Belföld

Az ellenzék a kétharmad ellenőrzéséért küzd

Kemény harcok folynak továbbra is a bizottsági elnöki és alelnöki posztokért az ellenzék szereplői között, ugyanakkor kisebb kompromisszumok is köttettek már kedd reggel. A Fidesz az ellenzéki pártok kezébe adta a döntést, osszák el egymás között a tisztségeket. Ezzel sikeresen egymásnak ugrasztotta az országgyűlés egyharmadánál is kisebb helyet foglaló ellenzéket. De mire jó a bizottsági elnöki poszt?

A kedd reggel folytatódott tárgyalások akkor szakadtak meg, amikor a Jobbik és az MSZP az alkotmányügyi bizottság alelnöki székén kezdett egymással izmozni. A pártok megegyeztek azonban, hogy délután folytatják a tárgyalásokat.

Nem volt azonban hasztalan a reggeli panel sem, mert sikerült megegyezni többek között a bizottsági elnöki és alelnöki posztok elosztásának arányairól. Ennek értelmében három bizottsági elnöki helyet kap az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Alelnöki helyek viszonylatában 6-6-2 lesz az arány.

A zöldek kompromisszuma

Az LMP ugyanakkor még reménykedik, hiszen ahogy Jávor Benedek, a párt szóvivője fogalmazott, ha kedden nem születik megegyezés az ellenzéki pártok között a bizottsági helyek elosztásáról, az egyeztetésen kinyílhatnak az eddig lezárt fejezetek is, és azt is el tudják képzelni, hogy minden ellenzéki párt két bizottsági elnöki posztot kapjon.

A zöldek a természet törvényeit követve lecsapnának arra az elnöki posztra, amelyet a náluk nagyobb pártok meghagynának. Valószínűleg övék lesz az egyetlen új bizottság elnökének tiszte, a fenntartható fejlődésé.

A Jobbik és a nemzet biztonsága

A Jobbik felismerni látszik, hogy a párthoz kapcsolható szélsőjobboldali csoportok működése okán a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozíciójának birtoklása azért sok helyütt kiütné a biztosítékot. A radikálisok tehát inkább lemondtak ennek a posztnak a megszerzéséről, és tovább küzdenek az MSZP-vel a számvevőszéki és költségvetési bizottság vezetéséért.


Kemény harcok a szocialisták és a radikálisok között

Az alelnöki posztok kiosztása legalább akkora vitákat váltott ki, mint az elnöki helyeké. Az MSZP és a Jobbik is körömszakadtáig ragaszkodik az alkotmányügyi bizottság alelnöki székéhez. Az LMP belement, hogy az emberi jogi, az európai ügyek, az oktatási és a kulturális bizottságokba adjon alelnököket.

A Jobbik a gazdasági, az egészségügyi, a honvédelmi, a külügyi és a sport bizottságban, valamint az alkotmányügyi testületben szeretne alelnöki tisztséget betölteni. Az MSZP szintén igényt tart az alkotmányügyi bizottság alelnöki posztjára, és jelezte ezt az igényét a gazdasági, az önkormányzati, a külügyi, a mezőgazdasági és a fenntartható fejlődési bizottságban is. A szocialisták ugyanakkor elutasították a Jobbik “sorsolásra” vonatkozó javaslatát.

Rendszerváltás

Az állandó bizottságok száma és feladatköre általában a kormányzat felépítéséhez igazodik, ám jelen esetben jelentősen eltér majd a bizottsági struktúra a kormányzati szerkezettől, hiszen ellenkező számos terület nem kapna elég teret.

Az állandó bizottságokat a parlament alakuló ülésén hozza létre az országgyűlés, tevékenységüket pedig a házelnök, jelen esetben Schmitt Pál fogja koordinálni a bizottsági elnöki értekezleteken. A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására szintén a házelnök fog tesz javaslatot.

A bizottságok szerepe

Az országgyűlésnek kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, valamint a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó paritáson alapuló bizottságokat. A parlament ezenkívül bármilyen kérdés vizsgálatára bizottságot küldhet ki.

A bizottságok elsőrendű feladata a kezdeményező, javaslattevő, véleményező, munka valamint a kormányzati tevékenység ellenőrzése, továbbá a területüket érintő bármilyen kérdésben állást foglalhatnak. Törvényt is kezdeményezhetnek, valamint törvény- és határozati javaslatot is benyújthatnak. Ez persze nagyban függ a bizottság összetételétől, éppen ezért lehet a jelen helyzetben életbevágó az ellenzéki pártok számára egy-egy bizottsági elnöki poszt sorsa.

Az állandó bizottságok hallgatják meg a miniszteri tisztségre javasolt személyeket is. A kijelölt bizottságok végzik a köztársasági elnök által visszaküldött, vagy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek talált rendelkezések módosító javaslatainak előterjesztését is.

A bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsájtani, illetve adott esetben köteles előttük vallomást tenni. Többször volt már rá példa, hogy a miniszterelnöknek, jóval több esetben pedig minisztereinek kellett megjelennie valamely bizottság előtt, hogy tisztázza a kormányzati tevékenységgel összefüggő, a bizottság által vizsgált kérdéseket.

Körmére nézni a kétharmadnak

A bizottsági elnöki posztok tehát kiemelkedő szerepet oszthatnak egy-egy ellenzéki párt számára. A kiemelt területek, mint a nemzetbiztonsági, a külügyi, a számvevőszéki és a költségvetési bizottság elnöki tisztsége pedig a Jobbik és az MSZP számára nemcsak presztízskérdés, de a végrehajtói hatalom ellenőrzésének egyik fontos színtere. Bár a Fidesz kétharmados döntéseit lényegesen befolyásolni itt sem lesznek képesek, ám legalább szorosan nyomon tudják követni azokat.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.