Mondja el véleményét!Ki mennyit keres? Ön rendesen meg van fizetve? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!
Kattintson ide!
Ha valaki azt képzelné, hogy elég a boldoguláshoz, hogy barátságot kötött a PC-vel (personal computer = személyi számítógép), az nagyot téved. A számítógép mára elfoglalta helyét világunkban: egyszerű eszköz csupán, az információ tárolásának, továbbításának, rendszerezésének, válogatásának eszköze. Kezelése evidencia csaknem minden munkahelyen.
Háttér
Az igazi, s az elmúlt években ugyancsak nagy hasznot hozó termelőerővé az információ vált. Már azoknak, akik képesek kezelni a tengernyi tudnivalót, válogatni az éppen hasznosak, a később felhasználhatók és a teljesen használhatatlanok között, kegyesen szétosztani a földiek között. Na, ők az informatikusok, illetve információtechnológiai szakemberek. Belelátni a zsebükbe legalább olyan nehéz, mint napjaink nagyágyúinak anyagi hátterét firtatni.
Nehezíti a tisztánlátást az is, hogy miközben egyik oldalról a számítástechnikai szakemberek túlképzéséről hallani, aközben több fejlett ország informatikusok importját fontolgatja. Mindenesetre hazánkban évente mintegy tízezren látják úgy, hogy biztos karriert nyújt számukra a számítástechnika: ennyien tanulnak felsőfokú intézményekben informatikát. Háromezer szerencsés képzése költségeinek jó részét az állam állja, a többiek maguk fizetik a – legalább százezrekben mérhető – tanulópénzt. Ami persze busásan megtérülhet, hiszen ma már szinte nincs olyan tevékenység, amely nélkülözhetné a számítástechnikát, még ha különböző színvonalon is.
Versenyszféra kontra közszféra
Az elérhető jövedelem sokféle szemponttól függ: a versenyszférában elhelyezkedő kezdő 150.000 – 200.000 forintos havi bruttó keresetre számíthat, míg a közszférában tevékenykedőnek be kell érnie a hivatalos illetményalap végzettségtől, gyakorlati évek számától függő szorzataival. Ez utóbbi egy felsőfokú intézményben a tíz éves oktatói munkát havi bruttó 60.000-70.000 forinttal díjazza.
Specializálódás
Változó a kép abból a szempontból is, hogy a kamaszkorában lévő szakterület melyik ágára specializálódik az informatikus. A korábban sztárnak számító rendszergazda fizetését ma már lekörözték a programozók és web-oldal tervezők (dizájnerek). E szegmensben a keresetek már megközelítik az európai színvonalat, s ha azt is hozzászámítjuk, hogy itthon olcsóbb a megélhetés, mint a fejlett országok bármelyikében, viszont bármikor adott a lehetőség a külföldi tapasztalatszerzésre, nincs ok túlzott aggodalomra.
Az informatikusok csapatának igazi nyertesei azok, akik olyan, vadonatúj területen szereznek jártasságot, mint a telekommunikáció, az SAP és WAP rendszerek – szaktudásukat ugyanis pótolni is nehezen tudják a vállalatok. Ha ugyanis egy cég nem akarja, hogy sok pénzért kifejlesztett termelési, logisztikai, kommunikációs vagy minőségbiztosítási rendszere “béna kacsává” váljon, kénytelen versenyképes jövedelmet biztosítani szakembereinek.
Havi, bruttó fizetések:• Rendszeradminisztrátor:
kezdő: 150.000-200.000 forint
referenciával rendelkező: 250.000-500.000 forint
• Telekommunikációs specialista: 350.000-550.000 forint + célprémiumok, teljesítményprémium, amelynek összege gyakran a milliós nagyságrendet is eléri. (E kategóriában gyakorlatról nincs értelme beszélni, hiszen annyira új a terület, hogy szinte mindenki kezdő a szakmában.)
Mindezek alapján meglehetősen sovány statisztikát tudunk csak készíteni az e területen elérhető jövedelmekről, s azt is csak azzal a megjegyzéssel, hogy ettől az egyéni szerződések jelentősen eltérhetnek.
És még egy megjegyzés: megbízható humánerőforrás-szakértők szerint a számítástechnikában tehetséges szakemberek többsége nem menedzsertípus: vagyis kevésbé képes a vezetéshez nélkülözhetetlen kooperativitásra, kompromisszumkészsége is csekély. Javadalmazásukban azonban ma már ugyanolyan természetes elem a teljesítményprémium, a részvényopció vagy a “hűségpénz”, mint a legfelsőbb vezetők esetében.
