Bihari Dániel

Csendesedik az idő, pénteken pedig fordulóponthoz érkezünk, alig lesz megállás a melegedésben.

Minden közlés mögött van egy szándék, ami sokszor rejtve marad. Ezek feltárásában (is) segíthet a tudomány, akár csak a puszta nyelvi elemek vizsgálatával.

A Rábán és a Körösökön beindult a tiszavirág tömegrajzása, és már a Tiszán is látni repülő kérészeket – bő másfél héttel korábban a megszokottnál.

Kimúlt a viharokat hozó ciklon, gyors felmelegedés kezdődik, újabb csapadék jelen állás szerint vasárnap jön.

Esős, májusi nyugat és szárazabb, nyárias kelet: a kontraszt tartósan fennmarad, egyelőre a jövő hét közepén látszik újabb változás.

A nemzeti ébredéssel mondhatni sorsszerűen kerültek ellentétbe az egyenjogúságot követelő románok és a nemzetállamban gondolkodó magyarok.

Mit jelent a medveveszély és mikor érezhetjük, hogy „bajban vagyunk”? Mindenképpen a ragadozó elkerülésére kell törekedni, nincs általánosan működő stratégia a medvével szemben.

Délnyugati irányból érkezik egy kiterjedt, összefüggő zivatarrendszer.

Kifejezetten kedvező számukra az időjárás, komoly lehet az idei invázió. Főleg a Dunántúlon sok a spanyol meztelencsiga, óriási károkat képesek okozni, és – őszintén szólva
– tehetetlenek vagyunk ellenük.

Egy lassan mozgó front hoz esőt, majd zivatarokat, jövő csütörtökig a május havi átlagmennyiség leeshet.

Gizella királyné Szent István méltó és mellőzhetetlen társa volt az egyház és az állam építésében, jellemre pedig valószínűleg anyósa ellentéte. Az utókor mégis méltatlanul bánt vele.

A magyarokhoz hasonlóan harcos, sztyeppei nép erősen őrizte keleti genetikai állományát, olykor az asszony is „öröklődött” a családon belül – minden eddiginél részletesebb kutatás jelent meg a Kárpát-medencei avarok társadalmi és családi életéről.

Minket csak a széle ér el, egy kiszámíthatatlan hidegfront téblábol fölöttünk pár napig.

Számháború zajlik a szlovákiai medvék létszámáról, a vadászkamara vezetője szerint sokan vannak. Tavasszal agresszívabbak is, illetve változott a viselkedésük: gyakrabban vállalják a konfrontációt az emberrel.

Nagyüzemi körülmények között igen gyakori, hogy a sertések lerágják egymás fülét, farkát, és az abnormális viselkedést kiváltó okok még szomorúbbak, mint maga a jelenség.

Szerda estére jön az első csapadékhullám, onnantól kezdve változékony időben lesz részünk.

Egyre több a mosómedve hazánkban. Természeti és gazdasági károkat okoz, betegségeket terjeszthet, és egyébként nem is azért mos, hogy tiszta legyen az étel.

Világszerte több mint 200 emlősfajt fertőzött már meg a madárinfluenza, ami így egyre közelebb kerülhet az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.

A tigrisszúnyog a dengue-láz egyik fő terjesztője, és már elterjedt hazánkban, miközben egyre több a behurcolt eset. Kezeletlenül akár halálhoz is vezethet a betegség.

A mostani hideg periódus a hét közepén, kiadós csapadékkal éri el a mélypontját.

Úgy kapcsolódnak egymásba, mint kulcs a zárba, a nőstény akár napokig is húzza-vonja maga után a hímet – ők azok a piros-fekete „bogarak”, akiket mostanság a feneküknél összeragadva látunk futkosni.

A korai tavasz miatt sokkal korábban kinyílt az orgona, félő, hogy anyák napjára már el is virágzik. Reményt a jelenlegi lehűlés adhat.

A tiszavirágok rajzása az idén sem várható a megszokottnál korábban, egy kérész téves azonosítása okozza a jelenlegi félreértést.