A fokozottan védett ragadozónak létfontosságú a zavarásmentes, egészséges erdő, amit egy mintaprojekt próbál hosszú távon is biztosítani.
Ha jókora, háromdimenziós T betűt látunk az otthonunkban pihenni, ne bántsuk: ő a tollasmoly, és baljós neve ellenére semmiféle kárt nem okoz.
Valóban két hurrikán „maradéka” befolyásolja hazánk időjárását, utánuk pedig nyugodt, szép idő következik.
Sém előkelőbb, európai gyökereket jelentett, mint az afrikai Kám, és kiderül, hogy Attila király elrendelte: Argentinát ezentúl „Strassburgnak nevezzék ama sok útról, melyeket ő a falon nyitott”.
Étvágyuk kielégíthetetlen, étlapjuk szinte végtelen hosszú, de előnyben részesítik a halakat – a fekete törpeharcsák óriási tömege mondhatni felzabálja a Balatont.
Ki a hősi halott, ki a bűnös és ki az áldozat? A jog egyértelmű definícióval szolgál, ám egyes esetekben felmerülhetnek morális dilemmák.
Egy nyugati ciklon éri el hazánkat, rengeteg esőre számíthatunk, változás hétvégére várható.
Kádár Jánost szó szerint elrabolták a szovjetek 1956. november 1-jén, fogalma sem volt, hogy fogolyként, bukott politikusként vagy a megoldás zálogaként tekintenek rá Moszkvában.
Egyre több ember segít önszántából vadon élő állatotokon úgy, hogy nem tudja, közben tiltott területre tévedhet. Mit tehetünk civilként védett állatok mentése érdekében?
Az érkező front nyomában többórás esők várhatók, a hőmérséklet az október végén szokásos szintre süllyed.
Az izzó haraggal említett ellenforradalomról Kádár néhány nap alatt „népünk dicsőséges felkelésére” váltott, és államminiszteri posztot vállalt Nagy Imre kormányában. Miért vett 180 fokos fordulatot 1956 októberében?
Megállíthatatlanul terjednek az idegenhonos rovarok, idén is jelentős számban veszik majd ostrom alá az otthonainkat – megállításukra nincs recept és nincs remény.
A vízgyűjtőkön megszűnt a csapadék, már nagyjából látszik, hol és mikor tetőznek a magyar folyók.
Boris végre odébbállt, helyét végre a normalitás veszi át, és berobban a vénasszonyok nyara.
Kádár 1956 nyarán a reformellenzék több bírálatával egyetértett, sőt állítólag még javaslatokat is adott, ám a nevével mindezt már nem vállalta, miközben sem neki, sem más pártvezetőknek nem tűnt fel, hogy a tönk szélére sodort országban robbanásig nőtt a feszültség.
A Dunán komoly, a Lajtán és a Rábán extrém árhullám várható, utóbbi két folyón rekordok dőlhetnek, árvízi vésztározók megnyitására is szükség lehet. Özönvízről, vészhelyzetről azonban szó sincs.
Többhavi csapadékmennyiség, nyugatról érkező árhullám és az ország nagy részén 15 fok alatti középhőmérséklet.
Szabadulása után Kádár kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb. Tudta, ha a főtitkár bukik, az számára sem jelent semmi jót – ezért is volt kellemetlen az a bizonyos magnószalag.
A nyár végi aszályos, forró időszakokban alkalomadtán a poloskák megcsíphetik az embert: ellenőrzik, hogy ehető-e vagy sem. A szúrás helyén enyhe allergiás reakció alakulhat ki.
Jelentős enyhülés még csak nem is látszik, de hamarosan legalább a nyár közepén átlagos értékekre hűl a levegő. Eső is lesz.
Mindent az akkor már kegyvesztett Péter Gábor AVO-vezér nyakába varrtak, és minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Kárpótlást azért kapott, és, ami talán még többet jelentett a számára: ismét tegezőviszonyba került Rákosi Mátyással.
Lopás vádjával indult az eljárás, amely rövid idő alatt „emberevő cigányok” perévé növekedett 1782-ben. Összesen 41 embert végeztek ki brutális és megalázó módon, akik jelen tudásunk szerint semmiféle bűnt nem követtek el.
Nem telt el sok idő Rajk László kivégzése után, amikor Kádár János is megtapasztalhatta, milyen a „másik oldalon” lenni, azaz a kommunista párt belső leszámolásaiban az áldozat szerepébe kerülni. A börtönben megkönnyebbült.
Kádár János elejétől a legvégéig részt vett a Rajk László és társai ellen folytatott koncepciós eljárásban. Tudta, hogy az egész kitaláció, hazugság, de félt: ha nem Rajk, akkor ő lesz az áldozat.
