A bankok a kölcsönökhöz kötődő járulékos díjakkal a hitelügyintézéshez kötődő saját munkájukat vagy harmadik fél (értékbecslő, műszaki szakértő) közreműködését fizettetik meg. Eltérő díjstruktúra vonatkozik a konkrét fedezethez (ingatlanhoz, értékpapírhoz) kötődő vállalati hitelekhez, illetve azokhoz, amelyeknél a folyamodó cég jellemzői nyomán ítélik meg a kölcsönt. „Előbbinél van mód a sztenderd árazásra, utóbbinál több tényező befolyásolja az ügyfélnek felszámítandó költségeket” – világít rá Tresó István, a Budapest Bank (BB) vállalati üzletágának értékesítési vezetője.
Kockázat és alku
A cég vizsgálatán alapuló minősítésnél a hitelköltség sokszor alku kérdése. A bankok szerint ez a fő oka annak, hogy a kkv-hitelek költségszerkezete sokkal kevésbé átlátható, mint a lakossági konstrukcióké. Több százalékponttal különbözhetnek a kamat- és egyéb költségek például attól függően, hogy milyen az ügyfél minősítése, milyen kamatfizetési periódust vállal, milyen más konstrukciókat vett már igénybe az adott hitelintézetnél.
Befolyásoló tényező lehet az is, hogy a kkv éves forgalmának mekkora hányadát hajlandó kötelező vállalással az adott hitelintézeten keresztül bonyolítani. Mód van arra is, hogy a kamat- és egyéb költségkondíciók egymáshoz viszonyított arányát rugalmasan alakítsák. Persze mindenképp úgy, hogy a pénzintézetnek jövedelmező legyen az ügyfélkapcsolat.
Alapvetően befolyásolja a hitelintézetek által az ügyletek kapcsán felszámított kockázati felárat, hogy régi vagy új ügyfélről van-e szó. A Commerzbank kkv-projekthiteleinél például egy százalék körüli az átlagos szerződéskötési díj, ha több utánajárással kell meggyőződni az ismeretlen vállalati igénylő megbízhatóságáról. „Ismert ügyfélnél ugyanez 0,25–0,5 százalék is lehet” – summázza Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató.
Ehhez képest egy folyószámlahitelnél még kisebb a hitelbírálatra fordított munkaköltség, mivel ott nem csak a kkv számlaforgalma ismert (akár évek óta), a bank látja a cég főbb szállítói és vevőkapcsolatait is. Ha ráadásul megfelelő a cég minősítése, az árbevétel 10 százalékára rúgó folyószámlahitel minimális adminisztrációval (s így költséggel), „szinte automatikusan” nyújtható.
Még fel sem vette
Az ügyfél által fizetendő első költség még a hitelbírálathoz kötődik. Egyszerű a helyzet, ha ez jellemzően egyszeri díj, mint általában az Erste Bank, UniCredit Bank, BB vagy a Commerzbank vállalati kkv-hiteleinél (utóbbinál arra is lehetőség van, hogy ne a szerződéskötéskor kelljen kifizetni, hanem a nyújtandó hitelösszegből vonják le). Egyes pénzintézetek viszont a kezdeti költséget is több elemre bontják. Ezek sorában kellemetlen tétel lehet, ha az ügyfél hitelkérelmét elutasítják, de a kölcsönvizsgálati eljárás terhét mégis neki kell kifizetnie. A többség esetében az előzetes hitelbírálat nyomán született, úgynevezett indikatív ajánlatért még nem kell fizetni, csak a tényleges szerződéskötés után.
A CIB Bank általános vállalati hitelfeltételei között van külön díja a hitelígérvény kiállításának (3 ezrelék, minimum 50 ezer forint), a bírálatnak (50–100 ezer forint) és a tényleges kölcsönfolyósításnak (1 százalék, minimum 150 ezer forint). A bírálati tarifát szerencsére beszámítják a folyósítás terhébe, de csak akkor, ha ténylegesen meg is kötik a szerződést. A hirdetménnyel ellentétben a CIB bankfióki munkatársainak tájékoztatása szerint a valóságban csak folyósítási jutalékot számítanak fel.
Kezdettől egyszerűbb a tájékozódás azoknak, akik ugyanezen bank Zöldhullám nevű, forgalomtól függő összegű folyószámlahitelét igénylik. Ott csak egy tétel, a 8 ezrelékes (50–125 ezer forint közötti) bírálati díj szerepel. Ezt viszont a kérelem elutasítása esetén is le kell róni.
Külön-külön tarifát hirdet a hitelbírálati díjra (legalább 120 ezer forint) és a folyósításra a Raiffeisen Bank is. Utóbbi legalább 150 ezer forintos terhét minden lehívásnál, szakaszonkénti igénybevételnél tehát többször is felszámítja e hitelintézet. Legalább 50 ezer forintos külön terhe van annak, ha az ügyfél partnere számára postázna banki ígérvényt arról, hogy bizonyosan megkapja a kölcsönt. A folyamodó cég bevizsgálása után a kisvállalati (tárgyi fedezet nélküli Tempó, illetve a többféle fedezettel adható Instant fantázianevű) kölcsönöknél itt is jellemzően jóval kedvezőbbek a feltételek a meghirdetetteknél – nyugtatják meg az ügyfeleket a Raiffeisen-bankfiókokban is.
Szerződéskötési díjnak hívják, s csak kölcsönfolyósításkor kell fizetni ezt a terhet a Volksbank beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra is alkalmas Optimum kkv-hitelénél. Ennek egyedi megoldása, hogy a többi ügyfélhez képest csak feleakkora (0,75 százaléknyi) költséget fizetnek azok, akik más bank hitelét kívánják kiváltani a pénzintézet kölcsöne segítségével.
A kezelés ára
A hitel futamideje alatt a kamat mellett a kkv-ügyfél általában rendszeres teherként évi 1–2 százaléknyi kezelési költséget, illetve ha csak később veszi igénybe a felajánlott kölcsönkeretet, hasonló nagyságrendű rendelkezésre tartási jutalékot fizet. Ez a díj általában hitelfajtánként minden ügyfélnek egységes, viszont a BB Budapest Expressz Hitelénél (ahol adminisztrációs díj a teher neve) a banknál legalább egy éve folyószámlát vezető ügyfelek költsége közel 0,2 százalékkal kisebb a friss jövevény ügyfelekéhez képest.
Az ügyfél tényleges terhét befolyásolhatja, hogy a kezelési költséget milyen gyakorisággal kell fizetni. Több bank havi, negyedévi részteljesítést kér, de a Volksbank például évi egyszeri fizetést ír elő Optimum kölcsönénél, egybecsengően a CIB Bank alapesetben kínált megoldásával. Persze a kérdés „huszárvágással” is megoldható: csak egyszeri, jellemzően 1–2 százalékos a kezelési költség az Erste Banknál (ez itt kvázi folyósítási jutalék), az UniCredit Bank hirdetményében vagy a Commerzbanknál pedig általában nincs is ilyen tétel.
Menet közben
Újabb költségelemek akkor tűnhetnek fel, ha az ügyfél a futamidő során valamilyen változtatást igényel hitele kapcsán bankjától. Alapesetnek számít, s általában 0,5–2 százalék körüli prolongációs díjat kérnek érte, ha egy kisvállalat szeretné korábban megítélt rulírozó (visszafizetés után többször újra igénybe vehető) vagy egyéb hitelkeretét újabb évekre fenntartani.
Fehér hollónak számít az a kkv, amely előtörlesztés miatt kíván szerződést módosíttatni kölcsönénél. Gyakoribb, amikor likviditási nehézségei miatt a futamidő 1–2 éves megnyújtását igényli. A Commerzbanknál a kkv-ügyfelek egy százalékánál kerül sor hitelátütemezésre, ezért jellemzően 0,3–0,5 százalék szerződésmódosítási díjat kérnek. S bár e bank sem „bebukott”, hanem elégedett ügyfeleket akar, előfordulhat, hogy az ügyfél átmeneti anyagi problémái miatt kockázatosabbá váló hitele esetében a bank a kamatmarzs emelésére (azaz a nagyobb kockázati felár beszámítására) kényszerül.
Fix díj is akad
Előfordul, hogy a cégnél úgy merül fel többlethitel-igény, hogy az a finanszírozási struktúra átalakítását is igényli: ilyenkor az új finanszírozás segítségével törlesztik az előző hitelt is – említett még egy szempontot Tresó István. Noha a BB hirdetményében jellemzően egyszázalékos szerződésmódosítási díj szerepel, a szakember szerint ez az esetek döntő többségében a valóságban legfeljebb néhány tízezer forintos fix összeget jelent.
Szintén fix díja van a szerződés módosításának, az előtörlesztésnek az UniCredit Banknál (utóbbi a magasabb összeg). A CIB Bank leginkább ügyfélbarátnak tűnő megoldása szerint ingyenes az előtörlesztés, ha a kamatfordulóra esik (az egyéb szerződésmódosításnak viszont itt is díja van).
Módosításnál persze szintén nem mindegy, hogy milyen alapon számítják az erre vonatkozó díjat. A Volksbank ingatlanfedezetes, szabad felhasználású kölcsönénél például a százalékos vetítési alap a módosítást megelőzően fennálló kölcsöntartozás, a CIB Bank viszont e tarifát a módosított és a fennálló tőketartozás különbözetére számítja fel.
Hiába nyerte meg Kovács Gergely az előválasztást, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken
A párt szerint Élő Norbert azzal fenyegetőzik, hogy a DK mégis elindul, ha máshol nem lépnek vissza nekik.
