December 6-án, Szent Miklós napján a Mikulás, december 24-én, szenteste pedig a Jézuska hozza az ajándokokat. Mióta világ a világ, így telik nálunk a december, de kis túlzással az egész világon hasonló forgatókönyv szerint íródik az ünnepi időszak. Hozzá kell azért tenni, hogy a miénktől eltérően a legtöbb országban a Mikulás az ajándékok fő leszállítója (Magyarország mellett Olaszország még a Jézuska terepe e téren), az időpont pedig leggyakrabban nem is a szenteste, hanem karácsony reggele, december 25-én. Az viszont egyértelmű, hogy bárhol is ünnepeljék a karácsonyt, vitán felül áll, hogy az ajándékok még az újév előtt odakerülnek a fa alá.
Ahogy az a mindenki által ismert bibliai szövegrészben áll, Jézus születésekor a jászolt a pásztorok és az angyalok mellett három király, más néven a napkeleti bölcsek is meglátogatták. Ők voltak Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik sorrendben aranyat, tömjént és mirhát vittek az újszülöttnek. Amikor századokkal ezelőtt a karácsonyi ünnep mellett elkezdett megjelenni az ajándékozás hagyománya is az egyes országokban, Spanyolországban a három királyokkal, az első ajándékozókkal azonosították a gyakorlatot, és ez a mai napig fennmaradt.
A naptárban az év első hónapjának hatodik napja a három királyok ünnepe. Nálunk vízkeresztként ismert a dátum, az ünnepi kultúránkhoz pedig leginkább úgy kapcsolódik, hogy a hagyományok szerint ezen a napon kezdünk neki a karácsonyfa lebontásának. A spanyoloknál ellenben ekkor kezdődik csak az igazi ünnnep. Igaz, az utóbbi évtizedekben ott is egyre többen kapcsolódtak rá a nemzetközi trendekre, aminek megfelelően egyes gyerekek december 25-én és január 6-án is kapnak ajándékot. Ezzel együtt egyértelműen utóbbi dátum maradt a piros betűs ünnep, amikor országszerte minden az ajándékozásról szól.
A Három Királyok ünnepe rendszerint már előző nap, január 5-én elkezdődik, amikor a hagyomány szerint nagyobb felvonulásokat tartanak a településeken, így emlékeznek meg arról, ahogy a királyok megérkeztek az újszülött kis Jézushoz. A felvonulás során a királyok csokoládét és egyéb édességeket hajigálnak az út szélén összegyűlt gyerekeknek és családtagjaiknak, útjukat táncosok, bábosok kísérik, ami együttesen igazi fieszta hangulatot eredményez. Az ajándékozás gyakorlati része hasonlít az Európában elterjedthez: a királyok éjszaka érkeznek, amikor minden gyerek alszik. Az ajándékokat ébredés után mindenki a fa alatt találja – persze csak akkor, ha jók voltak az évben. Ahogy nálunk is szokás a Mikulásnak tejjel és süteménnyel kedveskedni, a spanyoloknál is elterjedt, hogy raknak ki ételt a megfáradt királyoknak, sőt az sem ritka, hogy a lovaik és tevéik is kapnak egy kis szénát.
De mit csinálnak a spanyolok akkor, amikor mindenki más karácsonyozik?
Gyakorlatiag ugyanazt, mint bárki más, csak ajándékok nélkül. A hagyományok szerint szenteste összegyűlnek a családok, és ízletes karácsonyi vacsorát fogyasztanak el együtt, karácsony napjától kezdve pedig minden a meghitt együttlét és a pihenés jegyében telik – nem utolsó sorban abból a célból, hogy az emberek felkészüljenek a szilveszteri mulatságra.
December 28-a még, ami említést érdemel, a spanyoloknál ez az úgynevezett Dia de Los Santos Inocentes, azaz a Szent Ártatlanok Napja.
Ez az ünnep bár bibliai eredetű, manapság leginkább az április 1-i bolondok napjához hasonlatos. Az emberek napja ilyenkor egymás megviccelésével, szívatásával telik, miközben a média is rendre elképszető abszurd történeteket vetít azzal a céllal, hogy minden jó szándékuk mellett rászedjék a tévénézőket. Így aztán jó tanács mindenkinek, aki Spanyolországban tölti az ünnepeket, hogy december 28-án legyen a lehető a lehető legkörültekintőbb, nehogy véletlenül valamilyen tréfa áldozatául essen.
A következő fontos dátum a szilveszter, ami jórészt buliva, majd az újév, ami jórészt az előző éjszaka kipihenésével telik a spanyoloknál is. Onnan pedig már csak alig egy hét, és az ajándékokat is meghozza Gáspár, Menyhért és Boldizsár.