Gyurcsány Ferenc az MTI-nek adott interjúban úgy vélte: az MSZP-ben egyszerre vannak jelen, akik a legfőbb feladatnak a leszakadók védelmét tartják, és azok, akik a modernizálóbb, a középosztály felé nyitott polgári baloldali politikát képviselik. A két irányzat között együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a párt a hagyományos baloldaltól a – szabadelvűek és mérsékelt konzervatívok felé nyitott – polgári balközépig terjedő politikai spektrumot le tudja fedni. Ezt a vitát a pártvezetés többségi határozattal akarta lezárni. “Erről szólt a kongresszus, ahol világos lett, hogy a küldöttek többsége nem a két irányzat együttműködését, hanem az egyik, a hagyományos baloldali felfogás dominanciáját akarja. Ehhez képest apró siker, hogy a hivatalos dokumentumokban nem jelent meg a balra fordulás igénye, hanem az MSZP-t nyitott baloldali néppártként határoztuk meg” – mondta az egykori pártelnök.
Gyurcsány szerint az elvi viták ellenére az MSZP több ügyben most sem tradicionális baloldali álláspontot képvisel. Mint mondta, kormányának az a döntése, hogy a szociális támogatásért meg kell dolgozni, konzervatív megközelítés, azt sugallja, hogy a közösség érdemei szerint segít valakinek, s ezzel az MSZP balszárnya is egyetért. A magán-nyugdíjpénztári rendszer melletti kiállás sem hagyományos baloldali, hanem liberális-konzervatív program, hiszen az európai baloldal döntően a társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszert támogatja.
Mint mondta: nem az a célja, hogy liberális és konzervatív emberek jelenjenek meg csapatostul az MSZP-ben, hanem hogy a szocialista párt alkalmas legyen az ő képviseletükre is. Azért – folytatta -, mert nincs a kormányváltáshoz szükséges két és fél millió, hagyományosan baloldali szavazó, s hagyományos baloldali programmal nem lehet sikeresen kormányozni, erőssé tenni Magyarországot. Véleménye szerint a párt kinyitásától nem kell tartani, erre megy a világ, a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége nemrég például azt kezdeményezte: a baloldali választók részvételével előválasztás döntsön arról, ki legyen például a berlini polgármesterjelöltjük, vagy bármely más jelöltjük. “De ha a többség ellenáll annak, hogy szélesítsük a döntésben részt vevők körét, tudomásul veszem” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kongresszus célja az egységteremtés volt, úgy vélekedett: egyelőre nem dőlt el, hogy a két irányzat közötti együttműködés megteremthető-e, mivel a leszakadók érdekvédelme és a modernizációs igények egyidejű kielégítése nagy kihívás, amelyet a szocialista pártban ráadásul nehezen áthidalható erkölcsi és emberi konfliktusok terhelnek. “De nekem még nem fogyott el a türelmem” – fűzte hozzá. “Arról, hogy az MSZP olyan irányba változzon, amit mi szeretnénk, nem fogunk lemondani. De értenünk kell, hogy a vezetés ezt az egység megbontásaként magyarázza. Azt is érezzük persze, hogy a tagság, és különösen a baloldali szavazók többsége változást akar. Ez nem könnyen feloldható konfliktus, végiggondoljuk, mit kell tenni ebben a helyzetben” – mondta.
A volt kormányfő a szószegésről
Gyurcsány Ferencet meglepte, hogy a kongresszus támogatta azt a határozati javaslatot, amely – a többi között közvetlen pártelnökválasztást és a vezetők vagyonnyilatkozatának ellenőrizhetőségét szorgalmazó – pártszavazási kezdeményezése visszavonására kérte a Demokratikus Koalíciót. Szerinte vannak, akik szószegésként értelmezik, hogy az elnökség annak ellenére nem érvelt a határozat elfogadása ellen, hogy előzőleg alku született: a Demokratikus Koalíció befejezi az aláírásgyűjtést, ha az elnökség javaslatára a választmány kiírja a pártszavazást. “Ez így is történt, de a kongresszuson sokan szembefordultak korábbi ígéretükkel, úgy tűnik, megszegték a szavukat” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, a kongresszus bonyolult helyzetet állított elő. A Demokratikus Koalíció vezetői hétfőn egyeztetnek, és ő reméli, hogy néhány napon belül válaszolni tudnak a kongresszus kérésére. “Hogy miként, nem merem megjósolni. Nem akarunk ártani, de az elnökség javaslatára hozott választmányi döntést mi aligha tudjuk visszavonni” – mondta. Gyurcsány Ferenc részsikerként értékelte, hogy a határozat a pártszavazási kezdeményezés céljaival egyezően szigorúbb etikai és összeférhetetlenségi, átláthatóbb gazdálkodási szabályokat előírását sürgeti. Szerinte ez azt jelzi, hogy a többség elfogadta ezt az igényüket, ám “ha egy pártban vissza lehet vonni az adott szót, kérdés, hogy következik-e bármi ebből a határozatból”.
Gyurcsány továbbra is másként beszél sajátjai előtt
Az MTI felvetésére, hogy hírek szerint a kongresszuson több párttársát élesen kritizálta, Gyurcsány Ferenc azt mondta: ezeknek a bírálatoknak a hivatalos párttestületek előtt a helye. “Az elfogadhatatlan lenne, ha én egy interjúban bármelyik párttársamat kritizálnám. De egy zárt kongresszusi ülésen miért kellene szemérmeskedni? Miért ne lehetne azt mondani, hogy amit te csinálsz, az nincs rendben? Egyebek mellett azt kifogásoltam, hogy olyanok, akik mindent megtettek, hogy a kormányom tagjai legyenek vagy maradjanak, a választási vereség után szembefordultak kormányom politikájával” – közölte Gyurcsány Ferenc.
