A gyakorta változó jogszabályok kusza hálójában megeshet, hogy valaki bizonylatolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, könyvelését precízen vezeti, ám mégsem ússza meg büntetés nélkül – mondták egybehangzóan a FigyelőNetnek nevük elhallgatását kérő könyvelők.
Formai tévedések
Akadhatnak ugyanis jóhiszemű tévedések, amelyek az esetenként életszerűtlen, nem egyértelmű szabályokból erednek. Az általunk megkérdezett könyvelők szerint a kisebb, formai tévedéseket gyakran elnézik az adóellenőrök. „Ők is emberek” – mondta az egyik kisvállalkozókra specializálódott könyvelőcég vezetője.
Ezt az eljárási gyakorlatot az adóhatóság cáfolta. Az ilyen jellegű hibákat a jogszabályoknak megfelelően mulasztási bírságokkal szankcionálják, amelyek az adóellenőr emberi habitusától, empátiájától függetlenek.
Mindenesetre nem állítottuk nehéz feladat elé a könyvelőket, amikor a nehezen betartható, vagy gyakran félreértett jogszabályokról kérdeztük őket. Nem árt ezeket a szabályozókat jól ismerni, hiszen nem szerencsés az adóellenőr jóindulatára hagyatkozni (aminek amúgy sincs befolyása az ügyre, legalábbis a hivatalos álláspont szerint.)
Beszerzés előtt nyomozzunk?
Egy vidéki ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozót például azért bírságolt meg az adóhatóság, mert a könyvelésbe befogadott egy számlát, amelyen bőröveket vásárolt, ám aki ezt a számlát kiállította, annak nem szerepelt a vállalkozás tevékenységei között az, hogy bőröveket adhatna el.
Persze bárki kiderítheti céginformáció vásárlásával, hogy üzleti partnere milyen tevékenységekről jogosult számla kiállítására. Jövő év január 1-jétől előreláthatólag ingyenesen és interneten keresztül lehet céginformációhoz jutni, ám eddig azért sokak elvérezhettek emiatt egy ellenőrzésen.
Regényt írjunk a nyugtára?
Kézi számlaírás esetén van épp elég dolog, amire oda kell figyelni, mert egy-egy később észrevett pontatlanság nem kis izgalomra adhat okot egy ellenőrzés alkalmával. Ilyen a név, cím, SZJ szám feltüntetése stb.
Az SZJ számot csak akkor kell felvezetni a számlára, amennyiben az eladott termék áfakulcsa eltér az általánostól, azaz a 20 százaléktól. Az 5 százalékos és a mentes kulcsba csak nagyon kevés termék tartozik, így a gyakorlatban ez csak ritkán okozhat problémát – mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének Elnöke.
Ha a vevő neve vagy címe egy-egy esetben hiányosan, vagy pontatlanul szerepel a számlán, ezért az adóhatóság nem tagadhatja meg ennek a tételnek az áfa-visszautalását az eladónak, de hiánypótlásra kötelezheti, hogy vegye fel a kapcsolatot a vevővel, és pontosítsák az adatokat. Amennyiben ez a hiba rendszeresen visszatérő a revíziókor bemutatott számlákon, akkor az már mulasztási bírsággal sújtható – tette hozzá Zara László.
Partnerünk adószáma
„Egy ideje már csak az számít hiteles, kézzel kiállított számlának, ahol a vevő adószáma is szerepel. Egy pár ezer forintos vásárlás esetén mi van akkor, ha a vevő számlát kér, bediktálja cégnevét, székhelyét, de fejből nem ugrik be az adószám?” – panaszolta egy kertészeti vállalkozó.
„Ilyen esetben a kiadott számla nem lesz maradéktalanul szabályos. Meg lehet például tagadni a számlaadást, és az üzlet akkor nem jön létre. Nincs adószám, nincs üzlet, nincs pénz… A vevő meg elmegy, keres egy másik, esetleg bátrabb partnert, aki nem kukacoskodik az adószámon. Az is lehet, hogy talál olyan eladót, aki számlát sem ír neki, így olcsóbban jut az áruhoz” – mondta a vállalkozó.
„A vevő adószámát a számlán csak milliós tételű tranzakciónál kell feltüntetni, tehát kisebb összegű tranzakcióknál ennek hiánya nem probléma” – pontosította a vállalkozó információit Zara László adószakértő.
—-Amikor téves összeg érkezik—-
A magánszemélyként vásárlók jelentős része nem jártas a bizonylatadási szabályokban, amiből sok kellemetlenség adódhat. Például vállalkozónk postai csomagban küldi el vevőjének a terméket. A vásárló átutalásos számlát kér. A bizonylaton szereplő 4870 forintot, mivel bankszámlája nincs, postai rózsaszín csekken fizeti be. Ez azonban nem túl kerek szám, „ne legyünk már kisstílűek” gondolja, felad egy ötezrest.
A szabályokat betartó vállalkozót meg megüti a guta, hogy most hivatalos levélben kérje vissza az átutalásos számláját, hogy sztornózni tudja? Vagy 130 forint többletbevétel miatt legyen adócsaló? Ajánlott levelek mennek ide-oda, telik az idő, és senki nem jöhet ki jól a dologból.
Mire jó a szigor?
Sajnos tudjuk, hogy Magyarországon szűk az adóbázis a jelentős adókikerülés miatt. Kevesen fizetnek sokat, ezért született egy sor adóintézkedés a feketegazdaság szűkítésére – mondta a FigyelőNetnek Orosz Márton, a Pénzügyminisztérium munkatársa. Hozzátette: a kormány intézkedései hatására jelentősen növekedett Magyarországon az „adófizetési kedv”. Ilyen „kedvcsináló” volt a vagyonosodási vizsgálatok megindítása, a „dupla járulék” intézménye.
Vannak olyan vélemények, miszerint ha jelentősen csökkentenénk az adókat, akkor sokkal többen fizetnének. Ez az út azért nem járható rövid távon, mert az országnak a vállalt követelményeket teljesítenie kell, és átmenetileg sem lehetséges a hiány növelése, az eladósodás gyorsítása. A kormánynak álláspontja szerint egyszerre kell a szigort érvényesíteni, és olyan feltételeket teremteni, hogy viszonylag kevés adminisztrációval lehessen adózni – említette a Pénzügyminisztérium munkatársa.
Vállalkozó a paragrafusrengetegben
Az adminisztrációs terhek csökkentésével kapcsolatos próbálkozások eddig – a megkérdezett könyvelők és vállalkozók szerint – nem sok eredményre vezettek. A szigorral kombinált bonyolultság pedig azt az érzetet keltheti a vállalkozókban, hogy maga a bonyolultság is a szigor eszköze.
„Az adózási szabályok és az ellenőrzési gyakorlat szerintem azért olyan, amilyen, hogy mindenki büntethető legyen. Mármint azok, akik vették a fáradságot, hogy egyáltalán legálisan céget alapítsanak, vállalkozást hozzanak létre. Mert aki mindent feketén csinál, azt nehezebben lehet elkapni, mint azokat, akik a szabályokat betartva az óriásplakátokon hirdetett fair-play szellemében szeretnének boldogulni e kusza szabályok közepette…” – mondta lapunknak Kőrösi László, magát többszörösen büntetett, de tisztességes adófizetőnek valló, kereskedelemben dolgozó vállalkozó.
