Bihari Dániel

Volt egy mozzanata békekonferencián, amikor a négy nagyhatalom 3:1 arányban a esetleg a nyelvhatárok felé tolta volna el a trianoni magyar határt.

A francia politikusok vaslogika, színtiszta hatalmi érdekek mentén húzták meg Magyarország határait.

A britek Magyarországgal szembeni szimpátiája az első világháború idejére már visszájára fordult, Trianonban már hideg politikai számítás vezette őket. És a bosszú árnyéka is felsejlett.

Magyarországon senki nem látta előre a közelgő katasztrófát, de még a győztesek is csak az „utolsó pillanatban” döntöttek a Monarchia feldarabolásáról.

A német megszállás után az amerikai és brit bombázók többé nem kerülték el Magyarországot – a legintenzívebb támadást 1944. június 2-án érte az országot.

Soha nem kellett falat emelnünk saját népünk otthon tartásáért – mondta világhírű beszédében az amerikai elnök Berlinben.

Szilárd Leó annak a nagy magyar generációnak tagja volt, akiket Amerikában UFO-k utódaiként emlegettek. 1964. május 30-án szívroham vitte el.

Egyetlen ok áll a háttérben: a felelőtlen emberi butaság.

Magyar tudósok is dolgoznak az európai érc-EGS-rendszer megalkotásán, amely fűt, áramot termel, és bányászik. Azt az ércet hozza felszínre, amire „programozták”.

Nagybánhegyes civiljei cáfolják, hogy két magyar három párt. Összefogva olyat alkottak, ami ha általános lenne, Magyarországot a poklok kapui sem…

Felmerült, hogy szándékosan gyilkolták meg, de sokkal valószínűbb, hogy a kuruc táborban kitört tömegverekedés során saját katonái verték agyon – akaratlanul.

Az amerikai elnök olyan nagyot mondott, hogy következményeként az ember a Holdra szállt.

És ez a hozzáállás, megfejelve Magyarország német hűbérbe adásával kisvártatva az életébe került Szent István utódjának. De legalábbis a szeme világába.

Ha rossz volt az idő, elődeink köpködték, sárba hempergették Orbán szobrát, a feneküket mutogatták felé. Érthető, hisz a bor volt a tét!

Miután Európa felfedezte magának az ókori egyiptomi civilizációt, korabeli régészek versenyfutása kezdődött már XIX. században a tudományos

A főleg szlávok által használt ábécét az utókor nevezte el a szent életű szerzetesről.

Meghalt a főmérnök, utóda lebénult, több mint kéttucatnyian vesztették életüket.

A Békés megyei Csanádapácán kihozták az embereket otthonuk magányából, olyat adtak nekik, amit pénz, hatalom soha nem biztosíthat – csak az alulról építkező emberi közösség.

Hentzi Pestet lövette, Görgei pedig Buda falait 17 napig – május 21. a magyar honvédelem egyik legdicsőbb napja.

Embertelen vég jutott a királynak, akinek birodalmában soha nem nyugodott le a nap.

Martinovics Ignácnak kivégzése előtt végig kellett néznie, hogyan fejezik le társait. Nem bírta: elájult, amikor Sigrayra harmadszor csapott le a bakó.

A Spanyol Birodalom az addigi legnagyobb hajóhaddal indult a szigetország leigázására1588. május 19-én.

Az volt a baj, hogy a villám a budai vár lőportornyába csapott bele, a robbanás ezreket ölt meg, és hatalmas kárt okozott 1578. május 19-én.

A Mosolygó Buddha volt a neve annak a bombának, amivel India kiváltotta tagságiját az atomhatalmak klubjában 1974. május 18-án.