Néhány napunk van normálisnak nevezhető időjárással, vasárnap már tetőzik a hőség.
Kádár János egyre mélyebb depresszióba süllyedt, miután „árulásáért” társai kiközösítették. A feloldozást a szegedi Csillagban kapta meg Rákositól – igaz, először egy kasszafúróban vélte felismerni a nagy vezért.
Nagy Lajos király a lengyel és a magyar területeken is elfogadtatta lányai trónöröklését, Hedviget a lengyelek királlyá választották, a mai napig is a lengyel-litván nagyhatalom ősanyjaként tisztelik.
A veszprémi forradalmi tanács vezetőjeként 1956 őszén Brusznyai segített Pap János megyei párttitkárnak, aki „hálából” felháborodottan követelte a kivégzését a kádári megtorlás során.
Sztrájtörőkkel csapott össze a tüntető tömeg, az ifjú Csermanek János állítólag véletlenül keveredett a bunyóba. Adott és kapott is rendesen, izzott benne az adrenalin, majd megtalálta igazi közegét a munkásmozgalomban.
Orseolo Péter első elűzése után a Trónok harcát megszégyenítő eseménysor vette kezdetét a magyar történelemben, Péter király közreműködésével hazánk elindult a német függés irányába.
Csupán a véletlenen múlik, hogy hazánk is a Németországot elmosó anticiklonhoz hasonló viharok frontvonalába kerül-e vagy sem.
Szombaton egy hidegfront nyomán meleg és nagyon meleg területekre szakad az ország.
Libik György verekedett, motorozott, veszélyesen élő harsány jelenség volt, aki a vészkorszakban embereket mentett, SS-katonákat támadott, és tragikus szerelem fűzte Szent-Györgyi Albert lányához.
A nincstelen leányanya, Csermanek Borbála mindent megtett fia taníttatásáért, és sikerült is a maximumot kihoznia a helyzetükből. A későbbi pártfőtitkár fiatalon is szegénységben, de bohém módon élt, piros nadrágot és festett bajuszt viselt.
Csendesedik az idő, pénteken pedig fordulóponthoz érkezünk, alig lesz megállás a melegedésben.
Minden közlés mögött van egy szándék, ami sokszor rejtve marad. Ezek feltárásában (is) segíthet a tudomány, akár csak a puszta nyelvi elemek vizsgálatával.
A Rábán és a Körösökön beindult a tiszavirág tömegrajzása, és már a Tiszán is látni repülő kérészeket – bő másfél héttel korábban a megszokottnál.
Kimúlt a viharokat hozó ciklon, gyors felmelegedés kezdődik, újabb csapadék jelen állás szerint vasárnap jön.
A hódok alkotta mocsárba belépni olyan, mintha a Vízipók-Csodapók mesevilága nyílna meg három dimenzióban: nincs olyan talpalatnyi rész, ahol ne pezsegne az élet. Amit az ember elrontott, azt a hódok itt néhány év alatt helyrehozták.
Esős, májusi nyugat és szárazabb, nyárias kelet: a kontraszt tartósan fennmarad, egyelőre a jövő hét közepén látszik újabb változás.
A nemzeti ébredéssel mondhatni sorsszerűen kerültek ellentétbe az egyenjogúságot követelő románok és a nemzetállamban gondolkodó magyarok.
Mit jelent a medveveszély és mikor érezhetjük, hogy „bajban vagyunk”? Mindenképpen a ragadozó elkerülésére kell törekedni, nincs általánosan működő stratégia a medvével szemben.
Délnyugati irányból érkezik egy kiterjedt, összefüggő zivatarrendszer.
Kifejezetten kedvező számukra az időjárás, komoly lehet az idei invázió. Főleg a Dunántúlon sok a spanyol meztelencsiga, óriási károkat képesek okozni, és – őszintén szólva
– tehetetlenek vagyunk ellenük.
Egy lassan mozgó front hoz esőt, majd zivatarokat, jövő csütörtökig a május havi átlagmennyiség leeshet.
Gizella királyné Szent István méltó és mellőzhetetlen társa volt az egyház és az állam építésében, jellemre pedig valószínűleg anyósa ellentéte. Az utókor mégis méltatlanul bánt vele.
A magyarokhoz hasonlóan harcos, sztyeppei nép erősen őrizte keleti genetikai állományát, olykor az asszony is „öröklődött” a családon belül – minden eddiginél részletesebb kutatás jelent meg a Kárpát-medencei avarok társadalmi és családi életéről.
Minket csak a széle ér el, egy kiszámíthatatlan hidegfront téblábol fölöttünk pár napig.
