A magántőke-befektetések típusai:
• Kockázati és magántőke cégek
• Üzleti angyalok
• Vállalatközi fejlesztőtőke
Befektetési fázisok:
1. Magvető: A tervezett vállalkozás legkorábbi, rendszerint még előkészítő szakaszában nyújtott finanszírozás.
2. Induló: Még felépülőben lévő vagy rövid ideje működő cégeknek nyújtott finanszírozás (pl. gyártmányfejlesztésre), amelyek még nem értékesítik árucikkeiket.
3. Korai stádium: A vállalat már elvégezte a termékfejlesztést, a szabadalom bejegyzését, a tőe a sorozatgyártás beindításához, a marketing- és értékesítési költségek finanszírozásához kell.
4. Másodszori, rásegítő finanszírozás/
Terjeszkedési fázis: A vállalat növekedési ütemének fenntartásához szükséges újabb tőkeemelés.
5. Kivásárlás finanszírozása: A cég érettebb szakaszában történik, generációs problémákkal küzdő családi vállalkozások, nagyvállalatok stratégiailag kevésbé fontos üzletágai, vagy tőzsdéről kivezetett cégek esetében, a meglévő vagy új menedzsment oldalán.
6. Kiváltás: A kockázati tőkebefektető megveszi egy vállalat részvényeit egy másik kockázati tőkebefektetőtől, részvényestől, mert racionálisnak tartja a cégbe történő befektetést.
7. Átfordító finanszírozás: Krízishelyzetű cég finanszírozása, reorganizációval, az üzleti stratégia újjászervezésével, a jövedelemtermelő képesség helyreállításával.
Forrás: Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület
A kockázati tőke akkor tart jó befektetésnek egy társaságot, ha piaci pozíciója és az adott iparág helyzete alapján nagy a növekedési esélye, s a menedzsment képesnek látszik arra, hogy ezt hatékonyan kihasználja – olvasható a tőkecégeket összefogó Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) hitvallásában. Önálló tudással kifejlesztett technológia, összehangoltan dolgozó menedzsment (amely esetleg korábban más, sikeres cégekben is bizonyított), esetleg már meglévő, magas presztízsű ügyfélkör, megalapozott üzleti terv – ha ezek megvannak, még a legkisebbeknek is van esélyük a tőkeinjekcióra.
Tehetséges cég sok van, ma mégis legföljebb minden ötvenedik jut ily módon tőkepartnerhez. A hazai kisvállalatok közül még sokan húzódoznak attól, hogy külső partner szálljon be a (családi) cégbe, mások a bankhitellel vagy az állami tőketámogatással keverik ajánlataikat. A kockázati tőkecég pénzügyi részvétele, rizikója fejében mindig tulajdonrészt kér a céltársaságban, alapjainak munkatársai pedig legtöbbször igazgatósági, felügyelőbizottsági tagként részt vesznek, ha nem is a szakmai, de a szervezetfejlesztési, értékesítési és növekedési megoldások kidolgozásában. Annál a cégnél jó az együttműködés, amely maga is változni akar, nem kizárólag pénzre van szüksége – mutatott rá Bruckner Zoltán, a Primus Capital Partners igazgatója.
Itthon kevés olyan kockázatitőke-vállalat működik, amelyik kifejezetten a legrizikósabb, kezdeti fázisban lévő vagy kisebb társaságokat finanszíroz, akár csak néhány tízmillió forinttal. Egy multinacionális klasszikus kockázati tőkealap (például AIG, Advent) befektetése 3–10 millió euróval kezdődik. Mellettük alternatív magántőke-befektetőként az „üzleti angyalok” jöhetnek szóba (itthon mindössze tucatnyian). Utóbbiak kifejezetten a kisvállalatokat keresik, magánszemélyként ők is részt vállalhatnak annak további operatív irányításában, és saját üzleti kapcsolatrendszerüket is felhasználják a cég növekedése érdekében.
A kilencvenes években a hazai vállalatok megostromolták ötleteikkel az akkoriban itthon megjelenő kockázati tőkebefektetőket, ma is több száz ajánlat fut be hozzájuk évente.
Az indulás vagy a növekedés finanszírozása végett például még változatlanul a cégek kopogtatnak a kockázati tőkéseknél, de a kivásárlási lehetőségeket már utóbbiak kénytelenek felkutatni. A kisvállalatokat már több közvetítő tanácsadó is segíti a megfelelő üzleti terv, stratégia, információs memorandum összeállításával a tőkéhez jutásban.
Szaktudás és tapasztalat
A kockázati tőkecégekkel szemben gyakran megfogalmazott vád, hogy a gyors profitrealizálás szolgálatába állítják a stratégiát, akár az addigi tulajdonosok, menedzsment szakmai irányításának rovására. Pénzügyi befektetők vagyunk, nem mi hozzuk a speciális iparági tudást, de a növekedő vállalatok menedzselésében szerzett tapasztalatainkkal segítjük a portfóliócéget – reagál erre Tánczos Péter, az Euroventures Capital igazgatója. Mint hozzátette, a két fél közt – egymás stratégiájának megértése, elfogadása után – bizalmi viszonyt kell kialakítani: a tőkebefektető hiteles információkat kap a cégről, cserébe a menedzsment folyamatosan meg tudja vele osztani a döntési felelősséget.
A kockázati tőkebefektető referenciája az, ha a cég azután is sikeresen fejlődik, miután a finanszírozó kiszállt belőle – fejtette ki Bruckner Zoltán. Ennek garantálására egyébként az eredeti tulajdonosok a kapcsolat kezdetén visszavásárlási megállapodást is aláírathatnak a kockázati tőkecéggel. E szerint bizonyos feltételek megléte esetén annak fix áron fel kell ajánlania tulajdonhányadát a korábbi eladónak.
Példa a sikerre: a kockázati tőkével megtámogatott hazai kis cégek egy része országos, sőt nemzetközi nagyvállalattá vált – így az Uproar, az Euronet, az Elender, a Synergon, az Avonmore.
Tőzsdére lép, vagy csak eladja
A kilépésre (exit) általában a tőkeinjekciót követő 3-4 évlmúltával kerül sor. Ilyen évente 15–20 van Magyarországon. Ideje attól függ, hogy a befektető mikor lát alkalmat a megfelelő hozammaximálásra. Akad eset 7 év utáni kiszállásra is, de az Euroventures már 2 év után távozott szép hozammal az Enigma Software nevű IT-cégből.
Az elvárt éves hozam ma a kockázati tőkepiacon legalább 20 százalék (ez jóval több a hazai állami tőkefinanszírozó cégek egy-két évvel ezelőtti, 8 százalék körüli megtérülési várakozásánál), a kiszállásnál ennek meglétére figyelnek. Persze ez függ a finanszírozó rizikójától is: egy induló, még nem sikeres cégbe való beszállásnál nagyobb a bukás esélye, ebben az esetben 30 százalék feletti megtérülést várnak el.
Klasszikus esetben a kockázati tőkefinanszírozó a cég tőzsdére vitelével távozik, csakhogy a hazai börze általában nem elég nagy ahhoz, hogy komoly likviditást szerezzen egy viszonylag még ismeretlen nevű vállalat részére. A ritka hazai esetek (NABI, Synergon) mellett ott a külföld: a Sky Europe-ot 2005 szeptemberében a bécsi tőzsdére vezettek be. Emellett a kockázati tőke szívesen adja el részesedését szakmai befektetőnek, a menedzsmentnek vagy a többi tulajdonosnak.
Babaruhától kábeltévéig
Az elmúlt egy-két év sikersztorijai azt mutatják: az internetes cégpiac korábbi megingása után a tőkevállalatok ismét érdeklődnek a dotkom szféra után. De van esélyük másoknak is: az MKME által tavaly díjazott kkv-k közül a Biopetrol Kft. veszélyeshulladék-kezeléssel, a Kenguru Csoport bébiruhák gyártásával és értékesítésével, a Primus Capital tőkecég egyik sikersztorija, a Nebotrade Kft. mikrobiológiai táptalajok forgalmazásával foglalkozik. A korábban az Euroventures által finanszírozott neszmélyi Hilltop neves borászati cég, a Fast Ventures tőkecéghez tartozó VidUx Kft. specialitása pedig digitális és analóg jelrögzítés segítségével objektumok, események megfigyelése.
Akad példa arra is, hogy egy sikeres cég – például a kábeltelevíziós hálózatokkal, telefonszolgáltatással foglalkozó PR-Telecom Zrt.– a kockázati tőke mellett még banki strukturált finanszírozással és vissza nem térítendő állami (GVOP és ORTT) támogatással tudja útját egyengetni. A kockázati forrás nagy segítség az európai uniós támogatások eléréséhez alapfeltételként előírt mértékű saját tőke meglétéhez is.
