A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár leköszönő főigazgatója mesélt a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Miért nem szeretne olyan klub tagja lenni Lakatos Márk, amely a tagjává fogadná? Milyen kulturális üzenetet hordoz a drag-kultúra? És mennyiben önéletrajzi ihletésű az első regénye? Ezt is megosztotta Nyáry Krisztiánnal a Buksóban.
A Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Korniss Péter arról mesélt Nyáry Krisztiánnak, hogy albumaiban sem kérdések, sem válaszok nincsenek, állítások annál inkább.
Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek, hogy könyvet írjon Júdásról. Buksó podcast Nyáry Krisztiánnal.
Nyáry Krisztián vendége az egyik legtermékenyebb kortárs szerzők egyike, Háy János volt, akivel első regényéről, az új kiadást megélő Dzsigerdilenről is beszélgettek.
A klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész Bősze Ádám első könyve, a Nagy zenészek, nagy szerelmek apropóján beszél arról, mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, és hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról és hibátlan régi receptekről is mesél Nyáry Krisztiánnak Mautner Zsófia, akinek most jelent meg új szakácskönyve. Buksó podcast.
Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros új könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél Nyáry Krisztiánnak a Buksóban.
A Buksó vendége Kepes András volt, akivel új regénye apropóján beszélgetett Nyáry Krisztián arról, miért fontos kételkednünk, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot.
Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. Buksó podcast.
Vajon milyen fogásokról fantáziált Örkény István a szovjet hadifogságban? Miért tudta akkora türelemmel kevergetni a krumplipürét? Egy fejezet Nyáry Krisztián Így ettek ők – Magyar írók és ételeik című, rövidesen megjelenő könyvéből.
Betonba öntött szobrok helyett szellemi emlékművel ünnepli meg a főváros a 150. évfordulót. De milyen lesz a 23 szerző által írt Budapest nagyregény? Nyáry Krisztán az egyik szerkesztővel, Péczely Dórával és Gáspár Máté projektvezetővel beszélgetett erről a Buksóban.
Milyen lakomákról fantáziált Márai a világháború alatt? Hogy szelídítette meg viszonyát a borral? És milyen ízek hiányoztak neki legjobban az amerikai emigráció idején? Nyáry Krisztián új könyvéből kiderülnek a válaszok.
Krúdy Gyula a való életben is nagyevő volt, vagy csak legenda, hogy ő lett volna a legnagyobb magyar ínyenc? Részlet Nyáry Krisztián Így ettek ők című új könyvéből.
34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magánkönyvesboltja, a Pozsonyi úti Láng Téka. Rédei Éva Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsonyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról és a fóliázásról mesél. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
A Shakespeare szonettjeit újrafordító Fazekas Sándorral és szaklektorával, Pikli Natáliával beszélget Nyáry Krisztián, amiből az is kiderül, mitől örökérvényű a szerző, illetve miért bonyolultak és szexik egyszerre ezek a költemények.
Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre hat évet kellett várni. Szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a közéleti áthallásokról is mesél a Buksóban.
550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, illetve az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián.
Krusovszky Dénes első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. A szerző második regényével mintha most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest-könyvet? A Buksó vendége Török András útikönyvíró és művelődéstörténész volt.
Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak a Déry Tibor-díjas író.
Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, azonban jó ideje egy másik szenvedélyének, a könyveknek él. Nyáry Krisztián kérdezi Bárdos Andrást a Buksóban.
Nyáry Krisztián kérdezi Steigervald Krisztiánt a jelenleg élő generációk működéséről, a köztük lévő különbségekről, a függőségeinkről, a gyerekek digitális lábnyomáról, valamint arról, hogy a digitalizáció miért hasonlítható össze akár a szívveréssel is.
Puskás Panni regénye, a Megmenteni bárkit, éppen a hetekben jelent meg, amelyet provokatívként és polgápukkasztóként szoktak jellemezni a kritikusok. Nyáry Krisztián a szerzővel beszélget a könyvben egybefonódó női sorsokról, a függőségről és arról is, milyen kapcsolat van szerinte a NER és a punkság között. Buksó.
