagyis csak azt a tulajdonságát használják ki, hogy általa növelhető a kínálat. Azok az újfajta szolgáltatások, amelyeket ez a technika lehetővé tesz (lásd külön írásunkat), ma még nem terjedtek el.
Konzervatív fogyasztók
Szakmabeliek az interaktív tévézés bevezetésében, a televízió és a számítógép közötti határ elmosódásában látják a digitális televíziózás igazi jelentőségét. A kétféle készülék közötti különbség csak a hozzájuk tartozó perifériákban jelenik majd meg, no és abban, hogy a lakás melyik szobájában találhatók. Csakhogy – mint azt az Economist az internetezést a tévékészüléken lehetővé tévő WebTV sikertelenségéről szólva megjegyezte – az emberek tévét nézni a tévéjükön akarnak, internetezni pedig a PC-jükön. Holott a szolgáltatók már arról álmodtak, hogy a néző a digitális tévéjén ráklikkel majd egy-egy reklámra, vagy éppen a műsorvezető fülbevalójára, s azonnal megrendeli a kívánt terméket, vagy legalábbis bővebb felvilágosítást kér róla a hálón keresztül. A piaci szereplők tehát máig is csak keresik azt az átütő erejű alkalmazási módot (killer application), amely rászoktatná az embereket az interaktív televíziózásra. Valami olyasminek kellene bekövetkeznie, mint a hetvenes évek Amerikájában, amikor a HBO mozicsatorna megjelenése miatt a nézők tömegei kezdték igényelni a kábelcsatlakozást.
Veszteségesen
A digitális fizető tévétársaságok egyelőre nem tudtak vonzóbb programot kitalálni, mint a sportközvetítéseket. Az ötletgazda a BSkyB, amely 1996-ban négy évre 670 millió fontot fizetett az angol labdarúgás legfelsőbb osztálya, a Premier League évi 66 mérkőzésének élő közvetítési jogáért. Az idén a következő három évre szóló jogokért már 1,11 milliárdot kínált a BSkyB, miközben más társaságok is horribilis összegeket perkálnak le a vonzó programért: a Premier League húsz csapata összesen 1,6 milliárd fontot szed be a jogokért. Az idén a német Premiere World is követte a példát: a Bajnokok Ligája mérkőzései kevés kivétellel csak e társaságnál lesznek láthatók, s megvették a Bundesliga-meccsek közvetítési jogát is. A Premiere Worldnek ugyancsak szüksége van az előfizetők számának növelésére: a társaságnak – a Spiegel című német hetilap közlése szerint – ebben az évben várhatóan 1 milliárd márka lesz a vesztesége. Pénzügyileg nem megy jól a BSkyB-nek sem, pedig e társaság digitális előfizetőinek száma olyan gyorsan nő (lásd táblázatunkat), hogy már 2001 júniusában beszünteti az analóg adást, holott ezt eredetileg másfél évvel későbbre tervezte. Mint a TV International című szaklap megírta, bár a brit társaság digitális szolgáltatásának június végén már 4,5 millió előfizetője volt – kétszer annyi, mint a Premiere Worldnek az analóg előfizetőkkel együtt összesen -, az ugyanabban a hónapban véget érő pénzügyi évben 271,5 millió font adózás utáni veszteséget termelt. Ebben az “iparágban” egyébként a veszteséges működés tekinthető általánosnak, s a piaci szereplők azzal vigasztalják magukat, hogy a befektetési szakaszban ez természetes.
E szakasznak azonban még nem látszik a vége. Mostanában a társaságok az igény szerinti videó (video-on-demand, VOD) szolgáltatással igyekeznek új kuncsaftokat nyerni. Sok szereplő egy új technikára, az ADSL-re (asymmetric digital subscriber lines) épít, amely telefonvonalon teszi lehetővé a filmek letöltését. Az sem riasztja őket vissza, hogy az ADSL egyelőre – ahogy ezt az Economist a brit piacon tervezett VOD szolgáltatások kapcsán megírta – nem túl gyors, s a képminősége sem a legkiválóbb. Bármilyen technikát használnak is, a szolgáltatók távolról sem vehetik biztosra, hogy végre megtalálták a csodafegyvert. Az igény szerinti videó szolgáltatás ugyanis nagyon hasonlít a “fizess, ha nézed” (pay-per-view) rendszerhez, márpedig az utóbbi legfeljebb havi egyetlen film megvásárlására ösztönözte az előfizetőket, akik – mint azt az ebben utazó spanyol szolgáltató, a Taquilla felmérte – mintegy háromszor ilyen gyakran mentek el a hagyományos videokölcsönzőkbe, amelyek nemcsak jóval olcsóbbak, de hamarabb is kapják meg a mozifilmek terjesztési jogát, mint a tévétársaságok.
Magyar platformA UPC Magyarország a kábeltévé mellett kiegészítő szolgáltatásnak tekinti a UPC Directet. Mint Hagymásy András kommunikációs igazgató rámutatott, közel kétmillió olyan háztartás van az országban, ahol nincs kiépített kábel, s az Antenna Micro szolgáltatása sem hozzáférhető. Ezeket kívánják elérni magyar nyelvű digitális platformjukkal, amellyel egyidejűleg Csehországban és Szlovákiában is megkezdték a sugárzást. A dekóderben lévő telefonmodem lehetővé teszi a telefonhálózatra való csatlakozást, s ezáltal interaktív szolgáltatások – például “fizess, ha nézed”, igény szerinti videó- és internetszolgáltatás – bevezetését, ám erről még nem döntöttek a társaság európai központjában. A kábelhálózatokról már ismert film-, gyermek-, természetfilm és más programok mellett a vonzerő növelése érdekében saját sportcsatornát indítottak. Nem foghatók viszont a UPC Directtel a közszolgálati csatornák és a két országos kereskedelmi televízió, annak ellenére, hogy a UPC szeretné ezeket is feltenni a platformjára. Az okokról eltérőek a magyarázatok. Mint Bende Gyöngyi, a Magyar Televízió szóvivője elmondta, a földi sugárzású M1 a médiatörvény miatt nem kerülhet fel műholdra, ugyanakkor a műholdas M2 átadásáról várhatóan meg fognak állapodni. Hagymásy András reméli, hogy a Duna TV-vel is sikerül egyezségre jutniuk, ám a földi csatornáknál akadályt jelent, hogy a filmek jogdíját földi sugárzásra vették meg a tévétársaságok. A Duna TV-nél csak annyit közöltek, hogy egyelőre nincs megállapodás. Pintér Dezső, a TV2 elnöke a jogdíjak mellett az ORTT által kiadott engedélyeket említette megfontolandó jogi szempontként. Ezzel szemben Szabó Stein Imre, az RTL Klub kommunikációs igazgatója szerint nincs jogi akadálya annak, hogy műsoruk felkerüljön a UPC Directre, ám erről egyelőre nem kezdődtek tárgyalások. Az RTL Klub műsorkészítése egyébként teljességgel digitalizált, így műszaki akadály nem merülhet fel. A TV2-nél jelenleg tervezik a digitális műsorkészítésre való átállást, de döntés még nincs a beruházásról. Addig is van lehetőség arra, hogy a kimenő analóg jelet digitalizálják. Pintér Dezső azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy 92 százalékos földi lefedettségnél nincs jelentősége a műholdas adásnak, ami egyébként komoly többletköltséggel járna.
Állami rásegítés
A digitális technika elterjesztését általában államilag is kívánatosnak tartják. Az Egyesült Államokban például törvény írja elő, hogy az összes tévétársaság legkésőbb 2002. május elsején kezdje meg a digitális földi műsorszórást. A legnagyobb közönségaránnyal rendelkező négy országos hálózathoz (ABC, CBS, Fox, NBC) tartozó társaságoknak már 1999 májusáig meg kellett ezt tenniük. Azt azonban a szabályozó hatóságok is belátták, hogy a digitális adás bevezetésétől még nem jön létre digitális vétel is, ezért a tévétársaságok mindaddig folytathatják az analóg földi műsorterjesztést, amíg legalább a vételkörzetben élő lakosság 85 százaléka képessé válik valamilyen módon fogni digitális csatornájukat. Az Európai Bizottság is ösztönözni kívánja a technológia elterjesztését, s az egyes tagállamok hoznak is ilyen értelmű jogszabályokat.
“Az információs társadalom újfajta médiát fog teremteni, s ez biztosan digitális lesz” – magyarázza Bartha József, az Országos Rádió és Televízió Tanács (ORTT) főigazgató-helyettese, miért is van szükség állami ösztönzésre. Az új média pedig az állami feladatok ellátásában is segít majd, például lehetővé válik az elektronikus ügyintézés, egyszerűsödik a hivatalokkal való kapcsolattartás. Az ORTT éppen ezért határozata el, hogy májusra stratégiát dolgoz ki a digitális műsorterjesztésre való átállásra. A Hírközlési Főfelügyelet az ORTT kérésére három országos földi digitális tévéhálózatot tervezett meg. Mivel egy analóg csatorna helyén 4-6 digitális csatorna fér el, a három hálózat még akkor is lehetővé teszi digitális tévéfrekvenciák megpályáztatását, ha a közszolgálati adókat és a két földi sugárzású kereskedelmi csatornát automatikusan elkezdik sugározni digitálisan is. Az átállás hatalmas beruházást igényel az Antenna Hungária (AH) Rt. részéről, mert ki kell építeni egy földfelszíni digitális adóhálózatot.
Próbasugárzás
“Az AH Rt. mind az infrastruktúra alapjait, mind szakembergárdáját tekintve alkalmas a digitális sugárzásra. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly júliusban a főváros körzetében kísérleti jelleggel megkezdte a három közszolgálati adó földi digitális sugárzását egy csatornán. Cégünk stratégiai célja, hogy részt vegyen a földi digitális műsorszórás megvalósításában” – mondja Őri András, az AH Rt. szóvivője. Műholdas digitális sugárzást még régebben, 1996 szeptembere óta végez a cég. Ezt a szolgáltatást kábeles terjesztésű kereskedelmi tévétársaságok – korábban például a TV3, az MSat és a Szív TV, jelenleg pedig az ATV és a Minimax – igénylik, ugyanis ilyen formában juttatják el műsorukat a kábelszolgáltatókhoz, amelyek a digitális jelet analóggá konvertálva teszik rá a kábelhálózatra.
Bartha József szerint reális cél lehet, hogy nemzetközi egyeztetés alapján 2002-ben rendelkezésre álljanak a pályáztatásra alkalmas földi digitális frekvenciák, két évvel később már az adást is meg lehessen kezdeni, a földi analóg műsorsugárzás megszüntetésének határideje pedig 2010-2012 körül lehet. A megvalósításban talán az a legnehezebb, hogy a nézőktől is hatalmas befektetést igényel: a jelenlegi 3,7 millió televíziós háztartást alapul véve és a vevőkészülékre csak 50 ezer forintos költséget feltételezve is több százmilliárd forint nagyságrendű beruházásra van szükség.
