A volt miniszterelnök ellen bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. Viszont a vádlottak közt van az MNV egykori vezér- és értékesítési igazgatója, a Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkára, egy értékbecslő és egy ügyvéd is.
Bizonyítottság hiányában
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában kezdett nyomozni egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje kapcsán, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt.
A főügyészség pénteken vádat emelt Tátrai Miklós, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
A Központi Nyomozó Főügyészség a vádemeléssel egyidejűleg bizonyítottság hiányában – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntette a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást.
Visszaélés az állami vagyonnal?
2009. október 6. napján dr. Schiffer András hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett Gyurcsány Ferenccel szemben.A vádirat lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén.
A 2008. április végén megindult egyeztető tárgyalások eredményeként, a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött ezen külföldi befektetői csoport képviselőjével.
A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A szerződésben az állami ingatlanok értékét alul-, a befektető tulajdonában lévőket pedig felülértékelték. A megállapodást a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. vezérigazgató írta alá, míg jogtanácsosként az értékesítési igazgató ellenjegyezte.
Az ügyészség álláspontja szerint visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit is. Az értékbecslő a csereügylet előkészítésekor valótlan tartalmú értékbecslést készített.
A csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület összértéke 1.8 milliárd, míg az albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke csupán 225 millió forint volt.
A Gyurcsány Ferenccel tavaly októberben közölt megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinó beruházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén.
A befektetők és a kormányzat – Gyurcsány Ferenc vezetésével – 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében egyeztettek a beruházás részleteiről. A megbeszélésen a beruházók egyik fő konkrét kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlan együttes tulajdonát ingatlancsere útján szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat.
Gyurcsány Ferenc érkezik kihallgatására 2010 októberében a Központi Nyomozó Főfelügyelőségre
Fotó: Kummer János
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek csere útján történő ingatlan szerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek, ténylegesen előírva, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
Az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
Az ügyészség álláspontja szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg. A versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására. Bár a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor – a nyomozás közben kihallgatott tanúk, és különösen a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel – nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem.
Mivel a nyomozás közben erre vonatkozóan minden szükséges és lehetséges bizonyítás megtörtént, és ezek értékelése alapján a további eljárástól sem várható eredmény, a nyomozás megszüntetéséről kellett határozni.
