Az ötvenes-hatvanas évek alatt az embernek nem sok reménye lehetett megőrizni az méltóságát vagy nyíltan szembeszállni a rendőrséggel, melyet szervezett spicli-hálózat támogatott. Azt azonban nehéz volt megakadályozni, hogy a megfélemlített emberek a Rákosi- és a Kádár-korszak alatt, nevessenek elnyomóikon, az elvtársakon, még akkor is, ha ezt nagyon óvatosan, kizárólag szűk családi-és baráti körben tehették.
