Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint, ami anyag a földeken, kertekben van, azon azért nem célszerű változtatni, mert, “ha eltolják semleges vagy savas irányba a kémhatását”, akkor az anyagban lévő fémek oldatba léphetnek, és könnyen elsodródhatnának a csapadékkal.” Jelen pillanatban ez a lúgos közeg biztosítja, hogy ezek a fémek ottmaradnak a helyükön, így is célszerű összegyűjteni” – magyarázta.
Szabó Csaba, az ELTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense is egyetért mindezzel. Elmagyarázta azt is, hogy az őrölt gipsz, ecetsav, illetve sósav az egyik legsúlyosabb problémától mentesíti a környezetet, tehát a pH-értéke nem a kiömléskori 13 lesz, hanem a normális 7,4-hez közelíti. Azonban marad egy fontos probléma: mi történik azzal a fémion tartalommal, ami a szennyezés során a vizekbe került.
“Teljes kémiai elemzés szükséges ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, még milyen kémiai kezelés szükséges a mentesítés befejezéséhez” – hangsúlyozta a docens, hozzátéve: azzal, hogy kémiai anyagokkal kezelik a folyót, mindenképpen terhelik a környezetet.
“A kármentesítés első lépéseként össze kell gyűjteni a hulladékot, amennyit csak lehet, eredeti formájában. Le kell mosni a házfalakat, udvarokat. Nagy kérdés viszont, hogy mit kezdenek majd ezzel a szennyezett mosóvízzel. A szakember szerint célszerű lenne azt összegyűjteni. Erre egy létesítményt kell majd létrehozni, ahol ezt a vizet kezelni lehet, azaz ülepíteni, kicsapatni belőle az üledéket és azt szintén visszavinni a kolontári tározóba” -javasolja Farkas Béla.
Szerinte, ami anyag a mezőgazdasági területeken a talajba jutott, azt valószínűleg csak összegyűjteni lehet. Ennek egy része hulladék lesz, de sokkal nagyobb része várhatóan szennyezett talaj, amit speciálisan kell kezelni, lehetőleg helyben.
Az FN.hu a katasztrófa részleteiről is beszámol.
